Ezért kerülnek több száz millióba bizonyos kerékpárutak

Belpol

Az elvileg műszakilag egyszerű létesítménynek számító kerékpárutak megvalósítását rengeteg tényező befolyásolhatja, a költségek pedig gyorsan nőhetnek. Amíg tavaly bruttó 3 millió forintos tervezési költséggel számoltak, idén már a kilométerkénti 4-5 millió forint a jellemző ár. 

Nemrég számoltunk be a „nógrádi csodáról”, azaz arról, hogy Szendehelyen 1,1 kilométer kerékpárút 200 millió forintba került még 2015-ben. A beruházás állami támogatásból valósult meg.

Cikkünk megjelenése után több jelzés is érkezett lapunkhoz, hogy nem csak a nógrádi településen épült kerékpáros infrastruktúra látszólag drágán, hanem az országban másutt is: Pakson például 2,5 kilométernyi út 660 millió forintba került. 

Mi magyarázza a magas bekerülési költségeket? Megnéztük, számba vettük az elmúlt időszak kerékpáros beruházásait. Kiderült, jelentős különbségek mutatkoznak az árak között.

  • Június végén adták át a Fejér megyében található Soponya ökoturisztikai kerékpáros útvonalának 2,4 kilométeres harmadik szakaszát, valamint egy ökocentrum tetőtéri turistaszállását. A két beruházás összköltsége 250 millió forint volt.
  • Szob és Ipolydamásd között 4,1 kilométer kerékpárutat adtak át a közelmúltban, ami mintegy 400 millió forintba, tehát kilométerenként durván 100 millióba került.
  • Tavaly szeptemberben készült el a Budapest és Szentendre közötti 5,6 kilométer hosszú szakasz. Erre közel 1,4 milliárd forintot fordítottak, vagyis kilométerenként nagyjából 250 millió forintból épült meg.
  • 2020 nyarán adták át a Fertőd és az országhatár között futó 6,4 kilométer hosszú bringautat, ez 293 millió forintból valósult meg, azaz egy kilométer 45 millió forintba került (igaz, itt felújítás történt).
  • Szintén tavaly, júniusban készült el az Eger-Egerszalók-Hőforrás közötti 5 kilométeres kerékpárút, amit 432 millió forintból építettek meg, így egy kilométer 84 millió forintból épült meg

A kerékpárutak megépítése között lehetnek komoly különbségek a műszaki tartalom, vagy a domborzati viszonyok miatt, valamint az építőipari árak is gyorsan változhatnak, de hogy biztosan magyarázatot találjunk a különbségekre, megkerestük Révész Máriusz hivalát, az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Irodát. 

"A tervezési és kivitelezési költségek is széles skálán mozoghatnak"

„Annak ellenére, hogy egy kerékpárút mérnöki szempontból látszólag az egyszerűbb létesítmények közé tartozik, a tervezést, az előkészítést és a kivitelezést számos tényező befolyásolhatja, amely rendkívül komplexé tehet egy-egy projektet. Ennek megfelelően a tervezési és kivitelezési költségek is széles skálán mozoghatnak a műszaki és egyéb szempontoktól függően.

Emiatt a különböző beruházások egységárait vagy teljes bekerülési költségét csak a műszaki tartalom részletes ismerete után lehet összehasonlítani”

– közölte érdeklődésünkre a kormánybiztosi iroda. 

Tájékoztatásuk szerint a kerékpárutak engedélyezési tervezését csak megfelelő jogosultsággal rendelkező mérnök végezheti, szintén megfelelő jogosultsággal rendelkező szakági tervezők (természet- és környezetvédelmi szakértő, vízépítő mérnök, talajmechanikai szakértő, geodéta, közműtervező stb.) bevonásával. A tervezési költségeket több tényező is befolyásolhatja, így például 

  • az előzmény tervek rendelkezésre állása (például készült-e korábban tanulmányterv),
  • a nyomvonalat érintő közművek,
  • a természetvédelmi érintettség (előzetes vizsgálati dokumentáció és a Natura 2000 hatásbecslés jelentősen befolyásolja a tervezési költségeket és a tervezés idejét),
  • a nyomvonalon tervezendő műtárgyak (egy-egy híd vagy áteresz tervezése jelentősen növeli a költségeket),
  • a nyomvonalat keresztező ún. vonalas létesítmények (közúti vagy vasúti átvezetések, lámpás csomópontok, biztosító berendezések tervezése),
  • az érintett ingatlanok száma (szükség esetén a kisajátítási tervek készítése és záradékoltatása a tervezés része), valamint az, hogy
  • találhatóak-e régészeti lelőhelyek a nyomvonal mentén (az előzetes régészeti dokumentáció a tervezés része).
Az Eurovelo 6 nemzetk?zi ker?kp?r?t ?jabb ?t kilom?teres

