Magyarország lejönne a gázról

Akkor is drágul, ha nincs

Belpol

Akinek van kályhája és tüzelője, továbbá tudja, hogyan kell begyújtani, az kiválthatja a gázt. Az is, aki egyéb fűtési módozatokban gondolkodik. Aki viszont ehhez most venne meg mindent, naponta változó árakkal és tetemes végösszeggel szembesül.

Rekkenő hőségben nőtt háromszorosára a tűzifát és szenet árusító telepek forgalma július 13-ról 14-re, miután a kormány azon a szerdán bejelentette a rezsicsökkentés csökkentését. Kevesebbet kellene gázzal fűteni, erről beszélt július 23-i nyilatkozatában a miniszterelnök is: „Le kell jönni a gázról, mert az áram sokkal kisebb terhet jelent Magyarországnak”; a másik megoldás pedig szerinte a biomassza, „ahogy a tűzifát hívják modernül”.

A tűzifa tényleg biológiai úton létrejött szervesanyag-tömeg. Megújuló energiaforrásnak tekinthető, mert folyamatosan termelődik, csak nem biztos, hogy a nekünk megfelelő tempóban. Az energiadrágulás bejelentése utáni péntekre sok helyen elfogyott a fa meg a szén, és a kereslet azóta alig csökkent. „A meglévő készleteket eladtuk, azóta várunk, nem jön annyi fa és szén, amennyi elég lenne” – mondta a Narancsnak egy alföldi Tüzép-telep tulajdonosa, aki nem akart névvel nyilatkozni. „A fa ára gyakorlatilag akkor is emelkedik, amikor nincs. Nem tudom megmondani, hogy ha kapok, mennyiért adok holnap egy köbméter akácfát, mert megbeszéljük, mennyiért veszem, és mire odaérnek vele, már nem annyiért kapom. A szállítással is mindig késnek, munkaerőhiányra hivatkoznak.”

Nagy lesz a füstje

Egy Budapest melletti tüzelőanyag-centrumban augusztus 22-én, hétfőn volt tölgyfa. 7000 forintért adtak belőle egy mázsával. A fát szárítani kell, mert nyersen égetve nagyon füstöl, és alig ad meleget. Ezt tudhatják, akik régóta fűtenek kályhával, kandallóval, kemencével vagy vegyes tüzelésű kazánnal.

A magyar lakások 15,71 százaléka olyan egyedi helyiségfűtéssel melegszik télen, amelyet nem gáz táplál. További 24,53 százalék azon lakások aránya, amelyekben nem gázt, hanem „egyéb” energiahordozót használó központi fűtéses kazán működik – derül ki a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségétől kapott kimutatásból, amely fűtési mód szerint sorolta be a 2019-es lakásállományt. A fa és a szén ebbe az egyéb kategóriába tartozik, mert külön tartják számon az egyedi elektromos helyiségfűtést (1,62 százalék). 4,62 százalék az olyan központi fűtésű társasházi lakások aránya, amelyekben gázkazán működik. Gázos egyedi helyiségfűtés – konvektor – duruzsol a lakások 11,92 százalékában, és saját gázkazános fűtéssel állítják elő a meleget a magyar lakások 24,44 százalékában. Végül a távfűtött lakások aránya 14,91 százalék.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.