Lehet fokozni: Pakson 660 millióba került 2,5 kilométer kerékpárút

Belpol

A csoda nem csak Nógrádban vagy Tolnában történik meg, Szentendrén is 250 millió forintba került a bicikliút egy kilométere. Ugyanakkor hatalmas a szórás az újonnan épülő kerékpárutak kilométerára között. 

Pár hete írtuk meg, hogy a Nógrád megyei Szendehelyen 1,1 kilométer kerékpárutat közel 200 millió forint uniós támogatásból építettek meg még 2015-ben. A beruházásra egy helyi forrásunk hívta fel a figyelmet, aki panaszkodott az út egyik 146 folyóméter hosszúságú szakaszára. A bringaút egy kereszteződésen áthaladva húzódik úgy, hogy se előtte, se utána nem kapcsolódik további kiépített kerékpáros infrastruktúrához. Hogy megtudjuk, mennyire volt indokolt ezt a szakaszt ennyire kiépíteni vidéki környezetben, és a magas költség mivel magyarázható, elküldtük kérdéseinket a község önkormányzatának, ahonnan azóta sem kaptunk választ. 

Cikkünk megjelenése után viszont több észrevétel is érkezett lapunkhoz, melyek szerint a 200 millió forintos kilométerár nem egyedi eset. Nemrég adták át például a Dunakeszi és Budapest közötti 5,8 kilométeres kerékpárút szakaszt, amihez az állam 1,114 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosított. Mindez azt jelenti, hogy

kilométerenként körülbelül 200 millió forintba került a beruházás.

Ennél jóval drágábban épült meg a Paks és Dunakömlőd közötti 2,5 kilométer hosszú szakasz, ugyanis Paks Város Önkormányzata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretén belül nyert 540 millió forint vissza nem térítendő támogatást, amit a város még megtoldott 123 millió forinttal, így jön ki a 663 millió forintos bekerülési költség.

Magyarán egyetlen kilométer több mint 260 millió forintba került. 

Kíváncsiak voltunk, hogy mennyire kirívó az említett három eset, ezért megnéztük, hogy a kerékpáros fejlesztésekért felelős hivatal, az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda milyen beruházásokról számolt be a közelmúltban. 

  • Június végén adták át a Fejér megyében található Soponya ökoturisztikai kerékpáros útvonalának 2,4 kilométeres harmadik szakaszát, valamint egy ökocentrum tetőtéri turistaszállását, a két beruházás összköltsége pedig 250 millió forint volt.
  • Szob és Ipolydamásd között 4,1 kilométer kerékpárutat adtak át, ami közel 400 millió forintba, tehát kilométerenként durván 100 millióba került.
  • Tavaly szeptemberben készült el a Budapest és Szentendre közötti futó 5,6 kilométer hosszú szakasz, amire közel 1,4 milliárd forintot fordítottak, tehát kilométere nagyjából 250 millió forintból épült meg.
  • Egy hónappal korábban újították fel a Fertőd és az országhatár között futó, 6,4 kilométer hosszú szakaszt, ami 293 millió forintból valósult meg, azaz egy kilométer csupán 45 millió forintba került (igaz, itt felújításról volt csak szó).
  • Szintén tavaly, júniusban készült el az Eger-Egerszalók-Hőforrás közötti 5 kilométeres kerékpárút, amit 432 millió forintból építettek meg, így kilométere 84 millió forintba került

Ennek a beruházásnak a vizsgálatából is kiderül, hogy óriási különbségek vannak a bekerülési költségek között. Nyilván a kerékpárutak megépítése között lehetnek komoly különbségek a műszaki tartalom, iletve a domborzati viszonyok miatt, és az építőipari árak is gyorsan változhatnak, de így is óriási a különbség.

Múlt héten megkerestük az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Irodát, hogy mi a magyarázat ezekre az ingadozásokra. Egyelőre csak annyit jeleztek vissza, hogy válaszolni fognak, ám ez eddig nem érkezett meg. Amint megtörténik, beszámolunk róla. 

A biztonságos kerékpározással a közelmúltban foglalkozott részletesen a Magyar Narancs: 

Nemrég pedig azt is megírtuk, hiába fejlődik a kerékpáros infrastruktúra, számos helyen - például Budapesten és több megyeszékhelyen - rengeteg a rosszul tervezett és megépített, balesetvesélyes útszakasz:

(Címlapképünk illusztráció. Forrása: Unsplash)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”