Fliegauf Bence üzenete Ádernek: Dugja ezt is a többi közé!

  • narancs.hu
  • 2016. augusztus 25.

Belpol

A filmrendező megrendítő írásban indokolta döntését.

Fliegauf Bence, akinek Csak a szél című, a romagyilkossággal is számot vető filmje a zsűri nagydíját kapta a Berlinalén, a periratokból idéz egy részt, amely jól megvilágítja Bayer Zsolt munkásságának hatását. (E perbeszéd elhangzása előtt két évvel már levezettük, miért vezet szükségszerűen gyilkossághoz az ilyen retorika.)

false

 

Fotó: Kallos Bea/MTI

Íme, Fliegauf levele:

Tisztelt Áder János!

Ön, mint az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának valamikori elnöke nyilván tudja, hogy Adolf Hitler vegetáriánus volt, és mint ilyennek ökológiai lábnyoma tiszteletre méltóan kicsi volt, emellett szuper autópályákat építtetett, bizonyára ön is hasított rajtuk, a Führernek továbbá döntő szerepe volt a korabeli Európát sújtó munkanélküliség felszámolásában is. Igaza van tehát Pintér Jolánnak: „senkinek a munkássága nem fehér és fekete”.

Bayer Zsolté például mocskos.

Idéznék egy részletet dr. Szabó Zsolt ügyész perbeszédéből, amely 2013. május 22-én a Budapest Környéki Törvényszéken hangzott el a roma családok sérelmére elkövetett támadássorozat perében:

„Testvérével ellentétben K. Árpád elhárította, hogy az általa elismert bűncselekmények indítékáról számot adjon, azonban a legelső nyomozati kihallgatásán nyilatkozott arról, hogy a galgagyörki magyar család elköltöztetéséről szóló, Bayer Zsolt által készített hosszú televíziós riport nagyon felháborította, többször is megnézte. K. Árpádnak e nyilatkozata megerősíti K. István állítását a galgagyörki helyszín kiválasztásáról, továbbá az indítékról is fontos információkkal szolgál. A K. testvéreket a bűncselekményekre indító ok kezdeti cselekmények alatt alapvetően a megtorlás volt, mivel a törvényes eszközöket elégtelennek tartották a rend helyreállítására. K. Istvánnak több másik kijelentése is igazolja, hogy az önjelölt rendcsinálói szerepkör betöltésére törekedtek.”

A galgagyörki helyszínen még csak a gyerek ágyába fúródva találtak sörétet, nyolc hónappal később, a tatárszentgyörgyi merénylet után, már Cs. Róbert és négyéves fiának tüdejéből kellett kipiszkálni az ólmot a törvényszéki boncolóknak.

Ön és a magyar kormány tevékenységét figyelve egyre többet gondolkodom azon, miről lehetett ott szó, annak idején a Bibó kollégiumban. Nehéz elhinni, hogy nem látja be: Bayer Zsolt nem újságírással foglalkozik, hanem uszítással. Az uszítás pedig hasonlóan például a kútmérgezéshez, a markecoláshoz és spionkodáshoz kifejezetten sunyi tevékenység. A sunyiságot és az aljasságot nem érdemes lovagkereszttel jutalmazni, egyszerűen azért, mert ezeknek az emberi minőségeknek nincs semmi köze a lovagiassághoz.

Nekem nincs lovagkeresztem, kitüntettek viszont egy Érdemkereszttel. Nem Öntől kaptam. Bayer Zsolt állami kitüntetése elleni tiltakozásom jeléül mégis Önnek küldöm vissza. Dugja – hogy mást ne mondjak – a többi közé!

Tisztelettel,
Fliegauf Bence

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?