Mit tud kezdeni a jog azzal, ha a gyerek fél az egyik szülőjétől?

Félni vagy megijedni?

Belpol

Nem sokat tehet az a szülő, aki félti a gyerekét a volt házastársától. A hatóságoknak nincs kapacitásuk az egyszerűbb ügyekre, de nem mulasztják el figyelmeztetni a szülőt arra, hogy a gyerekét az eljárás során el is vehetik.

„Az segítene, ha kiprovokálnám, hogy megüssön?” – egy tizenkét éves kislány kérdezte ezt az anyjától, mert nem szeretne találkozni az apjával, vagy legalábbis nem olyan gyakran, mint eddig. És úgy néz ki, másképp nem megy, csak ha tettlegességig fajul a dolog. A hatóság elvileg akkor már lép, mert a gyerek fenyítése, bántalmazása 2004 óta törvényileg is tiltott, ebben zéró tolerancia van. Már ha kiderül. Az anya természetesen lebeszélte a gyereket arról, hogy az apját provokálja, jó megoldást viszont nem tud a helyzetre.

Kételkednek vagy fenyegetnek, nagyjából ez a két tipikus reakció, mondja az anya, akit nevezzünk F.-nek. Ő és a férje évekkel ezelőtt elváltak. F. azt mondja, vele éveken át agresszív volt a férfi, a gyerekkel nem. Igaz, az egyik nagyobbikat, aki a nő előző házasságából született, durván megrángatta a karjánál fogva, nyoma is maradt jó ideig a szorításnak – de egyik gyereket se ütötte meg. A férfi általában akkor vált egy pillanat alatt lényegében beszámíthatatlanná, amikor valaki ellentmondott neki, amikor a fejében lévő idillikus helyzetről ki­derült, hogy mégsem annyira tökéletes, teszi hozzá F.

A kislányt nagyon szerette az apja, és a gyerek is ragaszkodott a férfihoz, ezért a válást követően az anya kifejezetten örült, hogy sokat vannak együtt, a kislány hét közben is ott alszik, az apás hétvégék pedig akár keddig is eltarthatnak. Sokáig ez nagyon jó élmény volt apának és gyereknek egyaránt.

Akkor változott meg a minden, amikor a gyerek elkezdett kamaszodni, ellentmondani, és már nem az az édes kicsi lány volt, aki azt csinálja, amit apa akar. Az apa pedig furán, rémisztő módon reagál minderre. Fenyegeti, zsarolja a kislányt (ha ezt meg azt nem teszed meg, nem viszlek el az iskolába, nem viszlek vissza anyádhoz), elveszi a telefonját, eldugja a váltóruháit, cipőjét. A kislánynak nem engedi meg, hogy csukott ajtónál telefonáljon, és mikrofont rejtett a falon lévő lyukba a gyerekszobában. Nem csak nem segít a házi feladatban, de helyette azt hajtogatja, jöjj rá magadtól a megoldásra, nem ad a kislánynak reggelit, és nem ad magyarázatot ezekre a tettekre – sorolja F. Egyre több a konfliktus, a gyerek már napokkal a kapcsolattartás előtt mondogatja, hogy nem akar menni, aznap reggel nem akar felkelni az ágyból, nem lehet megnyugtatni. A nő szerint a volt férje pszichiátriai tüneteteket produkál, de ez egészen a legutóbbi időkig nem érdekelt senkit.

Családsegítő

 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.