Interjú

„Felelőtlen hazardírozás”

Bart István jogász, klímapolitikai szakértő az energiahelyzetről

Belpol

Az energia- és klímakrízis akár arra is ösztönözhetné a magyar kormányt, hogy még határozottabb lépéseket tegyen a fenntartható energiagazdálkodás felé – ehelyett az oroszoknál kuncsorgunk gázért, velük építtetnénk a méregdrága Paks 2-t, erdőt irtanánk. A Klímastratégia 2050 Intézet ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Magyar Narancs: Ha fellapozzuk a tavaly ősszel megjelent cikkeket, láthatjuk, hogy mindenki a télre várható rekordmagas energiaárakról, azon belül is főleg a gáz áráról beszélt – csakhogy míg az európai politikusok és szakértők ezért az oroszok tudatos ár­drágítását és zsarolását hibáztatták, addig Orbán az elhibázott európai klímapolitikát. Ez alapján nem úgy tűnik, hogy az idei energiakrízis – amit manapság az oroszok ukrajnai agressziójával hoznak összefüggésbe – előzmények nélküli lett volna, és nem is a háborúval kezdődött.

Bart István: A gáz árának robbanásszerű emelkedése és az erről szóló diskurzus már tavaly óta tart. Nagyon érdekes, hogy ilyen fontos ügyekben is milyen rövid az emlékezetünk. Amikor Orbán Viktor, pontosabban egyik minisztere és rezsibiztosa bejelentette a rezsicsökkentés csökkentését, többen is szembesítették saját februári szavaival: milyen jó, hogy nem kell feladnunk a rezsicsökkentést, hiszen majd az oroszoktól kedvező áron veszünk gázt.

MN: Tavaly még az is nagyon fontos része volt az energiaár emelkedéséről szóló hivatalos kormányzati kommunikációnak, hogy az EU elhibázott klímavédelmi intézkedései, például a kvótakereskedelmi rendszer (ETS) kiterjesztése, az erőltetett zöldítés vezetnek az energiaárak robbanásszerű emelkedéséhez. A háború óta meg az EU állítólagos elhibázott szankciós politikája az első számú felelős.

BI: Nem hiszem, hogy az erőltetett zöldítés miatt robbantak az energiaárak. Ha elhibázott ener­giapolitikáról beszélünk, akkor máshol kell kutakodnunk. Például a német kormány 25, de inkább 30 éve folytatott energiastratégiája azon alapult, hogy először is megszabadulnak az atomtól. Azt gondolom, hogy ez alapvetően ideológiai alapú döntés volt – azok, akik fiatalként a hetvenes–nyolcvanas évek atomellenes tüntetéseiben részt vettek, ekkorra kerültek politikai döntéshozói pozícióba. Ez egy olyan politika, amelyet a német választók többsége szeret. Az volt a koncepció, hogy kilépnek az atomból, kilépnek a szénből, és ezeket gázra cserélik.

MN: Gondolom, csupán átmenetileg, amíg nem tudják teljesen kizöldíteni az energiatermelést, és a fosszilis forrásokat ki nem váltják a mind jobban terjedő megújulókkal.

BI: Sok-sok megújuló forrásból termelt energia szerepelt ebben a koncepcióban – és persze a földgáz. Most már jól látszik, ez az elképzelés azon alapult, hogy hosszú időn át békében importálják a gázt Oroszországból. Az Achilles-sarka az lett ennek a történetnek, hogy kiderült: Putyinban nem lehet bízni. Klímapolitikai szempontból az az érdekes, hogy a hosszú távú és a rövid távú érdek most összecsúszni látszik. Eddig azt hallottuk, hogy persze, legyenek megújulók, de közben gondoskodni kell az ellátásbiztonságról, amiben fontos szerepet játszik a gáz, és ettől a sok széntől is meg kell szabadulni. 2019 körül Európában tényleg mutatkozott is egy óriási zuhanás a széntermelésben, a rendkívül szennyező szén helyét vette át az Oroszországból érkező, elégetve kevésbé szennyező földgáz. Emlékezzünk vissza arra, hogy még az invázió előtti héten sem hitte el a legtöbb ember, közöttük a politikai döntéshozók sem, hogy Putyin háborút indítana Ukrajna ellen, ha egyszer ilyen virágzó és jövedelmező szénhidrogén-kereskedelmet folytathat Európával. Csakhogy ő egészen más mozit néz, máshogy zajlik a fejében a kalkuláció is. Ez alapján talán úgy véli, hogy neki dolgoznak a magas energiaárak, és az is jó, ha közben a harctéri győzelmek segítik a hazai legitimitását. Most egy emberöltőre megtanulta Európa, hogy ha teheti, semmiben se építsen a velük való kapcsolatokra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.