Sokan megdöbbentek 2020 áprilisában, amikor a kormány úgy döntött, hogy egy tollvonással elveszi Gödtől a Samsung SDI akkumulátorgyár által termelt adókat – ekkor hozták ugyanis létre az ország első, ún. különleges gazdasági övezetét (kgö), aminek értelmében a vállalat nem a területileg illetékes város, hanem a megye, jelen esetben a Pest megyei önkormányzat felé adózik.
A döntést a járványügyi veszélyhelyzet idején hozták meg, amikor a miniszterelnöknek lehetősége volt rendeleti kormányzásra. Hivatalosan a negatív gazdasági következmények csökkentése, a munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülése, a meglévők megőrzése vagy újak létesítése miatt határoztak a kgö létrehozása mellett. A nem hivatalos indoklás pedig az volt, hogy nem lehet, hogy egy ekkora gyár pénzeiből csak egy település gazdagodjon.
Utóbbira nézve voltak szakmai viták, hiszen tényleg előfordult, hogy egy-egy város kiemelkedett a többi közül, mert működött a területén gyár, miközben a kistérségen belüli, sokszor szomszédos települések szűkölködtek. De az indoklás mégis sántított, hiszen akkor miért nem döntött úgy a kormány, hogy minden hasonló nagyságú profitot termelő vállalat esetében kgö-ket hoz létre?
Éppen ezért mindenki érezte, hogy valójában politikai okok játszottak közre. Mint ismert, 2019-ben az ellenzéki összefogás képviselői adták a többséget és a polgármestert Gödön, így az általuk irányított városhoz került volna a folyamatosan bővülő vállalat adója. Logikus következtetés volt, hogy a kormány ezt nem akarta, vagyis saját magáénak gondolta a Samsung SDI-tól jövő pénzeket. Márpedig a megyei önkormányzatban akkor többségben voltak a fideszes politikusok.
Egy másik, általunk sokszor hallott vélemény szerint egész egyszerűen túl sokba – több százmilliárdokba – került a kormány számára, hogy a vállalat Magyarországon működjön, és ha már így alakult, akkor nem akarták engedni, hogy ne ők gazdálkodjanak az adóbevételek felett.
Kampányfinanszírozás 2022-ben
A gödi ellenzéki politikusok próbálkoztak visszacsinálni a kgö-t, még az Alkotmánybírósághoz is elmentek, de végül nem jártak sikerrel. 2021-ben a kormány létrehozott még egy kgö-t, ezúttal Dunaújvárosban, ahol hasonló volt helyzet, mint Gödön, ugyanis 2019-ben a jobbikos Pintér Tamás lett a polgármester. Ebben az esetben valójában a Fejér megyei Iváncsa és Rácalmás területén jött létre az újabb övezet, ami viszont igen hátrányosan érintette Dunaújvárost, ugyanis a megyei jogú városnak szerződése volt a két másik településsel, hogy a rácalmási Hankook-gyár, valamint az Iváncsára települt SK Innovation akkugyár által fizetett iparűzési adó 50 százaléka őket illeti meg. A 2024-es választásokat követően pedig Pakson hozott létre kgö-t a kormány az atomerőművet érintően.
A Pest megyei szisztéma úgy nézett ki, hogy az adóbevételeket különböző alapokba (útfenntartási és -fejlesztési, zöld-fenntarthatósági) fektette be az önkormányzat, ezekre a pénzekre pályázhattak például a környékbeli önkormányzatok. Így jött létre a civil alap is. 2021 októberében, épp három éve érkeztek a lapunkhoz az első információk, miszerint az alapot arra használják fel, hogy a több valódi civil tevékenységet folytató szervezeten túl fideszes kötődésű egyesületek, alapítványok is kapjanak támogatást.
