Lehet fokozni: Pakson 660 millióba került 2,5 kilométer kerékpárút

A csoda nem csak Nógrádban vagy Tolnában történik meg, Szentendrén is 250 millió forintba került a bicikliút egy kilométere. Ugyanakkor hatalmas a szórás az újonnan épülő kerékpárutak kilométerára között. 

Pár hete írtuk meg, hogy a Nógrád megyei Szendehelyen 1,1 kilométer kerékpárutat közel 200 millió forint uniós támogatásból építettek meg még 2015-ben. A beruházásra egy helyi forrásunk hívta fel a figyelmet, aki panaszkodott az út egyik 146 folyóméter hosszúságú szakaszára. A bringaút egy kereszteződésen áthaladva húzódik úgy, hogy se előtte, se utána nem kapcsolódik további kiépített kerékpáros infrastruktúrához. Hogy megtudjuk, mennyire volt indokolt ezt a szakaszt ennyire kiépíteni vidéki környezetben, és a magas költség mivel magyarázható, elküldtük kérdéseinket a község önkormányzatának, ahonnan azóta sem kaptunk választ. 

Cikkünk megjelenése után viszont több észrevétel is érkezett lapunkhoz, melyek szerint a 200 millió forintos kilométerár nem egyedi eset. Nemrég adták át például a Dunakeszi és Budapest közötti 5,8 kilométeres kerékpárút szakaszt, amihez az állam 1,114 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosított. Mindez azt jelenti, hogy

kilométerenként körülbelül 200 millió forintba került a beruházás.

Ennél jóval drágábban épült meg a Paks és Dunakömlőd közötti 2,5 kilométer hosszú szakasz, ugyanis Paks Város Önkormányzata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretén belül nyert 540 millió forint vissza nem térítendő támogatást, amit a város még megtoldott 123 millió forinttal, így jön ki a 663 millió forintos bekerülési költség.

Magyarán egyetlen kilométer több mint 260 millió forintba került. 

Kíváncsiak voltunk, hogy mennyire kirívó az említett három eset, ezért megnéztük, hogy a kerékpáros fejlesztésekért felelős hivatal, az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda milyen beruházásokról számolt be a közelmúltban. 

• Június végén adták át a Fejér megyében található Soponya ökoturisztikai kerékpáros útvonalának 2,4 kilométeres harmadik szakaszát, valamint egy ökocentrum tetőtéri turistaszállását, a két beruházás összköltsége pedig 250 millió forint volt.
• Szob és Ipolydamásd között 4,1 kilométer kerékpárutat adtak át, ami közel 400 millió forintba, tehát kilométerenként durván 100 millióba került.
• Tavaly szeptemberben készült el a Budapest és Szentendre közötti futó 5,6 kilométer hosszú szakasz, amire közel 1,4 milliárd forintot fordítottak, tehát kilométere nagyjából 250 millió forintból épült meg.
• Egy hónappal korábban újították fel a Fertőd és az országhatár között futó, 6,4 kilométer hosszú szakaszt, ami 293 millió forintból valósult meg, azaz egy kilométer csupán 45 millió forintba került (igaz, itt felújításról volt csak szó).
• Szintén tavaly, júniusban készült el az Eger-Egerszalók-Hőforrás közötti 5 kilométeres kerékpárút, amit 432 millió forintból építettek meg, így kilométere 84 millió forintba került. 

Ennek a beruházásnak a vizsgálatából is kiderül, hogy óriási különbségek vannak a bekerülési költségek között. Nyilván a kerékpárutak megépítése között lehetnek komoly különbségek a műszaki tartalom, iletve a domborzati viszonyok miatt, és az építőipari árak is gyorsan változhatnak, de így is óriási a különbség.

Múlt héten megkerestük az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Irodát, hogy mi a magyarázat ezekre az ingadozásokra. Egyelőre csak annyit jeleztek vissza, hogy válaszolni fognak, ám ez eddig nem érkezett meg. Amint megtörténik, beszámolunk róla. 

A biztonságos kerékpározással a közelmúltban foglalkozott részletesen a Magyar Narancs: 

Nemrég pedig azt is megírtuk, hiába fejlődik a kerékpáros infrastruktúra, számos helyen - például Budapesten és több megyeszékhelyen - rengeteg a rosszul tervezett és megépített, balesetvesélyes útszakasz:

(Címlapképünk illusztráció. Forrása: Unsplash)