Augusztus elsején jár le a Magyar Rádió (MR) jelenlegi elnökének, Hajdu Istvánnak a megbízatása. Az elnöki pályázatokat első körben elbíráló rádiós kuratórium egy határidőből már kicsúszott; a törvény szerint a rádióelnöki pályázatot az augusztusi határidőhöz képest 120 nappal korábban kellett volna kiírni. Bár a rádió kuratóriumának elnöke a testület májusi hivatalba lépését követően többször is hangoztatta, hogy az elnökválasztást meg kívánják ejteni a határidőig - azaz július 27-én -, Szadai Károly a Narancsnak korábban nyilatkozva arra is utalt, hogy az elnökválasztáson kívül más fontos feladatai is vannak a testületnek. Addig különben sem kívánják kiírni az elnöki pályázatot, mondta akkor Szadai, ameddig jogerőssé nem válik a kuratórium bejegyzése. Az ellenzék szerint ugyanis a csonka kuratórium léte törvénytelen, ezért bíróságon támadta meg a szervezet bejegyzését. E probléma már a múlté: a Legfelsőbb Bíróság érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból elutasította az ellenzéki pártoknak a csonka kuratóriumok bejegyzése kapcsán tett fellebbezését, megállapítva, hogy a fellebbezőt a fellebbezési jogosultság nem illette meg. De az Alkotmánybíróság is kimondta: fontosabb közérdek az intézmény működése, mint az, hogy a kuratórium csonka-e vagy sem; a testület megkezdhette működését.
Ilyen előzmények után kerülhet sor a rádió elnökének négy évre történő megválasztására: az intézmény nagykuratóriuma csütörtökön, július 27-én ülésezik elnökválasztásilag - ám lehet, hogy nem utoljára. A most működő nagykuratórium 21 főből plusz az elnökség öt tagjából áll; a 21 fő, azaz az egy- éves mandátumú társadalmi delegáltak a törvény betűje szerint a civil kontrollt képviselik. Jelentős szerepük csak az elnökválasztás idején van; szakmai hozzáértésük ugyanakkor többek szerint megkérdőjelezhető.
A rádióelnöki pályázat kiírása és a benyújtási határidő között igen kevés időt hagyott a kuratóriumi elnökség: július 4-én jelent meg a kiírás, a beadási határidő pedig 18. volt. A pályázat szövege szerint az elbíráláskor előnyt jelent a többéves rádiós szakmai gyakorlat, továbbá a kuratórium háza tája felől tudható volt, hogy elsősorban az intézményen belülről érkező pályázóknak örülnek. Szadai korábban erről annyit mondott: azt a pályamunkát fogják támogatni, amelynek írója hallgatottabb, olcsóbb és kisebb közszolgálati rádió létrehozására törekszik. Ezt utóbb a következőkkel egészítette ki lapunknak nyilatkozva: azt vizsgálták, hogy a pályázatok mennyiben felelnek meg a pályázati kiírásban foglaltaknak.
Az elnöki pályázati kiírást tizenketten vették át, végül tíz érvényes pályázat érkezett a kuratórium elnökségéhez. Szadai korábban épp a pályázók nagy száma miatt gondolta, hogy a jelentkezők bíznak az elnökség elfogulatlanságában, és nem tekintik előre lefutottnak a kiírást. A rádió belső viszonyait ismerő informátoraink egy része viszont azt állította: aki beleszagolt egy kicsit a levegőbe, az sejthette, hogy lejátszott meccsről, de legalábbis nagyon nehezen megváltoztatható esélyekről van szó akkor, ha van - és értesüléseink szerint Kondor Katalin személyében van - favoritja a csonka kuratóriumnak. Kondor Katalin, a Kossuth jelenlegi adófőszerkesztője egyébként még a pályázati határidő lejárta előtt négy nappal is azt mondta lapunknak, hogy nem döntött, indul-e. A határidő előtt egy nappal, amikor újra érdeklődtünk, viszont azt mondta: kollégái unszolására végül mégis megírta a pályázatát, de hogy ebben pontosan mi van, azt nekünk nem mondta el. Hajdu Istvánnak, a rádió jelenlegi elnökének sok veszítenivalója nem volt; szintén beadta pályázatát. A pályázók között találjuk Szayly Józsefet, aki a Petőfi rádió adófőszerkesztőjének a helyettese. A kiszivárgott hírek szerint ők hárman azok, akiknek a pályázatát a kuratóriumi elnökség a nagykuratórium elé terjesztette, ami azonban nem azt jelenti, hogy három jelölt közül kell majd választania a nagykuratóriumnak. (A névsort kérdésünkre Szadai Károly megerősítette.)
