Egyféle kötvénybe fektette be pénze nagy részét a kecskeméti egyetemet fenntartó alapítvány. Ez ellentmond annak, amit az egyetemeken tanítanak a befektetések elvárt diverzifikációjáról, a kockázat csökkentéséről. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március 19-én hozta nyilvánosságra jelentését a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) befektetéséről. Megállapította, az alapítvány a 127,5 milliárdot 2021-től három ütemben tízéves futamidejű, 2,5 százalékos kamatozású vállalati kötvény vásárlására fordította, és ezzel veszélyeztette a vagyonát. Amikor 2024-ben vissza akarta váltani a kötvényeit, kiderült, hogy ez az eredeti megállapodás szerint nem megy. Azóta is tárgyal a vállalattal arról, hogy az hogyan, milyen formában tud eleget tenni a tartozásának. Az ÁSZ csak az első teljes év után legalább 15 milliárd forintnyi elmaradt kamatbevétellel számol.
A 117 oldalas jelentésben szerepel jó néhányszor a „diverzifikált” kifejezés. Például 2022 februárjában egy szakértői jelentés arra figyelmeztette az alapítványt, hogy a kockázatmentes intézményi állampapírok kétszer akkora kamatot fizetnek, mint ez a kötvény, és „az alapítvány számára célszerű lehet elkészíteni egy diverzifikált befektetési portfóliót”. Sem az alapítvány kuratóriuma, sem a felügyelőbizottsága nem kért azonban a jó tanácsból. Az ÁSZ szerint ezzel tovább veszélyeztették a vagyont a döntéshozók. Az NJEA utóbb azzal védekezett, hogy a kötvényt kibocsátó cég a pénzüket egy olyan vállalkozás részvényeibe fektette, amely eléggé „diverzifikált portfólióval rendelkezik”. A biztos lábakat Lengyelországban, Magyarországon, Szerbiában, Horvátországban, Romániában és Bulgáriában birtokolt ingatlanok jelentik. Az ÁSZ erre azt válaszolta, hogy nem az ingatlanokkal rendelkező cég, hanem az egyetemi alapítvány befektetését vizsgálta, az márpedig nem „diverzifikált”. Az ő pénzükből beszerzett részvények árfolyama meg folyamatosan esett.
Az ÁSZ megállapította: „személyi összefonódások is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a kuratórium az alapítvány szervezeti érdekei elé a kötvényt kibocsátó érdekeit helyezte”. Ezalatt azt kell érteni, hogy mint a Direkt36 cikke nyomán a sajtó megírta, részben ugyanazok az emberek álltak a kölcsönvevői és a hitelezői oldalon. A kecskeméti egyetemi alapítvány (NJEA) által lejegyzett kötvényeket az Optima Befektetési Zrt. bocsátotta ki. Ez a cég a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványé (PADME). Azt az alapítványt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hozta létre. A kötvényügyletről szóló döntéskor Csizmadia Norbert nemcsak az NJEA, hanem a PADME kuratóriumi elnöke is volt. Tagja még az NJEA kuratóriumának Bánkuty Tamás, aki ugyanakkor a PADME igazgatója, valamint az Optima felügyelőbizottsági tagja. Csizmadia is, Bánkuty is dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál, Matolcsy György korábbi jegybankelnök munkatársai voltak. Az NJEA kuratóriumának tagja továbbá Gaál József kecskeméti alpolgármester, egyben a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke, valamint Lezsák Sándor kormánypárti országgyűlési képviselő. A felügyelőbizottságban ott ül Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester. Az NJEA stratégiai igazgatója Szemerey Szabolcs, a polgármester férje, aki Matolcsy György másod-unokatestvére.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
