Fogturizmus oda-vissza - Az aranykor vége

  • Gergely Zsófia
  • 2011. július 7.

Belpol

Már nem az angol beteg ül fel a fapadosra, hanem a magyar fogorvos ingázik az európai nagyvárosokban kialakított rendelői közt. A fogturizmus aranykora többek szerint ezzel véget ért, csakhogy a kormány épp most költ egymilliárdot az ágazat fejlesztésére. Orbán Viktor fogorvosa szerint ez többszörösen megtérülő befektetés. De azért neki is van londoni rendelője.

Három éven belül megduplázná, öt év alatt pedig megháromszorozná a "Magyarországra utazó fogászati turisták" számát az áprilisban bejelentett Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program - egymilliárd költségvetési forint bevonásával. A programot jegyző Orvosi Turizmus Iroda Zrt. elnök-vezérigazgatója, Szűcs László ezt azzal indokolta, hogy az Orbán-kormány "meghallotta a szakma hívó szavát". Vannak azonban, akik más motivációt véltek felfedezni, miután kiderült, hogy a zrt. felügyelőbizottságának elnöke Bátorfi Béla, Orbán Viktor fogorvosa. Utóbbi tényt Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője is megerősítette, de szerinte ennek semmi köze az egymilliárdos támogatáshoz. A Magyar Narancs évek óta fogturizmussal foglalkozó forrásai szerint nem is a személyi összefüggések miatt kérdőjelezhető meg a nagyszabású támogatási program jogosultsága. Állítják, hogy a kormány pont akkor kezd közpénzek belepumpálásával külföldi pácienseket toborozni az ágazat fejlesztése érdekében, amikor a nemzetközi trend megfordulni látszik: egyre kevésbé a fogturisták jönnek Magyarországra, sokkal inkább a magyar fogorvosok utaznak és nyitnak rendelőket Európa-szerte.

Bátorfi Béla jó társaságban - fogászati konferencia 2011-ben

Bátorfi Béla fogászati konferencián 2011-ben

Fotó: MTI

Réztábla a Harley Streeten

"Két-három éve kezdődött a fogturizmus irányváltása, mikor a fogturizmusból élő magyar fogorvosok elkezdtek külföldön konzultációkat tartani a potenciális pácienseknek. Ez először csak a bizalomépítést szolgálta, hiszen az olcsó szolgáltatásra vágyó, de az idegen országba tett kiruccanás kockázataitól tartó ügyfelek így megismerhették leendő kezelőorvosukat. Másrészt ez egyfajta előszűrés is volt, hiszen így felmérhettük, milyen igényekre, esetleg komplikációkra számíthatunk" - mondta nevének elhallgatását kérve egy fogászati betegszervező, aki több cég megbízásából egy sor európai országból szállítja, szerzi a klienseket. E találkozókat az első időkben akár egy hotelben is le lehetett bonyolítani, hiszen a jogszabályok ezt a nem invazív (tehát nem szúr, nem vág) beavatkozásoknál nem tiltották. Sőt, betegutaztató forrásunk tud olyan próbálkozásról, amikor skype-on keresztül zajlott a konzultáció: az angol beteg a virtuális térben tátotta nagyra a száját a budapesti gépe előtt ülő magyar dokinak. "A többség azonban kiutazott, részletes felmérést, kezelési tervet készített az érdeklődőknek, így hamar felmerült a kérdés: ha már úgyis belenézett a páciens szájába, miért ne vállalná a kisebb kezeléseket, amikért nem is lenne érdemes utaztatni. Vagy miért ne készíthetné elő a munkát, hogy például itthon már csak az implantátumokat kelljen beültetni. Logikusan adódott a következő lépés: nyitni egy rendelőt külföldön is" - mondta a betegszervező munkatárs. Mint megjegyezte, az évek óta fogturistákból élő, jól menő fogorvosnak ez egyben jó külföldi befektetés is. "Sétáljon csak végig például a rendelőiről ismert londoni Harley Streeten, és nézze meg, milyen névtáblák vannak" - biztatott.

