Interjú

„Ez bőven nem alkotmányos”

Erő Zoltán, Budapest főépítésze az építészeti törvény tervezetéről

Belpol

Benyújtotta a kormány az építészeti törvény javaslatát az Országgyűlésnek. Bár a szakma lassan egy éve foglalkozik a tervezettel, bőven talált újdonságokat a szövegben, amelyek rendre központosítást tartalmaznak és az önkormányzatok jogainak csorbítását.

Magyar Narancs: Régóta ismert az építé­szeti törvény elfogadásának szándéka, de az Országgyűlésnek csak októberben terjesztette be a javaslatot a kormány, és a szakmának ­néhány napja volt véleményezni.

Erő Zoltán: Ennél azért jobb a helyzet, éppen egy éve kaptak fölkérést a szakmai szervezetek, a főépítészek, a budapesti és egy áttételen keresztül a kerületi főépítészek is arra, hogy koncepciót javasoljanak. Ezt tavaly november elején kellett benyújtanunk a jogalkotóhoz. Azóta több változatban ismertük meg azt a több száz oldalas törvénytervezetet, amely most itt van előttünk. Ezek folyamatosan fejlődtek, és Lázár János miniszter is el szokta mondani, hogy több ezer véleményt vettek figyelembe a társadalmi egyeztetési folyamat során.

MN: És valóban figyelembe vették, vagy ennyit hagytak figyelmen kívül?

EZ: Sokan azt javasolták, hogy nem kéne hozzányúlni az építési jogi szabályozáshoz ilyen átfogó módon. Az építési jogban ingatlanjogok, feladatkörök, kötelezettségek, felelősségek, hatáskörök jelennek meg. Ebbe belenyúlni, egy szálat kihúzni és azt egy másikkal összecsomózni nagyon kényes feladat. Egyfelől örülünk, hogy valaki megpróbált rendet rakni, másrészt mire ebből végrehajtási rendelet, joggyakorlat lesz, mire beilleszkedik a teljes jogrendszerbe, addig nagyon hosszú idő fog eltelni. És már most látszik, hogy vannak benne kétértelműségek, vitatható pontok.

MN: A jogszabály rögzít 12 alapelvet, pél­dául olyanokat, mint a polgári jó ízlés elve, a természeti környezet megőrzése, az építészeti örökség megóvása, ellátásbiztonság. A polgári jó ízlésnél szaladt fel nyilván először a laikusok szemöldöke. Ki fogja megmondani, hogy mi a polgári jó ízlés, miközben a jogszabályban a fogalmak között nincs tisztázva, mit kell érteni ezalatt?

EZ: Már a címnél érdemes megállni. Miért építészeti törvény? Hiszen alapvetően építésügyről szól. Most is van építési törvényünk, az épített környezet védelméről és fejlesztéséről szóló törvény. Az építészet az építésnek csak nagyon szűk szelete, mondhatnám, az építészet inkább művészet, mint általános társadalmi tevékenység. S e törvény 95 százalékban építésüggyel foglalkozik. Az építészetről szóló törvényben országos építésügyi nyilvántartás, kivitelezési tevékenység, a nemzeti faiskolák rendszere, a gazdasági, nemzeti építőipari felügyelet és adatszolgáltató rendszer is megtalálható.

A preambulumban van szó az alapelvekről és a polgári jó ízlésről a nemzeti építészet leghaladóbb hagyományait képviselő három nagyszerű építészegyéniség, Koós Károly, Lechner Ödön és Makovecz Imre nevesítésével. Mondjuk, huszonhárom további nevet is beírhattak volna. Amióta ezt a kifejezést ismerjük, azon tanakodunk, ki fogja meghatározni, milyen ízlést kell követni: kispolgárit, nagypolgárit, esetleg nyárspolgárit? Mi lesz a dzsentrikkel és az ő ízlésükkel, akik nem polgárok? Makovecz Imre éppenséggel pont kilépett a hagyományos polgári keretekből, amikor csak anyaghoz nyúlt. És mit teszünk akkor, ha mindkét oldalon polgárok állnak egy vitában? A polgár lényeges tulajdonsága, hogy nyitott, halad a korral, sőt alakítja azt. Mindennek meghatározásában nehézséget látunk, főleg, ha ezt valaki megpróbálja érvényesíteni. Úgy tudjuk, készül majd egy újabb nemzeti építészeti kánon, egy építészeti koncepció. Már most is van nemzeti építészeti koncepció, 2015-ös, semmi probléma nincs vele. De lesz új.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.