 
Révész Máriusz, az Aktív Magyarországért felelős kormánybiztos biciklizik az Eurovelo 6 nemzetközi kerékpárút öt kilométeres szakaszának átadásán Dunakeszin 2021. június 4-én. A 3,3 méter széles, 5 kilométer hosszú, 750 millió forintból megépített új útszakasz Budapest és Szob között, a Duna vonalát követő nyomvonalon halad
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI 

Árfelhajtó hatás

A kormánybiztosi iroda arról is tájékoztatott, hogy jelenleg a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., valamint a Magyar Közút Nonprofit Zrt. is nagy volumenben terveztet „vonalas infrastruktúra létesítményeket”, magyarán például vasútvonalakat és gyorsforgalmi utakat, „így a tervezői piacon olyan erős kereslet mutatkozik, amely árfelhajtó hatással bír”. 

„A tervezői árak jelentős szórását jól érzékelteti a 2020-ban meghirdetett 4 milliárd forintos kerékpárút tervezési program. A program keretében a Magyar Közút Nonprofit Zrt., az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (AÖFK), illetve a megyei önkormányzatok egyaránt terveztetnek kerékpárutakat.

A 2020-ban becsült átlag bruttó 3 millió forintos tervezési költség a jelenleg érvényes árajánlatok alapján jelentősen megnőtt, inkább a bruttó 4-5 millió forint/km ár jellemző engedélyes és kiviteli tervek esetén, azonban előfordul olyan rövid, de több hidat tartalmazó szakasz is, ahol a fajlagos kilométerenkénti ár bruttó 10 millió forint fölötti” 

– közölték. Továbbá a tervezői közbeszerzési eljárások esetén a Magyar Közút és az AÖFK esetében jellemzően öt pályázat közül választják ki a legolcsóbb ajánlatot. 

Plusz források

A kerékpárutak kivitelezési költségeit a létesítmény tipusa is befolyásolja. Egy meglévő, alacsony forgalmú úton (például erdészeti úton) történő kijelölés, kitáblázás költsége minimális, ugyanakkor az EuroVelo hálózat ajánlásainak is megfelelő, 3,3 méter széles önálló kerékpárút (mint például a Budapest-Dunakeszi kerékpárút, amiről korábban beszámoltunk) kivitelezési költsége a kapcsolódó táblákkal, pihenőhelyekkel együtt magasabb.

A kivitelezési költségeket még a 

  • domborzati viszonyok (dombvidéki területen a megfelelő vízelvezetés kialakítása drágább),
  • a talajviszonyok (alacsony teherbírású, kedvezőtlen talaj esetében a kerékpárút alépítménye drágább),
  • műtárgyak (hidak, átereszek),
  • a nyomvonalat keresztező vonalas létesítmények (közúti vagy vasúti átvezetések, lámpás csomópontok, biztosító berendezések építése szükséges),
  • az érintett ingatlanok száma, beépítettség (a kerékpárút építéséhez szükséges magántulajdonú ingatlanokat meg kell vásárolni vagy ki kell sajátítani) 
  • és a kivitelezésre rendelkezésre álló időtartam (a rövid határidő jelentős költségnövelő faktor) is befolyásolhatja. 

Végül a kerékpárút építése során alkalmazott anyagok árai is nagy szórást mutatnak attól függően, hogy a beruházástól milyen messze található kavics- vagy kőbánya, illetve aszfaltkeverő-telep, mivel ezen anyagok szállítási költsége magas.

„Az elmúlt időszakban összességében mind az alapanyagok árai, mind a munkadíjak jelentős mértékben drágultak, ami a kerékpárutak kivitelezési költségének jelentős emelkedéséhez vezetett.

A tervezői piachoz hasonlóan a kivitelezői piacon is jelenleg erős kereslet mutatkozik, elsősorban a nagy állami és a kisebb önkormányzati beruházások miatt, így ez a tényező is hozzájárul az építési költségek növekedéséhez. Az áremelkedést a hazai költségvetést terhelő és az Európai Uniós forrásból készülő kerékpárutak esetében is érzékelni lehetett, erre reagálva a Pénzügyminisztérium számos projekt esetében plusz forrást biztosított a kerékpárutak megvalósítása érdekében” – zárta válaszlevelét a kormánybiztosi iroda. 

