Komoly visszhangja lett itthon a Guardian magyar bíróságokról szóló augusztus 14-i cikkének. Az írás feltárta, hogy júniusban a Fővárosi Ítélőtáblán úgy kapott tanácselnöki kinevezést Kovács Helga Mariann, Varga Zs. András kúriai elnök felesége, hogy a véleménynyilvánító szavazáson a bírói kollégium a másik jelöltet támogatta. A brit lapnak továbbá Vasvári Csaba, az Országos Bírói Tanács (OBT) szóvivője beszélt arról, hogy milyen befolyásolási kísérleteket tapasztaltak az elmúlt években a bírók, és hogy miért aggályos Senyei Györgynek, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének vezetői gyakorlata. Vasvárit ezután „vérbíróként” bélyegezte meg a kormányközeli média, Bayer Zsolt pedig arról írt, hogy el kellene takarítani a bírói pulpitusról.
Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója szerint mindkét momentum arra utal, hogy Magyarországon továbbra is gondok vannak a bírói függetlenséggel. Ribai Csillának, a Fővárosi Ítélőtábla elnökének a törvény szerint volt lehetősége arra, hogy ne a bírók által javasolt jelöltet nevezze ki tanácselnöknek, de az üzenet mégiscsak az, hogy „az igazgatási vezető figyelmen kívül hagyhatja a szakmai véleményeket, ha más érdekek ezt úgy kívánják”. Vig úgy látja, bírók ítéleteit vagy megszólalásait szakmai szempontból lehet kritizálni, de amikor egy kormányhoz kötődő szereplő arról beszél, hogy egy bírónak nincs keresnivalója a munkahelyén, az nyomásgyakorlásként értelmezhető.
Kerülőutak
Nem látja kielégítőnek a bírói függetlenség magyarországi helyzetét az Európai Bizottság sem, idei jogállamisági jelentésében a magyar kormánynak címzett nyolc ajánlás közül kettő is a bíróságokra vonatkozik. A Bizottság nem először kéri, hogy erősítsék meg a bíróságok demokratikusan választott önigazgatási szervének, az OBT-nek a jogköreit a bírói és bírósági vezetői kinevezések terén nagy szabadságot élvező (és a parlament által választott) OBH-elnökkel szemben. Pedig egy ideig úgy tűnt, a kormány megoldotta ezt a problémát azzal, hogy 2020 januárjától Senyei Györgyöt ültette az OBH élére az alkotmánybírónak választott Handó Tünde helyett. Handó vezetési stílusa sok feszültség forrása volt, különösen, hogy OBH-elnökként nem ismerte el az őt ellenőrizni hivatott OBT létezését arra hivatkozva, hogy a bírói tanács több lemondás után csökkentett létszámmal működött.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