Az első körben mintegy 400 millió forintot osztottak ki, így jutott forrásokhoz például a Közép-magyarországi Régióért Alapítvány, melyet a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda (korábban: Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda) egyik korábbi munkatársa vezetett, de a kétezres években tagja volt Dióssi Csaba fideszes dunakeszi polgármester is. A Dunakanyar Média Alapítvány 19 millió forintot kapott, hogy weboldalt fejlesszen. A szervezet kurátora egy nagymarosi kormánypárti jelölt volt ebben az időszakban.
A gyakorlatban a 2022-es április országgyűlési választásokat megelőzően derült ki, hogy mire mentek el ezek a pénzek: a 0627.hu a szomszédos választókerület országgyűlési képviselőjét, Rétvári Bencét propagálja azóta is. Tuzson Bence településein, így például Csömörön és Gödön is több fideszes lapot (Itt lakunk – Csömör, TüKörkép) terjesztettek, melyekben az akkori államtitkárt és a helyi fejlesztéseket felülreprezentáltan szerepeltették. Sőt, még egy korábbi DK-sokból álló csapat is kapott támogatásokat, hogy egy lejáratóoldalt működtessen.
Ezzel párhuzamosan több olyan rendezvényt is megtartottak Samsung-támogatásból, melyen a két képviselő a saját választókerületében megjelent, sőt, fővédnöknek volt feltüntetve. Ennek volt eklatáns példája a fóti Ismerős Arcok-koncert.
Ekkor még úgy tűnt, hogy egy egységes ellenzék fog felállni a Fidesszel szemben a 2022-es választáson. Ennek volt betudható a Samsung-pénzosztás is, ugyanis a képviselők mindent megpróbáltak, hogy az erőviszonyokat eltorzítsák. Márciusban, közvetlenül a választások előtt tartottak egy újabb kört, ahol mintegy 300 millió forintot kaptak szervezetek, köztük Fidesz-közeliek is.
Rétvári Bence nagy fölénnyel tudott nyerni a váci körzetben, ezért az ő esetében nehéz megállapítani, hogy mekkora jelentősége volt a Samsung-pénzekből való kampányolásnak. Azonban Tuzson Bence csak 3000 szavazattal nyerte a körzetét az ellenzéki jelölt Dorosz Dáviddal szemben, ami az egyik legszorosabb küzdelem volt országosan. Itt különösen nagy jelentősége lehetett annak, hogy a párt be tudta csatornázni a megyei pénzeket a kampányába.
Felépítették Kammerer Zoltánt
Az ellenzéken belüli feszültségek következtében az összefogás felbomlott, 2023 év elején Balogh Csaba korábbi gödi momentumos politikus pedig lemondott a polgármesteri tisztségről. Ekkor már lehetett hallani pletykákat arról, hogy a poszt ki lett nézve Kammerer Zoltán többszörös olimpiai bajnoknak, aki egy papíron Fidesztől független jelöltként tudna indulni.
Sőt, ezt megelőzően 2022 augusztusában, a pénzosztás újabb körében az általa vezetett Dunakanyar Kapuja Területfejlesztési Alapítvány 18 millió forintot kapott, hogy egy stratégiai vitaanyagot készítsen az önkormányzat számára. A szervezetben több Tuzsonhoz köthető személy, így Csabai Márk is feltűnt, aki egy esetben a párt választókerületi szóvivőjeként hivatkozott magára a gödi önkormányzati újságban.
Kammerer és Tuzson a korábbi sajtóbeszámolók tanúsága szerint remek kapcsolatot ápolt egymással, ezért is lehetett sejteni, hogy Kammerernek a tavaly májusi időközin való indítása mögött valójában a Fidesz áll. Logikus lépésnek tűnt, hogy függetlenként induljon, mert a párt helyi szervezete lenullázta magát azzal, hogy beengedte a Samsung SDI-t még 2019 előtt, amikor ők vezették a várost. Ez egyébként annyira nyilvánvaló volt, hogy Tuzson titkárnője telefonbeszélgetésben tudatta a helyi párttársaival, hogy megszünteti a gödi Fideszt.
