Rekkenő hőségben nőtt háromszorosára a tűzifát és szenet árusító telepek forgalma július 13-ról 14-re, miután a kormány azon a szerdán bejelentette a rezsicsökkentés csökkentését. Kevesebbet kellene gázzal fűteni, erről beszélt július 23-i nyilatkozatában a miniszterelnök is: „Le kell jönni a gázról, mert az áram sokkal kisebb terhet jelent Magyarországnak”; a másik megoldás pedig szerinte a biomassza, „ahogy a tűzifát hívják modernül”.
A tűzifa tényleg biológiai úton létrejött szervesanyag-tömeg. Megújuló energiaforrásnak tekinthető, mert folyamatosan termelődik, csak nem biztos, hogy a nekünk megfelelő tempóban. Az energiadrágulás bejelentése utáni péntekre sok helyen elfogyott a fa meg a szén, és a kereslet azóta alig csökkent. „A meglévő készleteket eladtuk, azóta várunk, nem jön annyi fa és szén, amennyi elég lenne” – mondta a Narancsnak egy alföldi Tüzép-telep tulajdonosa, aki nem akart névvel nyilatkozni. „A fa ára gyakorlatilag akkor is emelkedik, amikor nincs. Nem tudom megmondani, hogy ha kapok, mennyiért adok holnap egy köbméter akácfát, mert megbeszéljük, mennyiért veszem, és mire odaérnek vele, már nem annyiért kapom. A szállítással is mindig késnek, munkaerőhiányra hivatkoznak.”
Nagy lesz a füstje
Egy Budapest melletti tüzelőanyag-centrumban augusztus 22-én, hétfőn volt tölgyfa. 7000 forintért adtak belőle egy mázsával. A fát szárítani kell, mert nyersen égetve nagyon füstöl, és alig ad meleget. Ezt tudhatják, akik régóta fűtenek kályhával, kandallóval, kemencével vagy vegyes tüzelésű kazánnal.
A magyar lakások 15,71 százaléka olyan egyedi helyiségfűtéssel melegszik télen, amelyet nem gáz táplál. További 24,53 százalék azon lakások aránya, amelyekben nem gázt, hanem „egyéb” energiahordozót használó központi fűtéses kazán működik – derül ki a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségétől kapott kimutatásból, amely fűtési mód szerint sorolta be a 2019-es lakásállományt. A fa és a szén ebbe az egyéb kategóriába tartozik, mert külön tartják számon az egyedi elektromos helyiségfűtést (1,62 százalék). 4,62 százalék az olyan központi fűtésű társasházi lakások aránya, amelyekben gázkazán működik. Gázos egyedi helyiségfűtés – konvektor – duruzsol a lakások 11,92 százalékában, és saját gázkazános fűtéssel állítják elő a meleget a magyar lakások 24,44 százalékában. Végül a távfűtött lakások aránya 14,91 százalék.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
