Interjú

„Felelőtlen hazardírozás”

Bart István jogász, klímapolitikai szakértő az energiahelyzetről

Belpol

Az energia- és klímakrízis akár arra is ösztönözhetné a magyar kormányt, hogy még határozottabb lépéseket tegyen a fenntartható energiagazdálkodás felé – ehelyett az oroszoknál kuncsorgunk gázért, velük építtetnénk a méregdrága Paks 2-t, erdőt irtanánk. A Klímastratégia 2050 Intézet ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Magyar Narancs: Ha fellapozzuk a tavaly ősszel megjelent cikkeket, láthatjuk, hogy mindenki a télre várható rekordmagas energiaárakról, azon belül is főleg a gáz áráról beszélt – csakhogy míg az európai politikusok és szakértők ezért az oroszok tudatos ár­drágítását és zsarolását hibáztatták, addig Orbán az elhibázott európai klímapolitikát. Ez alapján nem úgy tűnik, hogy az idei energiakrízis – amit manapság az oroszok ukrajnai agressziójával hoznak összefüggésbe – előzmények nélküli lett volna, és nem is a háborúval kezdődött.

Bart István: A gáz árának robbanásszerű emelkedése és az erről szóló diskurzus már tavaly óta tart. Nagyon érdekes, hogy ilyen fontos ügyekben is milyen rövid az emlékezetünk. Amikor Orbán Viktor, pontosabban egyik minisztere és rezsibiztosa bejelentette a rezsicsökkentés csökkentését, többen is szembesítették saját februári szavaival: milyen jó, hogy nem kell feladnunk a rezsicsökkentést, hiszen majd az oroszoktól kedvező áron veszünk gázt.

MN: Tavaly még az is nagyon fontos része volt az energiaár emelkedéséről szóló hivatalos kormányzati kommunikációnak, hogy az EU elhibázott klímavédelmi intézkedései, például a kvótakereskedelmi rendszer (ETS) kiterjesztése, az erőltetett zöldítés vezetnek az energiaárak robbanásszerű emelkedéséhez. A háború óta meg az EU állítólagos elhibázott szankciós politikája az első számú felelős.

BI: Nem hiszem, hogy az erőltetett zöldítés miatt robbantak az energiaárak. Ha elhibázott ener­giapolitikáról beszélünk, akkor máshol kell kutakodnunk. Például a német kormány 25, de inkább 30 éve folytatott energiastratégiája azon alapult, hogy először is megszabadulnak az atomtól. Azt gondolom, hogy ez alapvetően ideológiai alapú döntés volt – azok, akik fiatalként a hetvenes–nyolcvanas évek atomellenes tüntetéseiben részt vettek, ekkorra kerültek politikai döntéshozói pozícióba. Ez egy olyan politika, amelyet a német választók többsége szeret. Az volt a koncepció, hogy kilépnek az atomból, kilépnek a szénből, és ezeket gázra cserélik.

MN: Gondolom, csupán átmenetileg, amíg nem tudják teljesen kizöldíteni az energiatermelést, és a fosszilis forrásokat ki nem váltják a mind jobban terjedő megújulókkal.

BI: Sok-sok megújuló forrásból termelt energia szerepelt ebben a koncepcióban – és persze a földgáz. Most már jól látszik, ez az elképzelés azon alapult, hogy hosszú időn át békében importálják a gázt Oroszországból. Az Achilles-sarka az lett ennek a történetnek, hogy kiderült: Putyinban nem lehet bízni. Klímapolitikai szempontból az az érdekes, hogy a hosszú távú és a rövid távú érdek most összecsúszni látszik. Eddig azt hallottuk, hogy persze, legyenek megújulók, de közben gondoskodni kell az ellátásbiztonságról, amiben fontos szerepet játszik a gáz, és ettől a sok széntől is meg kell szabadulni. 2019 körül Európában tényleg mutatkozott is egy óriási zuhanás a széntermelésben, a rendkívül szennyező szén helyét vette át az Oroszországból érkező, elégetve kevésbé szennyező földgáz. Emlékezzünk vissza arra, hogy még az invázió előtti héten sem hitte el a legtöbb ember, közöttük a politikai döntéshozók sem, hogy Putyin háborút indítana Ukrajna ellen, ha egyszer ilyen virágzó és jövedelmező szénhidrogén-kereskedelmet folytathat Európával. Csakhogy ő egészen más mozit néz, máshogy zajlik a fejében a kalkuláció is. Ez alapján talán úgy véli, hogy neki dolgoznak a magas energiaárak, és az is jó, ha közben a harctéri győzelmek segítik a hazai legitimitását. Most egy emberöltőre megtanulta Európa, hogy ha teheti, semmiben se építsen a velük való kapcsolatokra.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A Balaton szemete

  • narancs.hu
Tíz év nem nagy idő; a számítások szerint ennyi idő múlva megtelik a tó déli partjának szeméttelepe. Som községtől délre, Natura 2000 természetvédelmi területen létesített feldolgozóba viszik a Siókom kukásautói.