Kammerert óriási fölénnyel meg is választották polgármesternek, így Göd visszakerült a kormánypárt fennhatósága alá. Az egykori olimpikon politikusi kvalitásait jól mutatja, hogy rögtön az első tévés interjújáról idegesen kivágtatott, amikor a riporter az akkumulátorgyárról kérdezte. Nem sokkal később az állomáson futott össze egy újságíróval, ekkor pedig egyszerűen fogta magát, felpattant a biciklire, majd eltekert.
Sokakban megfogalmazódott a gondolat, hogy Kammerer valójában csak egy bábpolgármester, akit a helyiek az ismertsége miatt megválasztottak, de valójában a Fidesz dirigál. Ezzel kapcsolatban konkrét értesüléseink is voltak, ugyanis Tuzson környezetéből érkeztek tanácsadók a hivatalba, hogy segítsék a munkáját.
Újabb választás, újabb pénzszórás
2023 májusában egy újabb pénzosztásra került sor, amikor mintegy 80 millió forintot kaptak a Fidesz-közeli szervezetek. Aztán a 2024-es önkormányzati választásokhoz közeledve újra beindult a gépezet és rövid időn belül több kört kiírtak: 2023 decemberében, 2024 márciusában és májusában is mentek több tízmillió forintok a fideszes körökbe, sőt, Kammererék kétszer kaptak nagyjából 20-20 millió forint támogatást különböző rendezvények megszervezésére.
A legutóbbi alkalommal azonban emelték a tétet: konkrétan a Dunakeszi polgármestere, Dióssi Csaba által vezetett fideszes csapat egyik jelölőszervezete, a Dunakeszi Odateszi Egyesület is kapott 20 millió forintot „komolyzenei kulturális rendezvény szervezésére, illetve helyi és székelyudvarhelyi fiatalok közötti kapcsolatteremtés lehetőségének biztosítása” címszó alatt.
Az utolsó körben egy korábbi helyi (gödi, dunakeszi) ellenzéki politikusok által vitt szervezet is kapott támogatást, akik megpróbálkoztak azzal, hogy a DK-hoz nagyon hasonló néven induljanak a választáson Dunakeszin, ezzel is összezavarva a választókat. Ez nem sikerült nekik, így végül egy baloldali kamupárt színeiben méretteték meg magukat és szerepeltek le csúfosan. Ebben az időszakban Kammerer Zoltán nyíltan mutatkozott velük és fideszes politikusokkal, például a választásokat megelőző polgármesteri beszámolója miatt rendezett eseményen.
A választás nem hozott sok meglepetést, Kammerer és csapata – ami valamiért a Kammererrel a Változásért Egyesület nevet viselte – abszolút többséget szerzett a képviselő-testületben. Dióssi Csabának is megvolt az oka az örömre, ugyanis a Fidesznek sikerült megőriznie egyenuralkodó szerepét Dunakeszin.
Fordított az ellenzék a megyében, elkaszálják a kgö-t
A gépezet hiba nélkül működött, de az önkormányzati választás mégis hozott egy meglepetést. Ugyanis az előzetes várakozásoknak megfelelően a Pest megyei közgyűlésben elvesztette a Fidesz a többségét: a Momentum, a DK és a Mi Hazánk politikusai együttesen többen vannak, mint a kormánypártiak. Ez új helyzetet teremtett, ugyanis a közgyűlés elnökének megválasztásához és a további pénzosztáshoz a Fidesznek szövetségesre volt szüksége.
Első körben mindenki a Fidesz szatelitszervezetének számontartott Mi Hazánk Mozgalomra gondolt, mint lehetséges partnerre, és a közelmúltig úgy tűnt, be is fog jönni ez a számítás. Ugyanis a szélsőjobboldali képviselők megszavazták a közgyűlés élére a fideszes Szabó Istvánt, illetve több elnöki és alelnöki pozíciót is kaptak a bizottságokban.
A múlt ciklus utolsó ülésére be volt készítve egy újabb kör Samsung-támogatás a tárba, melyből Kammerer köre ismét gazdagodhatott volna, de ez végül kormánypárti képviselők távolmaradása és ellenzékiek határozott helyzetfelismerése miatt elmaradt.
