Elnökválasztás a Magyar Rádióban: Emberi színjáték

  • Vultur Csaba
  • 2000. július 20.

Belpol

A rádió nagykuratóriuma lapunk megjelenésével egy időben, július 27-én ül össze elnököt választani az intézmény élére, miután a rádió eddigi elnökének, Hajdu Istvánnak lejár a mandátuma. Elnöki pályázatot tizenegyen nyújtottak be: egyet a kuratóriumi elnökség formai okok miatt elvetett, a maradék hét közül kell tehát választani. A csonka, csak kormánypárti tagokból álló kuratóriumi elnökségnek a jelek szerint hiába van favoritja, mert akaratát valószínűleg nem tudja elsőre keresztülvinni a társadalmi kurátorokon; megbízható forrásból származó információnk szerint a testület nem választja meg Hajdu utódját. Úgy tudjuk, a rádiót 2001 márciusáig Juhász Judit jelenlegi alelnök irányítja majd.
A rádió nagykuratóriuma lapunk megjelenésével egy időben, július 27-én ül össze elnököt választani az intézmény élére, miután a rádió eddigi elnökének, Hajdu Istvánnak lejár a mandátuma. Elnöki pályázatot tizenegyen nyújtottak be: egyet a kuratóriumi elnökség formai okok miatt elvetett, a maradék hét közül kell tehát választani. A csonka, csak kormánypárti tagokból álló kuratóriumi elnökségnek a jelek szerint hiába van favoritja, mert akaratát valószínűleg nem tudja elsőre keresztülvinni a társadalmi kurátorokon; megbízható forrásból származó információnk szerint a testület nem választja meg Hajdu utódját. Úgy tudjuk, a rádiót 2001 márciusáig Juhász Judit jelenlegi alelnök irányítja majd.

Augusztus elsején jár le a Magyar Rádió (MR) jelenlegi elnökének, Hajdu Istvánnak a megbízatása. Az elnöki pályázatokat első körben elbíráló rádiós kuratórium egy határidőből már kicsúszott; a törvény szerint a rádióelnöki pályázatot az augusztusi határidőhöz képest 120 nappal korábban kellett volna kiírni. Bár a rádió kuratóriumának elnöke a testület májusi hivatalba lépését követően többször is hangoztatta, hogy az elnökválasztást meg kívánják ejteni a határidőig - azaz július 27-én -, Szadai Károly a Narancsnak korábban nyilatkozva arra is utalt, hogy az elnökválasztáson kívül más fontos feladatai is vannak a testületnek. Addig különben sem kívánják kiírni az elnöki pályázatot, mondta akkor Szadai, ameddig jogerőssé nem válik a kuratórium bejegyzése. Az ellenzék szerint ugyanis a csonka kuratórium léte törvénytelen, ezért bíróságon támadta meg a szervezet bejegyzését. E probléma már a múlté: a Legfelsőbb Bíróság érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból elutasította az ellenzéki pártoknak a csonka kuratóriumok bejegyzése kapcsán tett fellebbezését, megállapítva, hogy a fellebbezőt a fellebbezési jogosultság nem illette meg. De az Alkotmánybíróság is kimondta: fontosabb közérdek az intézmény működése, mint az, hogy a kuratórium csonka-e vagy sem; a testület megkezdhette működését.

Ilyen előzmények után kerülhet sor a rádió elnökének négy évre történő megválasztására: az intézmény nagykuratóriuma csütörtökön, július 27-én ülésezik elnökválasztásilag - ám lehet, hogy nem utoljára. A most működő nagykuratórium 21 főből plusz az elnökség öt tagjából áll; a 21 fő, azaz az egy- éves mandátumú társadalmi delegáltak a törvény betűje szerint a civil kontrollt képviselik. Jelentős szerepük csak az elnökválasztás idején van; szakmai hozzáértésük ugyanakkor többek szerint megkérdőjelezhető.

A rádióelnöki pályázat kiírása és a benyújtási határidő között igen kevés időt hagyott a kuratóriumi elnökség: július 4-én jelent meg a kiírás, a beadási határidő pedig 18. volt. A pályázat szövege szerint az elbíráláskor előnyt jelent a többéves rádiós szakmai gyakorlat, továbbá a kuratórium háza tája felől tudható volt, hogy elsősorban az intézményen belülről érkező pályázóknak örülnek. Szadai korábban erről annyit mondott: azt a pályamunkát fogják támogatni, amelynek írója hallgatottabb, olcsóbb és kisebb közszolgálati rádió létrehozására törekszik. Ezt utóbb a következőkkel egészítette ki lapunknak nyilatkozva: azt vizsgálták, hogy a pályázatok mennyiben felelnek meg a pályázati kiírásban foglaltaknak.