Nem minden pályázó járult hozzá neve közzétételéhez, mindenesetre találgatások így is voltak dögivel, hogy ki miért és ki miért nem indult az elnöki posztért. Felmerült pályázóként Tőkéczki László politológus neve, akit egy időben a kormány leendő jelöltjeként emlegettek. Beadta pályázatát Gálik Mihály, a közgazdasági egyetem tanára, aki médiagazdasággal foglalkozik; Rózsa Péter, a Krónika volt szerkesztője; László József, a Magyar Rádió és az MTV volt alelnöke; Nagy Márta, a műsorigazgatóság vezetője. Lapértesülések szerint kormánypárti (ezen belül kisgazda) körök kapacitálták az indulásra a Móra Könyvkiadó igazgatóját, Cs. Tóth Lászlót, mintegy kompromisszumos jelöltként a kormány által favorizált Kondor Katalin mellé a nem kormányszimpatizáns társadalmi kuratóriumi tagok kedvéért. (Ugyanakkor a korábban említett "végső" három nevet a kuratórium elnöksége egyhangúlag terjesztette elő, márpedig a testületnek kisgazda tagja is van.) Pályázott még Domokos Gábor, akiről médiakörökben eddig nem hallottak, és lapértesülések szerint Zoltán Zoltán, Csúcs László egykori rádióalelnök médiatanácsadója is.
Hajdu, Kondor, illetve Szayly pályázata a legmegfelelőbb, mondta a Narancsnak Szadai Károly, aki a szocialisták felvetésére reagálva - hogy tudniillik miért nem került a hármak közé Gálik Mihály, aki nemcsak tanítja a médiagazdaságtant, de hosszú ideig a rádió munkatársa is volt - így reagált: Gálik pályázata nagyon jó volt, csak épp nem arról szólt, ami a pályázati kiírásban szerepelt.
Az elnökség - legalább kétharmados egyetértéssel, ami a csak kormánypártiakból álló testület esetében nem okozott gondot - egy vagy több jelöltet is a nagykuratórium elé terjeszthet. Ha a jelöltek közül egyvalaki megkapja a nagykuratórium kétharmados támogatását, akkor ő lesz a Magyar Rádió új elnöke, ha senki nem kapja meg, úgy a kuratóriumi elnökségnek új jelöltet kell ajánlania. Vagy - és ezt a variációt erősítette meg egyik forrásunk - egyáltalán nem lesz elnök: a rádió vezetését ez esetben a programokért felelős elnökhelyettes, Juhász Judit egykori kormányszóvivő veszi át, aki a társadalmi kurátorok 2001-es újraválasztásáig irányíthatja az intézményt. A társadalmi kurátorokat évente választják ki sorsolással; ha a következő testület esetleg már jobban szimpatizálna a csonka kuratóriumi elnökséggel, akkor újra neki lehetne futni a majdani kedvenc megválasztatásának.
Július 27-én, az elnökválasztás tervezett napján a nagykuratóriumi ülés előtt az elnökség még egy rostát tart, ekkor derül ki, hogy a hármak közül kinek a neve kerül a nagykuratórium tagjai elé.
A kérdés a fentiek tükrében az, hogy a rádió és a kormány belső köreiben a kormány által támogatott jelöltként emlegetett Kondor Katalin, a Kossuth jelenlegi adófőszerkesztője megkapja-e a kuratórium kétharmados támogatását, vagy pedig valóban Juhász Judit lesz a befutó, aki eddig is teljes jogkörrel felruházott alelnökként tevékenykedett, s működését ugyanebben a státusban folytathatná. A kuratórium belső viszonyait jól ismerő informátoraink ugyanis állítják, egyáltalán nem biztos, hogy a szavazás első fordulójában csont nélkül átmegy a csonka kuratórium - vagyis a kormány - jelöltje. Beszélgetőpartnereink szerint a 21 kurátor nem egy klikkből való, de legalábbis nem kormányszimpatizáns többségű testületről van szó. Lapunk megjelenésekor már tudni fogjuk, hogy az elnökség által előterjesztett jelölt átment-e a nagykuratóriumon, a megjelentek kétharmada elfogadta-e avagy sem.
A július 27-i nagykuratóriumi elnökválasztó ülésnek többek között azért is van tétje, mert a tulajdonosi testület (azaz a nagykuratórium) a választás után már igen korlátozottan szólhat csak bele az elnök tevékenységébe: a törvény szerint csupán a pályázatában megfogalmazottakat kérheti számon tőle.
Vultur Csaba