Aztán váratlan fordulat jött: már az új ciklusban is felterjesztették a szervezeteket támogatásra, azonban a vonatkozó bizottság nem fogadta el ezek támogatását, vagyis a DK-s, momentumos és mi hazánkos képviselők leszavazták őket. Sőt, a Momentum előterjesztése nyomán előbb a témát tárgyaló bizottságokban, később pedig a közgyűlésben is megszavazták, hogy a Samsung SDI adója egy százalékról (kb. 7 milliárd forint) emelkedjen két százalékra (kb. 13-14 milliárd).
Ezeket olyan komoly sikereknek könyvelhette el az ellenzék, amelyekre sokáig nem volt példa, hiszen eddig mindenről a Fidesz döntött a megyében. De biztosak lehettünk abban, hogy ez nem marad válasz nélkül, ugyanis az egész civil pályázati rendszert úgy alakították ki, hogy a Tuzson körzetéhez tartozó települések (Dunakeszi, Fót, Veresegyház, Erdőkertes, Csomád stb.) és az oda bejegyzett szervezetek kapjanak pénzeket (Vác és Sződliget például nem pályázhat, hiába közvetlenül érintett a beruházással, hiszen a két településen keresztül épül a vállalat víziközmű-hálózata, de mindkettőnek ellenzéki polgármestere van), melyek egy részét politikai célokra lehet majd fordítani.
A hivatali forrásaink szerint az egész szisztéma mögött a miniszter áll, ő volt élet és halál ura arra nézve, hogy kinek kell kapnia támogatást mindenképpen, és ezt az ellenzékiek is kész tényként kezelték.
Egy nyár végi becslés szerint összesen mintegy félmilliárd forintnyi pénz ütötte ezen szervezetek markát.
A közgyűlésben történt fordulatot megelőzően voltak arról pletykák, hogy amennyiben rosszul alakulnak a dolgok a Fidesz számára, akkor egyszerűen megszüntetik a kgö-t, és minden visszaszáll Gödre, amit már a párt irányít. Sőt, miután leszavazták a támogatásokat és megszavazták az adóemelést, arról jutott el hozzánk információ, hogy már készül a rendelet.
Nem is kellett sokat várni, Kammerer a minap Tuzsonnal közösen bejelentette, hogy „mivel hamarosan lezárul a Samsung bővítése, ezért már nem indokolt a kgö”, és kezdeményezi annak megszüntetését, amit a miniszter támogat. Így hamarosan visszakerülhetnek az adóbevételek is a városhoz, aminek az ellenzék részben örülhet, hiszen a gödiek azért küzdöttek, hogy megszűnjön a számukra igazságtalan és sokáig példa nélküli helyzet.
Az már biztos, hogy a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által kedd éjfél körül benyújtott „Egyes adótörvények módosításáról” szóló javaslat rendezni látszik az adóztatásra vonatkozó szabályokat arra az esetre nézve, ha megszűnik a kgö (29. oldal): ennek értelmében a Samsung SDI 2024. december 31-ig adózna a megyének, 2025. január 1-sejétől viszont már Gödnek.
Érdemes megemlíteni, hogy amíg Tuzsonék a Samsungtól kapott pénzeket pártpolitikára fordították, addig a gyár folyamatosan szennyezte a környezetet, egy darabig engedély nélkül működött, a zaj-, a por- és a fényszennyezés pedig a mai napig a környéken élők mindennapjait keseríti meg.
Ugyanakkor most egy olyan képviselő-testülethez kerülhet a tetemes adóbevétel, amely abszolút többségben irányíthatja a várost a következő majdnem öt évben. Ebbe még beleszólhat a Navracsics-féle járási fejlesztésekről szóló kavarás, de ha abból indulunk ki, hogy kitalálták a kgö-t a fideszes körök feltőkésítésére, akkor bizonyára az új helyzetben is meg tudják majd ezt oldani.