A biztonságos kerékpározással a közelmúltban foglalkozott lapunk: 

Nemrég pedig azt is megírtuk, hiába fejlődik a kerékpáros infrastruktúra országszerte, számos helyen - például Budapesten és több megyeszékhelyen - rengeteg a rosszul tervezett és megépített, balesetvesélyes útszakasz:

(Címlapképünkön: Révész Máriusz, az Aktív Magyarországért felelős kormánybiztos kipróbálja az Országos Bringapark Program részeként megépült, az ország legnagyobb kerékpáros pumptrack pályáját az átadás napján, 2021. május 19-én. A pálya a Tatabánya-Tata-Dunaalmás útvonalon vezető Által-ér völgyi kerékpárút mellett található. Fotó: MTI/Vasvári Tamás)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Sorsod Texas

  • Uitz Renáta

A kormányerők őszi politikai évadnyitása igazán eseménydúsra sikeredett: az ellenzéki előválasztás kismiska abban a politikai térben, ahol a katolikus egyház feje – és globális médiasztárja – celebrál szentmisét az eucharisztikus világkongresszus margóján.

Nem családi ügy

  • Hüttl Tivadar
  • Pásztor Emese

Az európai uniós források korrupt felhasználásáról szóló hírek ma már ritkán keltenek elsöprő közérdeklődést: az elmúlt 11 év eltompította a felháborodásért felelős idegpályákat.

„Szergej, megírtad?”

Az 1962-es novocserkasszki vérengzésről készített filmje, a Kedves elvtársak! a héten kerül a mozikba. Andrej Koncsalovszkij orosz rendezővel Tarkovszkijról, Stallonéról, a szovjet és az orosz himnuszról és a filmjeinek milliárdos finanszírozójáról beszélgettünk.

A belső zsarnok

  • TPP

Tiltakozó tömeg gyűlik a térre a nyomorúságos életfeltételek, az egyre romló munkakörülmények miatt. Vörös zászlókat lengetnek, Marx és Lenin képét emelik a magasba.

„Ez inkább szolgálat”

  • Soós Tamás

Több mint harminc éve próbálta filmre vinni Füst Milán híres regényét, ami a Testről és lélekről Oscar-jelölése után végre össze is jött neki. A feleségem történetéről, a „gonosz” cannes-i kritikákról, a Freeszfe keretein belül zajló oktatásról, és a férfilét vonzó és mérgező oldalairól is beszélgettünk vele.

Az utolsó békeharcos

A görög kormány háromnapos nemzeti gyászt rendelt el, ravatalánál százezrek álltak sorba. A 96 éves korában elhunyt görög zeneszerző hosszú élete szó szerint annak a szabadságeszménynek megtestesülése volt, amelyet általában a Mediterráneummal kapcsolatban szokás elképzelni.

A szabadságot vették el

Hogy hol jött szembe a parameter.sk nevű, olvasásra egyébként meglehetősen érdemes szlovákiai magyar híroldal podcast­sorozatának linkje, már meg nem mondjuk. Alapvetően a keresési szokásainkról árulkodik a dolog, de talán ez sem ilyen egyszerű. Megfigyel a rendszer, de kiismerni egészen sosem fog, talán ennyivel biztathatjuk magunkat.

Az erőteljes közelség

  • Domsa Zsófia

Az önéletrajzi regényfolyam hatodik (záró) kötetét a magyar közönség szinte pontosan tíz évvel az eredeti megjelenése után veheti kézbe. A könyv egy olyan rendkívüli vállalkozás lenyomata, összegzése, amelynek a hatása azóta is érzékelhető az irodalomban, holott a regények megjelenése idején több kritikai jóslat utalt arra, hogy a Knausgård-jelenség tiszavirág-életű lesz.

Japánban

  • Kiss Annamária

A japánok sokszor már-már megszállottan törekednek a harmóniára. Ennek a kiegyensúlyozottságot hajszoló ellentmondásnak ékes bizonyítéka a 20. századi japán irodalom kiemelkedő alakjának, az alig 45 évesen rituális öngyilkosságot elkövető Misima Jukiónak e négy egyfelvonásos darabja, és sajnos az élete is.