Erővel a szolgáltatási infláció ellen

Mindent vissza!

Belpol

A kormányzat immár a bankszektorra is alkalmazná az „árrésstopot”, a sajátjait sem kímélve. Árcsökkentésre kötelezné a részben szintén NER-közelbe került nagy telekommunikációs szolgáltatókat is. Nincs mese, mindent Orbán győzeleméért.

Nagy Márton miniszter, úgy tűnik, nem blöffölt, amikor a bankszektort és a telekommunikációs cégeket jelölte ki újabb célpontként a kormányzat inflációellenes harcában: előbb a bankoknak kell visszanyesniük szolgáltatási díjaikból, majd jöhetnek a nagy mobil- és internetszolgáltatók – önkéntes felajánlá­saikkal. Március utolsó napján a szándékait addig főleg rövid YouTube-videókban közlő miniszter nyíltan a sajtó elé állt elképzeléseivel, amelyek szerint „nagy esély” van a banki szolgáltatási díjaknál is a stop bevezetésére. Mindenekelőtt vissza kell térni a tavaly december 31-én alkalmazott szolgáltatási díjakhoz; továbbá abban is szigorít a kormány, hogy megtiltja új díjak bevezetését, és az új számlák sem lehetnek drágábbak, mint a múlt év végén kibocsátottak.

Csavarnak egyet

A kormány ingerlékenységét az váltotta ki, hogy az év első két hónapjában a saját, de a piaci várakozásoknál is jóval magasabb inflációhoz az élelmiszerárak megugrása mellett jócskán hozzájárult a szolgáltató (benne a pénzügyi és a telekommunikációs) szektorban tapasztalható drágulás. A miniszter korábban is részletezte (természetesen ezt is a kedvenc szociális médiafelületén elhelyezett posztokban) a KSH inflációs statisztikáira alapozott neheztelését a bankszektor árképzésével szemben. Eszerint februárban, éves összehasonlításban, „nagyon jelentősen” emelkedtek a pénzügyi szolgáltatások díjai, 13 szá­zalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Ezen belül a készpénzfelvétel díja 15 százalékkal, a folyószámla vezetése 26 százalékkal drágult. A legkisebb mértékben, 6 százalékkal a bankkártyák éves díja nőtt.

Az elmúlt években a pénzügyi szolgáltatások januárban rendre lényegesen kisebb mértékben drágultak, mint a megelőző évi infláció (habár ilyen korlát nincs a vonatkozó törvényben), az idén viszont fordult a kocka: januárban éves alapon nagyobb volt a drágulás, mint amekkorát a tavalyi infláció indokolt volna. És ebben még nincs is benne teljes mértékben a lakossági tranzakciós illeték áthárítása, amire a kormány januártól adott lehetőséget a bankoknak. Év elejétől két bank díjat is emelt a tranzakciós illeték miatt, az inflációs díjemelések pedig márciustól kezdődtek – a most kilátásba helyezett kormánydöntés ezt szorítaná vissza. Nagy Márton indokolhatatlannak tartja az eddig életbe lépett banki költség­emeléseket, azokat meg főleg, amelyek ezután következtek volna. A miniszter szerint nehéz az egyezkedés a bankokkal, egyben emlékeztetett arra is, hogy korábban önkéntes árkorlátozást kért a bankoktól, de úgy látszik, ez a szelíd presszió nem bizonyult elegendőnek.

A kormány bankokkal szembeni keménykedése egyrészt visszatérés az Orbán-rendszer hagyományaihoz: korábban a megszorult központi költségvetés feltöltéséhez nemegyszer tekintett rájuk a kormány afféle fejős tehénként. Most azonban némileg más a helyzet: a szabályozás szigorításával nem a direkt kormányzati bevételeket növelnék, inkább az elúszóban lévő inflációs célokat igyekeznének valamennyire megközelíteni. És persze a banki ügyfelek, azaz megannyi potenciális választópolgár jóindulatának a megvásárlását szolgálná az intézkedés úgy, hogy az látszólag nem kerülne semmibe az államháztartásnak.

Ha a NER-gazdaság egészét nézzük, nem teljesen egyértelmű ez a helyzet. A bankszféra legfontosabb piaci szereplője még mindig a Csányi Sándor vezette OTP-csoport, amely „stratégiai partnerként” rég megszokhatta az Orbán-kormányok időnkénti „nyomatékos kéréseit”, még ha ezek e csoportot is jelentősen megütik. A lakossági és üzleti banki szolgáltatások piacán viszont egyértelműen az Orbán-kormányzat által összekalapált óriásbank, az MBH Bank a második, márpedig abban – különböző magántőkealapok mögé rejtőzve – több mint 47 százalékot birtokol Mészáros Lőrinc (aki számok mellőzésével korábban el is ismerte, hogy ott van az MBH tulajdonosai között), és további bő 23 százalék jut a szintén NER-lovag, ámbár inkább a Matolcsy-körhöz sorolható Száraz Istvánnak. Ebből a szempontból is izgalmas volt Nagy Márton következő bejelentése: mivel az MBH érdeklődik a tőzsdei bevezetés iránt, a magyar államnak lehetősége lesz a több lépésben mára 20 százalékosra csökkent részesedésének az értékesítésére. Ami nemcsak arra utal, hogy az állam jórészt vagy teljesen kiszállna a NER-es óriásbankból, hanem szüksége is lehet az abból származó, egyes becslések szerint 430 milliárd forintra.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.