Interjú

„Felelőtlen hazardírozás”

Bart István jogász, klímapolitikai szakértő az energiahelyzetről

Belpol

Az energia- és klímakrízis akár arra is ösztönözhetné a magyar kormányt, hogy még határozottabb lépéseket tegyen a fenntartható energiagazdálkodás felé – ehelyett az oroszoknál kuncsorgunk gázért, velük építtetnénk a méregdrága Paks 2-t, erdőt irtanánk. A Klímastratégia 2050 Intézet ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Magyar Narancs: Ha fellapozzuk a tavaly ősszel megjelent cikkeket, láthatjuk, hogy mindenki a télre várható rekordmagas energiaárakról, azon belül is főleg a gáz áráról beszélt – csakhogy míg az európai politikusok és szakértők ezért az oroszok tudatos ár­drágítását és zsarolását hibáztatták, addig Orbán az elhibázott európai klímapolitikát. Ez alapján nem úgy tűnik, hogy az idei energiakrízis – amit manapság az oroszok ukrajnai agressziójával hoznak összefüggésbe – előzmények nélküli lett volna, és nem is a háborúval kezdődött.

Bart István: A gáz árának robbanásszerű emelkedése és az erről szóló diskurzus már tavaly óta tart. Nagyon érdekes, hogy ilyen fontos ügyekben is milyen rövid az emlékezetünk. Amikor Orbán Viktor, pontosabban egyik minisztere és rezsibiztosa bejelentette a rezsicsökkentés csökkentését, többen is szembesítették saját februári szavaival: milyen jó, hogy nem kell feladnunk a rezsicsökkentést, hiszen majd az oroszoktól kedvező áron veszünk gázt.

MN: Tavaly még az is nagyon fontos része volt az energiaár emelkedéséről szóló hivatalos kormányzati kommunikációnak, hogy az EU elhibázott klímavédelmi intézkedései, például a kvótakereskedelmi rendszer (ETS) kiterjesztése, az erőltetett zöldítés vezetnek az energiaárak robbanásszerű emelkedéséhez. A háború óta meg az EU állítólagos elhibázott szankciós politikája az első számú felelős.

BI: Nem hiszem, hogy az erőltetett zöldítés miatt robbantak az energiaárak. Ha elhibázott ener­giapolitikáról beszélünk, akkor máshol kell kutakodnunk. Például a német kormány 25, de inkább 30 éve folytatott energiastratégiája azon alapult, hogy először is megszabadulnak az atomtól. Azt gondolom, hogy ez alapvetően ideológiai alapú döntés volt – azok, akik fiatalként a hetvenes–nyolcvanas évek atomellenes tüntetéseiben részt vettek, ekkorra kerültek politikai döntéshozói pozícióba. Ez egy olyan politika, amelyet a német választók többsége szeret. Az volt a koncepció, hogy kilépnek az atomból, kilépnek a szénből, és ezeket gázra cserélik.

MN: Gondolom, csupán átmenetileg, amíg nem tudják teljesen kizöldíteni az energiatermelést, és a fosszilis forrásokat ki nem váltják a mind jobban terjedő megújulókkal.

BI: Sok-sok megújuló forrásból termelt energia szerepelt ebben a koncepcióban – és persze a földgáz. Most már jól látszik, ez az elképzelés azon alapult, hogy hosszú időn át békében importálják a gázt Oroszországból. Az Achilles-sarka az lett ennek a történetnek, hogy kiderült: Putyinban nem lehet bízni. Klímapolitikai szempontból az az érdekes, hogy a hosszú távú és a rövid távú érdek most összecsúszni látszik. Eddig azt hallottuk, hogy persze, legyenek megújulók, de közben gondoskodni kell az ellátásbiztonságról, amiben fontos szerepet játszik a gáz, és ettől a sok széntől is meg kell szabadulni. 2019 körül Európában tényleg mutatkozott is egy óriási zuhanás a széntermelésben, a rendkívül szennyező szén helyét vette át az Oroszországból érkező, elégetve kevésbé szennyező földgáz. Emlékezzünk vissza arra, hogy még az invázió előtti héten sem hitte el a legtöbb ember, közöttük a politikai döntéshozók sem, hogy Putyin háborút indítana Ukrajna ellen, ha egyszer ilyen virágzó és jövedelmező szénhidrogén-kereskedelmet folytathat Európával. Csakhogy ő egészen más mozit néz, máshogy zajlik a fejében a kalkuláció is. Ez alapján talán úgy véli, hogy neki dolgoznak a magas energiaárak, és az is jó, ha közben a harctéri győzelmek segítik a hazai legitimitását. Most egy emberöltőre megtanulta Európa, hogy ha teheti, semmiben se építsen a velük való kapcsolatokra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.