„Ez bőven nem alkotmányos”

Erő Zoltán, Budapest főépítésze az építészeti törvény tervezetéről

Benyújtotta a kormány az építészeti törvény javaslatát az Országgyűlésnek. Bár a szakma lassan egy éve foglalkozik a tervezettel, bőven talált újdonságokat a szövegben, amelyek rendre központosítást tartalmaznak és az önkormányzatok jogainak csorbítását.

Magyar Narancs: Régóta ismert az építé­szeti törvény elfogadásának szándéka, de az Országgyűlésnek csak októberben terjesztette be a javaslatot a kormány, és a szakmának ­néhány napja volt véleményezni.

Erő Zoltán: Ennél azért jobb a helyzet, éppen egy éve kaptak fölkérést a szakmai szervezetek, a főépítészek, a budapesti és egy áttételen keresztül a kerületi főépítészek is arra, hogy koncepciót javasoljanak. Ezt tavaly november elején kellett benyújtanunk a jogalkotóhoz. Azóta több változatban ismertük meg azt a több száz oldalas törvénytervezetet, amely most itt van előttünk. Ezek folyamatosan fejlődtek, és Lázár János miniszter is el szokta mondani, hogy több ezer véleményt vettek figyelembe a társadalmi egyeztetési folyamat során.

MN: És valóban figyelembe vették, vagy ennyit hagytak figyelmen kívül?

EZ: Sokan azt javasolták, hogy nem kéne hozzányúlni az építési jogi szabályozáshoz ilyen átfogó módon. Az építési jogban ingatlanjogok, feladatkörök, kötelezettségek, felelősségek, hatáskörök jelennek meg. Ebbe belenyúlni, egy szálat kihúzni és azt egy másikkal összecsomózni nagyon kényes feladat. Egyfelől örülünk, hogy valaki megpróbált rendet rakni, másrészt mire ebből végrehajtási rendelet, joggyakorlat lesz, mire beilleszkedik a teljes jogrendszerbe, addig nagyon hosszú idő fog eltelni. És már most látszik, hogy vannak benne kétértelműségek, vitatható pontok.

MN: A jogszabály rögzít 12 alapelvet, pél­dául olyanokat, mint a polgári jó ízlés elve, a természeti környezet megőrzése, az építészeti örökség megóvása, ellátásbiztonság. A polgári jó ízlésnél szaladt fel nyilván először a laikusok szemöldöke. Ki fogja megmondani, hogy mi a polgári jó ízlés, miközben a jogszabályban a fogalmak között nincs tisztázva, mit kell érteni ezalatt?

EZ: Már a címnél érdemes megállni. Miért építészeti törvény? Hiszen alapvetően építésügyről szól. Most is van építési törvényünk, az épített környezet védelméről és fejlesztéséről szóló törvény. Az építészet az építésnek csak nagyon szűk szelete, mondhatnám, az építészet inkább művészet, mint általános társadalmi tevékenység. S e törvény 95 százalékban építésüggyel foglalkozik. Az építészetről szóló törvényben országos építésügyi nyilvántartás, kivitelezési tevékenység, a nemzeti faiskolák rendszere, a gazdasági, nemzeti építőipari felügyelet és adatszolgáltató rendszer is megtalálható.

A preambulumban van szó az alapelvekről és a polgári jó ízlésről a nemzeti építészet leghaladóbb hagyományait képviselő három nagyszerű építészegyéniség, Koós Károly, Lechner Ödön és Makovecz Imre nevesítésével. Mondjuk, huszonhárom további nevet is beírhattak volna. Amióta ezt a kifejezést ismerjük, azon tanakodunk, ki fogja meghatározni, milyen ízlést kell követni: kispolgárit, nagypolgárit, esetleg nyárspolgárit? Mi lesz a dzsentrikkel és az ő ízlésükkel, akik nem polgárok? Makovecz Imre éppenséggel pont kilépett a hagyományos polgári keretekből, amikor csak anyaghoz nyúlt. És mit teszünk akkor, ha mindkét oldalon polgárok állnak egy vitában? A polgár lényeges tulajdonsága, hogy nyitott, halad a korral, sőt alakítja azt. Mindennek meghatározásában nehézséget látunk, főleg, ha ezt valaki megpróbálja érvényesíteni. Úgy tudjuk, készül majd egy újabb nemzeti építészeti kánon, egy építészeti koncepció. Már most is van nemzeti építészeti koncepció, 2015-ös, semmi probléma nincs vele. De lesz új.