Ismét kétharmados többséget szerzett a Fidesz–KDNP

Az ág is húzza

A Fidesz nem csupán megnyerte az április 3-i választásokat, de országosan több szavazatot is kapott, mint négy éve. Az ellenzéki összefogás ugyanakkor 850 ezer vokssal kevesebbet szerzett, mint a 2018-ban külön induló ellenzéki pártok összesen. Az adatok elemzése mellett kísérletet teszünk mindennek a magyarázatára is.

Megsemmisítő vereséget szenvedett a Márki-Zay Pétert miniszterelnöknek jelölő hatpárti összefogás a vasárnapi országgyűlési választáson. Lapzártánkkor a Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint 135 mandátumnál tartott a Fidesz–KDNP, 56-nál a DK–Jobbik–LMP–Momentum–MSZP–Párbeszéd szövetsége, s 7 mandátuma volt az 5 százalékos parlamenti küszöböt simán megugró Mi Haznánknak, egy kedvezményes mandátumot pedig a német nemzetiség képviseletében szerzett meg (ismét) a volt fideszes önkormányzati képviselő, Ritter Imre. E mandátumarányok még változhatnak: a Budapest 13-as választókerületben kevesebb mint 40 szavazattal vezet a fideszes Szatmáry Kristóf az ellenzéki Vajda Zoltán előtt, így az átjelentkezéssel és a külképviseleteken leadott szavazatokkal ez a parlamenti hely akár át is fordulhat az ellenzékhez. A Fidesz ellenben a határon túli levélszavazatokból számíthat még egy vagy akár két mandátumra, így a kényelmes kétharmadukat nem fenyegeti semmi veszély. Ráadásul Ritter Imre is rendre a Fidesszel szavaz (lásd: A társutas, Magyar Narancs, 2021. június 9.).

Négy éve a külön induló és a választókerületekben is csak minimálisan koordináló ellenzék 15 egyéni választókerületet nyert meg a 106-ból. Az egyes ellenzéki pártok (a most közösen induló hat párt és az Együtt) jelöltjeire leadott szavazatokat összeadva azonban azt láthattuk, hogy 52 választókerületben kaptak több voksot a Fidesz jelöltjénél, a közös jelöltállítás tehát választókerületek tucatjainak megszerezhetőségével kecsegtetett. A nagy reményekből vasárnap szinte semmi nem jött be, az átjelentkezéses és külképviseleti szavazatok megszámlálása előtt mindössze 18 egyéni választókerületben áll nyerésre az ellenzék, és egyéni mandátumaik száma legfeljebb 19-re kúszhat fel. Budapesten egyelőre 4 plusz mandátumot tudtak elvenni a Fidesztől az összefogással: Tordai Bence elhozta a II. kerületet, Orosz Anna a XI.-et, Jámbor András a Józsefváros és Ferencváros nagy részét magában foglaló választókerületet, Hajnal Miklós pedig a Hegyvidéket. Ugyanakkor a 2018-ban megnyert körzetek közül elveszítette az ellenzék Dunaújvárost, és nagyon közel voltak ahhoz is, hogy Mellár Tamás elbukjon a pécsi 1-es körzetben.

A Fidesz listája a belföldön leadott szavazatok 52,5 százalékát, az ellenzéké 34,86 százalékát szerezte meg az előzetes eredmények szerint. Ezt a 17,64 százalékpontos előnyt a kormánypártok számára legígéretesebb felmérések sem jelezték előre, a közvélemény-kutatási eredmények átlagolása alapján becsült 4–5 pontos Fidesz-vezetés pedig fény­évekre volt a valóságtól. A Fidesz–KDNP-lista 2 millió 717 ezer szavazatot kapott, ez már most 110 ezerrel több a 2018-as eredményénél úgy, hogy körülbelül 200 ezer átjelentkezéses és külföldön leadott voksot még nem számoltak meg. A jelenleg 1,8 millió szavazaton álló ellenzékről viszont legjobb esetben is azt állíthatjuk, hogy négy év alatt elveszítette támogatóinak legalább 30 százalékát, azaz 800 ezer szavazót.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk