Ezek a váci Duna-híd tervei

Belpol

Nagy felháborodást keltett a váci Duna-híd megépítésére vonatkozó tervekről írt cikkünk, de a tervek több helyi Facebook-csoportban is vita tárgyát képezték. Az önkormányzati újságban azóta megjelentek a tervezett nyomvonalak is. 

Pár hete számoltunk be a váci Duna-híd eddigi terveiről, amit Vác Város Önkormányzata ellenez. Erről a település vezetése egy közleményben számolt be, mely szerint „a két bemutatott alternatíva teljes mértékben figyelmen kívül hagyja mind az itt élők érdekeit, mind a városunk épített környezetét”. 

Ugyanis az önkormányzat lapunknak elküldött tájékoztatása szerint a megkapott tervek egyike a Ferences templom vonalában, a Vár előtti területen jelez egy lehajtót, hogy a forgalmat a József Attila sétányon a nemzetközi kerékpárút mellett, a Liget északi részénél átvezetve a Gombás-patakon átívelő Kőszentes hídhoz irányítsa. „Ahhoz a barokk műemlékhez, melynek áteresztő képessége miatt már ma is hatalmas torlódások vannak a 2-es út Vác déli bevezető szakaszán” – írta az önkormányzat. (A felsorolt nevezetességek a váci belváros déli részén találhatók – a szerk.)

A másik elképzelés a Szentendrei-szigetről az Iskolavárosba irányítaná a forgalmat, amely aztán vagy a sportcsarnok és a „Vác Pláza” között, vagy a Bernáth Kálmán református középiskola és a Váci Madách Imre Gimnázium mellé tervezett úton érkezne meg a Balassagyarmati útra. (Ez Vác északi, Kisvác elnevezésű városrésze – a szerk.) „Ez megengedhetetlen környezeti terhelést róna az ott tanuló sokszáz fiatal, valamint a velük foglalkozók számára” – szögezte le a városvezetés. 

A részletekről az alábbi cikkünkben olvashatnak. 

Korábban igyekeztünk térképkivágásokkal szemléltetni, hogy a tervezett nyomvonalak merre futhatnak a városban, azonban az önkormányzat havilapjában, a Váci Hírnökben megjelentek a pontos tervek.

A korábbi cikkünk több, nem csak váci, hanem például tahitótfalui és szentendrei Facebook-csoportban is megjelent, illetve napokig az egyik legolvasottabb írásunk volt, ezért mi is megosztjuk ezeket a terveket. A csoportokban egyébként heves vita bontakozott ki afelől, hogy mi a fontosabb: a közlekedés fejlesztése vagy a dunai látkép megőrzése, a települések további terheltségének megelőzése. 

 
A tervezett nyomvonalak
 

A terveken egyébként az is látszik, hogy Tahitótfalun keresztül hogyan haladnának a nyomvonalak az egyik és a másik alternatíva megvalósulása esetén.

Korábbi cikkünk megírásakor megkerestük Sajtos Sándor polgármestert, aki közölte, hogy a település az északi nyomvonalat támogatná, melyen egyébként látszik, hogy elkerüli a községet, sőt tulajdonképpen egy másik híd megépítését is magába foglalalná. 

Egyébként még semmi nincs kőbe vésve: a beruházás lebonyolítója, a Nemzeti Ifrastruktúra Fejlesztő Zrt. azt írta, több változatot is vizsgálnak. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.