Fejlemények a Bécsi utcai Új Városközpont ügyében

Bonthatnékja nem enyhül

  • Kovács Dániel
  • 2011. január 6.

Belpol

A Bécsi utcába tervezett beruházás építési engedélyének kiadását jogilag is megkérdőjelezhető háttéralkuk előzték meg. Az eredeti terv három civil egyesület fellebbezése után biztosan nem valósítható meg, ám azt jelenleg csak a beruházó tudja, hogy pontosan mi fog épülni azoknak a házaknak a helyére, amelyek bontását már januárban megkezdené.

A Bécsi utcai beruházás elleni felszólalások tavaly nyáron váltak erőteljesebbé, miután a Központi Tervtanács június 30-i ülésén támogatta azt a koncepciót, amely alapján a Deák Ferenc utcából Fashion Streetet építő Csipak Péter cége a közeli Bécsi utca teljes páros oldalát, azaz öt házat lebontott volna, hogy helyükre a Foster + Partners tervei alapján új házat építsen. A napvilágra került tervek széles körű tiltakozáshoz vezettek, több okból is: egyrészt az ötből két épület akár műemléki státust érdemelne (az egyik nem sokkal a beruházás bejelentése előtt vesztette el fővárosi védelmét), másrészt a helyszín a néhány hónappal ezelőtt elkészült, több milliárdot felemésztő köztér-rekonstrukció, a belváros új főutcája mentén található (minderről bővebben: Országunkat egy sztárért! Magyar Narancs, 2010. július 22.).

A Magyar Urbanisztikai Társaság, a Budapesti és a Magyar Építész Kamara tiltakozása, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elmarasztaló állásfoglalása ellenére az V. kerület gyorsított eljárással augusztus 24-re kiadta az elvi építési engedélyt. Az ügyre ráharapó civil szervezetek az ügy számos meglepő fordulatát derítették ki, amiből úgy tűnik: a kerületben

gondosan megágyaztak

a beruházásnak - a volt főépítész, Schneller István szerint a szabályozások tudatos módosításával és a hatóságok megtévesztésével. Azt a szabályt például, miszerint bontási engedélyt csak érvényes építési engedéllyel rendelkező beruházásnak lehet kiadni, két éve érvénytelenítették Pest új főutcájának környékére. Mivel az épület húsz méterrel túlnyúlna a harmincméteres beépítési magasságkorláton, módosították a Kerületi városrendezési és építési szabályzatot, lehetővé téve "építészeti hangsúly" képzését. Pár nappal ezelőtt az is kiderült, hogy a kerületi képviselő-testület október 28-i, rendkívüli közgyűlésén felhatalmazta Rogán Antal polgármestert: az érintett házak körül lévő közterületet mélygarázs építéséhez 99 évre bérbe adhatja a beruházónak, amely utóbb akár tulajdonjoghoz is jutna. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt egyáltalán nem vonták be az eljárásba, mondván: "A kérelem nem építési tevékenységre vonatkozik."

Csipak Péter, illetve az ügyben többször megszólaló kerületi főépítész, Cselovszki Zoltán legfontosabb érve, hogy a város legsűrűbb és legegységesebb beépítésű kerületében is szükség van nívós kortárs építészetre. A nyilatkozatokra jellemző, hogy a kerületet úgy kezelik, mint várost a városban - mintha a Bécsi utcán kívül más, kortárs házak építésére megfelelő hely nem is akadna Budapesten. Ez a szemléletmód a kerületi önkormányzatok eltúlzott autonómiájának egyértelmű következménye: a városfejlesztési törekvések egyszerűen véget érnek a kerülethatároknál.

Miután az ICOMOS (Nemzetközi Műemlékvédelmi Tanács) Magyar Nemzeti Bizottsága, a Budapest Világörökségéért Alapítvány és a Budapesti Városvédő Egyesület, illetve egy tíz Ybl-díjas építészből álló csoport megfellebbezte a kerület döntését, a Közigazgatási Hivatal október 20-án leszögezte: az épület nem lehet magasabb 30 méternél, az elvi építési engedély pedig "nem alkalmas a részletek megítélésére". Mint azt többen megjósolták, Csipak ezután elvetette az öt épületet érintő verziót, és november 30-án három házra nyújtott be bontási kérelmet: a Bécsi utca 6-8-10-re (azaz az egykori Iparterv-székházra, és két, az előző századfordulón épült házra - a szerk.). Ahhoz, hogy a helyükön építkezzen, a Közigazgatási Hivatal állásfoglalásának értelmében új eljárásra és tervtanácsi jóváhagyásra van szükség. A bontáshoz viszont nem kell érvényes építési engedély, bár egy teljes utcaszakaszt érint a világörökségi terület védőzónájában, ráadásul számos civil és szakmai szervezet tiltakozott ellene, több mint tízezer aláírást összegyűjtve. Az ügy tehát most a kerületen, illetve a Közigazgatási Hivatal előírásának megfelelően szakhatóságként (végre!) bevont Kulturális Örökségvédelmi Hivatalon múlik.

Ha a kérelem átjut a hivatali labirintuson, a három Bécsi utcai épületet úgy bonthatják el, hogy csak a beruházó tudja, mit épít a helyükre. Bár a módosított tervek elvileg készen vannak, bemutatásukra senki és

semmi nem kötelezi Csipakot

- aki az eddigi történések fényében aligha teszi meg ezt magától. Még azt sem tudni pontosan, ki lesz a tervező - és ez megint a nívós építészetről álmodozó kerületet hozza kényes helyzetbe.

Az ügyben megszólalt az ICOMOS európai alelnöke és az Építészek Nemzetközi Szövetsége is. Ennek és a Jobbik, az LMP és az Élőlánc hónapok óta tartó, a fővárosi közgyűlésben és az utcán zajló protesztkampányának ellenére a nagypolitika a mai napig hallgat az ügyben. Ugyan Tarlós István főpolgármester építészeti tanácsadói, Finta József, Ráday Mihály, Zoboki Gábor és Kerekes György december 17-i levelükben új eljárás lefolytatását és a tervek nyilvánossá tételét javasolták, ennek élét némiképp tompítja, hogy az aláírók közül kettő, nevezetesen Finta és Ráday azon az ominózus júniusi tervtanácson még támogatta az öt ház bontását. Személyesen sem a főpolgármester, sem az ICOMOS által erre kért miniszterelnök, sem az épített örökségért felelős miniszter nem foglalt állást az ügyben. Csipak Péter viszont többször megerősítette a sajtóban, hogy már januárban megkezdené a bontást. Válaszképp öt civil szervezet képviselői december 22-én bejelentették: ha kell, testükkel óvják meg az épületeket.

"Ami nem győz le, az erősít" - a Nietzschének tulajdonított idézet a Csipak Aquisitions honlapján olvasható. Az eredeti ("Wasmich nicht umbringt, macht mich stärker") helyesen fordítva kissé keményebb: "Ami nem pusztít el, az erősít." Abban a két évtizedes harcban, amit a főváros egyre erősödő civil szervezetei vívnak saját politikusaik és az ingatlanfejlesztők ellen, a Bécsi utcai háború precedensértékűvé válhat, bármelyik fél javára dől is el.

A szerző a hg.hu főszerkesztője.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.