Interjú

„Ez bőven nem alkotmányos”

Erő Zoltán, Budapest főépítésze az építészeti törvény tervezetéről

Belpol

Benyújtotta a kormány az építészeti törvény javaslatát az Országgyűlésnek. Bár a szakma lassan egy éve foglalkozik a tervezettel, bőven talált újdonságokat a szövegben, amelyek rendre központosítást tartalmaznak és az önkormányzatok jogainak csorbítását.

Magyar Narancs: Régóta ismert az építé­szeti törvény elfogadásának szándéka, de az Országgyűlésnek csak októberben terjesztette be a javaslatot a kormány, és a szakmának ­néhány napja volt véleményezni.

Erő Zoltán: Ennél azért jobb a helyzet, éppen egy éve kaptak fölkérést a szakmai szervezetek, a főépítészek, a budapesti és egy áttételen keresztül a kerületi főépítészek is arra, hogy koncepciót javasoljanak. Ezt tavaly november elején kellett benyújtanunk a jogalkotóhoz. Azóta több változatban ismertük meg azt a több száz oldalas törvénytervezetet, amely most itt van előttünk. Ezek folyamatosan fejlődtek, és Lázár János miniszter is el szokta mondani, hogy több ezer véleményt vettek figyelembe a társadalmi egyeztetési folyamat során.

MN: És valóban figyelembe vették, vagy ennyit hagytak figyelmen kívül?

EZ: Sokan azt javasolták, hogy nem kéne hozzányúlni az építési jogi szabályozáshoz ilyen átfogó módon. Az építési jogban ingatlanjogok, feladatkörök, kötelezettségek, felelősségek, hatáskörök jelennek meg. Ebbe belenyúlni, egy szálat kihúzni és azt egy másikkal összecsomózni nagyon kényes feladat. Egyfelől örülünk, hogy valaki megpróbált rendet rakni, másrészt mire ebből végrehajtási rendelet, joggyakorlat lesz, mire beilleszkedik a teljes jogrendszerbe, addig nagyon hosszú idő fog eltelni. És már most látszik, hogy vannak benne kétértelműségek, vitatható pontok.

MN: A jogszabály rögzít 12 alapelvet, pél­dául olyanokat, mint a polgári jó ízlés elve, a természeti környezet megőrzése, az építészeti örökség megóvása, ellátásbiztonság. A polgári jó ízlésnél szaladt fel nyilván először a laikusok szemöldöke. Ki fogja megmondani, hogy mi a polgári jó ízlés, miközben a jogszabályban a fogalmak között nincs tisztázva, mit kell érteni ezalatt?

EZ: Már a címnél érdemes megállni. Miért építészeti törvény? Hiszen alapvetően építésügyről szól. Most is van építési törvényünk, az épített környezet védelméről és fejlesztéséről szóló törvény. Az építészet az építésnek csak nagyon szűk szelete, mondhatnám, az építészet inkább művészet, mint általános társadalmi tevékenység. S e törvény 95 százalékban építésüggyel foglalkozik. Az építészetről szóló törvényben országos építésügyi nyilvántartás, kivitelezési tevékenység, a nemzeti faiskolák rendszere, a gazdasági, nemzeti építőipari felügyelet és adatszolgáltató rendszer is megtalálható.

A preambulumban van szó az alapelvekről és a polgári jó ízlésről a nemzeti építészet leghaladóbb hagyományait képviselő három nagyszerű építészegyéniség, Koós Károly, Lechner Ödön és Makovecz Imre nevesítésével. Mondjuk, huszonhárom további nevet is beírhattak volna. Amióta ezt a kifejezést ismerjük, azon tanakodunk, ki fogja meghatározni, milyen ízlést kell követni: kispolgárit, nagypolgárit, esetleg nyárspolgárit? Mi lesz a dzsentrikkel és az ő ízlésükkel, akik nem polgárok? Makovecz Imre éppenséggel pont kilépett a hagyományos polgári keretekből, amikor csak anyaghoz nyúlt. És mit teszünk akkor, ha mindkét oldalon polgárok állnak egy vitában? A polgár lényeges tulajdonsága, hogy nyitott, halad a korral, sőt alakítja azt. Mindennek meghatározásában nehézséget látunk, főleg, ha ezt valaki megpróbálja érvényesíteni. Úgy tudjuk, készül majd egy újabb nemzeti építészeti kánon, egy építészeti koncepció. Már most is van nemzeti építészeti koncepció, 2015-ös, semmi probléma nincs vele. De lesz új.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.