Az elnöki pályázati kiírást tizenketten vették át, végül tíz érvényes pályázat érkezett a kuratórium elnökségéhez. Szadai korábban épp a pályázók nagy száma miatt gondolta, hogy a jelentkezők bíznak az elnökség elfogulatlanságában, és nem tekintik előre lefutottnak a kiírást. A rádió belső viszonyait ismerő informátoraink egy része viszont azt állította: aki beleszagolt egy kicsit a levegőbe, az sejthette, hogy lejátszott meccsről, de legalábbis nagyon nehezen megváltoztatható esélyekről van szó akkor, ha van - és értesüléseink szerint Kondor Katalin személyében van - favoritja a csonka kuratóriumnak. Kondor Katalin, a Kossuth jelenlegi adófőszerkesztője egyébként még a pályázati határidő lejárta előtt négy nappal is azt mondta lapunknak, hogy nem döntött, indul-e. A határidő előtt egy nappal, amikor újra érdeklődtünk, viszont azt mondta: kollégái unszolására végül mégis megírta a pályázatát, de hogy ebben pontosan mi van, azt nekünk nem mondta el. Hajdu Istvánnak, a rádió jelenlegi elnökének sok veszítenivalója nem volt; szintén beadta pályázatát. A pályázók között találjuk Szayly Józsefet, aki a Petőfi rádió adófőszerkesztőjének a helyettese. A kiszivárgott hírek szerint ők hárman azok, akiknek a pályázatát a kuratóriumi elnökség a nagykuratórium elé terjesztette, ami azonban nem azt jelenti, hogy három jelölt közül kell majd választania a nagykuratóriumnak. (A névsort kérdésünkre Szadai Károly megerősítette.)

Nem minden pályázó járult hozzá neve közzétételéhez, mindenesetre találgatások így is voltak dögivel, hogy ki miért és ki miért nem indult az elnöki posztért. Felmerült pályázóként Tőkéczki László politológus neve, akit egy időben a kormány leendő jelöltjeként emlegettek. Beadta pályázatát Gálik Mihály, a közgazdasági egyetem tanára, aki médiagazdasággal foglalkozik; Rózsa Péter, a Krónika volt szerkesztője; László József, a Magyar Rádió és az MTV volt alelnöke; Nagy Márta, a műsorigazgatóság vezetője. Lapértesülések szerint kormánypárti (ezen belül kisgazda) körök kapacitálták az indulásra a Móra Könyvkiadó igazgatóját, Cs. Tóth Lászlót, mintegy kompromisszumos jelöltként a kormány által favorizált Kondor Katalin mellé a nem kormányszimpatizáns társadalmi kuratóriumi tagok kedvéért. (Ugyanakkor a korábban említett "végső" három nevet a kuratórium elnöksége egyhangúlag terjesztette elő, márpedig a testületnek kisgazda tagja is van.) Pályázott még Domokos Gábor, akiről médiakörökben eddig nem hallottak, és lapértesülések szerint Zoltán Zoltán, Csúcs László egykori rádióalelnök médiatanácsadója is.

Hajdu, Kondor, illetve Szayly pályázata a legmegfelelőbb, mondta a Narancsnak Szadai Károly, aki a szocialisták felvetésére reagálva - hogy tudniillik miért nem került a hármak közé Gálik Mihály, aki nemcsak tanítja a médiagazdaságtant, de hosszú ideig a rádió munkatársa is volt - így reagált: Gálik pályázata nagyon jó volt, csak épp nem arról szólt, ami a pályázati kiírásban szerepelt.

Az elnökség - legalább kétharmados egyetértéssel, ami a csak kormánypártiakból álló testület esetében nem okozott gondot - egy vagy több jelöltet is a nagykuratórium elé terjeszthet. Ha a jelöltek közül egyvalaki megkapja a nagykuratórium kétharmados támogatását, akkor ő lesz a Magyar Rádió új elnöke, ha senki nem kapja meg, úgy a kuratóriumi elnökségnek új jelöltet kell ajánlania. Vagy - és ezt a variációt erősítette meg egyik forrásunk - egyáltalán nem lesz elnök: a rádió vezetését ez esetben a programokért felelős elnökhelyettes, Juhász Judit egykori kormányszóvivő veszi át, aki a társadalmi kurátorok 2001-es újraválasztásáig irányíthatja az intézményt. A társadalmi kurátorokat évente választják ki sorsolással; ha a következő testület esetleg már jobban szimpatizálna a csonka kuratóriumi elnökséggel, akkor újra neki lehetne futni a majdani kedvenc megválasztatásának.

Július 27-én, az elnökválasztás tervezett napján a nagykuratóriumi ülés előtt az elnökség még egy rostát tart, ekkor derül ki, hogy a hármak közül kinek a neve kerül a nagykuratórium tagjai elé.

A kérdés a fentiek tükrében az, hogy a rádió és a kormány belső köreiben a kormány által támogatott jelöltként emlegetett Kondor Katalin, a Kossuth jelenlegi adófőszerkesztője megkapja-e a kuratórium kétharmados támogatását, vagy pedig valóban Juhász Judit lesz a befutó, aki eddig is teljes jogkörrel felruházott alelnökként tevékenykedett, s működését ugyanebben a státusban folytathatná. A kuratórium belső viszonyait jól ismerő informátoraink ugyanis állítják, egyáltalán nem biztos, hogy a szavazás első fordulójában csont nélkül átmegy a csonka kuratórium - vagyis a kormány - jelöltje. Beszélgetőpartnereink szerint a 21 kurátor nem egy klikkből való, de legalábbis nem kormányszimpatizáns többségű testületről van szó. Lapunk megjelenésekor már tudni fogjuk, hogy az elnökség által előterjesztett jelölt átment-e a nagykuratóriumon, a megjelentek kétharmada elfogadta-e avagy sem.

A július 27-i nagykuratóriumi elnökválasztó ülésnek többek között azért is van tétje, mert a tulajdonosi testület (azaz a nagykuratórium) a választás után már igen korlátozottan szólhat csak bele az elnök tevékenységébe: a törvény szerint csupán a pályázatában megfogalmazottakat kérheti számon tőle.

Vultur Csaba

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit.