Interjú

„Ez bőven nem alkotmányos”

Erő Zoltán, Budapest főépítésze az építészeti törvény tervezetéről

Belpol

Benyújtotta a kormány az építészeti törvény javaslatát az Országgyűlésnek. Bár a szakma lassan egy éve foglalkozik a tervezettel, bőven talált újdonságokat a szövegben, amelyek rendre központosítást tartalmaznak és az önkormányzatok jogainak csorbítását.

Magyar Narancs: Régóta ismert az építé­szeti törvény elfogadásának szándéka, de az Országgyűlésnek csak októberben terjesztette be a javaslatot a kormány, és a szakmának ­néhány napja volt véleményezni.

Erő Zoltán: Ennél azért jobb a helyzet, éppen egy éve kaptak fölkérést a szakmai szervezetek, a főépítészek, a budapesti és egy áttételen keresztül a kerületi főépítészek is arra, hogy koncepciót javasoljanak. Ezt tavaly november elején kellett benyújtanunk a jogalkotóhoz. Azóta több változatban ismertük meg azt a több száz oldalas törvénytervezetet, amely most itt van előttünk. Ezek folyamatosan fejlődtek, és Lázár János miniszter is el szokta mondani, hogy több ezer véleményt vettek figyelembe a társadalmi egyeztetési folyamat során.

MN: És valóban figyelembe vették, vagy ennyit hagytak figyelmen kívül?

EZ: Sokan azt javasolták, hogy nem kéne hozzányúlni az építési jogi szabályozáshoz ilyen átfogó módon. Az építési jogban ingatlanjogok, feladatkörök, kötelezettségek, felelősségek, hatáskörök jelennek meg. Ebbe belenyúlni, egy szálat kihúzni és azt egy másikkal összecsomózni nagyon kényes feladat. Egyfelől örülünk, hogy valaki megpróbált rendet rakni, másrészt mire ebből végrehajtási rendelet, joggyakorlat lesz, mire beilleszkedik a teljes jogrendszerbe, addig nagyon hosszú idő fog eltelni. És már most látszik, hogy vannak benne kétértelműségek, vitatható pontok.

MN: A jogszabály rögzít 12 alapelvet, pél­dául olyanokat, mint a polgári jó ízlés elve, a természeti környezet megőrzése, az építészeti örökség megóvása, ellátásbiztonság. A polgári jó ízlésnél szaladt fel nyilván először a laikusok szemöldöke. Ki fogja megmondani, hogy mi a polgári jó ízlés, miközben a jogszabályban a fogalmak között nincs tisztázva, mit kell érteni ezalatt?

EZ: Már a címnél érdemes megállni. Miért építészeti törvény? Hiszen alapvetően építésügyről szól. Most is van építési törvényünk, az épített környezet védelméről és fejlesztéséről szóló törvény. Az építészet az építésnek csak nagyon szűk szelete, mondhatnám, az építészet inkább művészet, mint általános társadalmi tevékenység. S e törvény 95 százalékban építésüggyel foglalkozik. Az építészetről szóló törvényben országos építésügyi nyilvántartás, kivitelezési tevékenység, a nemzeti faiskolák rendszere, a gazdasági, nemzeti építőipari felügyelet és adatszolgáltató rendszer is megtalálható.

A preambulumban van szó az alapelvekről és a polgári jó ízlésről a nemzeti építészet leghaladóbb hagyományait képviselő három nagyszerű építészegyéniség, Koós Károly, Lechner Ödön és Makovecz Imre nevesítésével. Mondjuk, huszonhárom további nevet is beírhattak volna. Amióta ezt a kifejezést ismerjük, azon tanakodunk, ki fogja meghatározni, milyen ízlést kell követni: kispolgárit, nagypolgárit, esetleg nyárspolgárit? Mi lesz a dzsentrikkel és az ő ízlésükkel, akik nem polgárok? Makovecz Imre éppenséggel pont kilépett a hagyományos polgári keretekből, amikor csak anyaghoz nyúlt. És mit teszünk akkor, ha mindkét oldalon polgárok állnak egy vitában? A polgár lényeges tulajdonsága, hogy nyitott, halad a korral, sőt alakítja azt. Mindennek meghatározásában nehézséget látunk, főleg, ha ezt valaki megpróbálja érvényesíteni. Úgy tudjuk, készül majd egy újabb nemzeti építészeti kánon, egy építészeti koncepció. Már most is van nemzeti építészeti koncepció, 2015-ös, semmi probléma nincs vele. De lesz új.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."