Pontosan így fejlődött lépésről lépésre Váci Zsuzsanna konzerváló fogászat- és fogpótlástan szakorvos mára soknemzetiségű praxisa: 1997 óta kezel osztrákokat és németeket, majd 2005-től angolok is jöttek. "Egy idő után felismertük, hogy a gördülékeny magyarországi kezeléshez bérelnünk kell egy rendelőt Londonban is, így erre álltunk rá: ismerkedés, konzultáció kinn, kezelés Budapesten. Csakhogy a többség nem szívesen repült újra mondjuk egy utókezelésért vagy a fogszabályozó állításáért, így fokozatosan bővült a kinti szolgáltatás. Ha már ott voltunk, miért is ne?" - magyarázta. Közben viszont elindultak a napi fapados járatok Dublinba, így elérhető távolságba kerültek az írek is. "Hamarosan a harmadik írországi rendelőnket nyitjuk meg, miközben több ír fogorvos mostanában zárta be rendelőjét, mert a válság ellenére sem vitték lejjebb az áraikat" - tette hozzá.

A magyar szakorvos szerint is tény, hogy a fogturizmus menetirányt váltott. "Bárki tapasztalhatja, hogy a pesti reptérről mára gyakorlatilag eltűntek az erre szakosodott fogászati cégek emberei, pedig korábban szinte minden járatnál ott álltak a tábláikkal az érkező vendégeiket várva" - mondta Váci Zsuzsanna, aki maga is folyamatosan ingázik Budapest, London és Dublin között, havonta pár napot az osztrák határterületen is tölt, miközben most bővítik a hálózatukat további országokban. Mindez már olyan mennyiségű munka, hogy "egyedül nem bírta", ezért több, az adott ország nyelvét folyékonyan beszélő kollégát is beszervezett, és egymást váltva rendelnek szerte Európában. "Néha szinte azt sem tudom, milyen nap van, úgy egybefolynak a hetek. De még mindig nem olyan durva a helyzet, mint néhány éve, az előző hullámban, amikor éjjel-nappal angolok szájában dolgoztunk idehaza, és minden második hét végén Londonban további 60 érdeklődővel konzultáltunk félórás turnusokban" - mondta a szakorvos. A magyar doktornő szerencsés, mert a férje munkája megengedi, hogy vele tartson, így mára az egész család többlaki életet él. Persze mindez szervezés kérdése is: mikor az írországi nyitáson dolgozott, a lánya egy évet Dublinban járt gimnáziumba, így a nyelvet is megtanulta. "Nekünk jó lenne, ha inkább ide repülnének a páciensek, mert aki ezt bevállalja, az már rendszerint komplex kezelésekre, nagy munkákra jön. Korábban ezért átlagosan 3-4 ezer eurót is elköltött egyetlen külföldi páciens, míg a külföldi rendelőinkben kisebb kezelésekre, azonnali ellátásokra is jönnek, pontosan úgy, mint amikor itthon jár valaki a fogorvosához" - mondta Váci. Szerinte emiatt a kormányzati fejlesztési terv "lefutott dologra" irányul, mi több, káros is lehet a közvetlen állami beavatkozás. "Én örülnék a legjobban, ha újra özönlenének a külföldi páciensek Magyarországra, de a támogatás kétélű fegyver lehet, ugyanis egy versenypiacon az marad fenn, aki jó. Ha a nem megfelelő emberek kapják majd a támogatásokat, az a minőséget és a magyar fogorvoslás már kivívott jó hírnevét csorbíthatja" - jelentette ki.

"Szó sincs arról, hogy megfordult volna a fogászati turizmus iránya, illetve csökkenne a fogászati turisták száma. A Magyarországra érkező külföldi betegek száma évről évre folyamatosan nő" - reagált a nemzetközi trend változását firtató kérdésünkre Bátorfi Béla, az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. felügyelőbizottságának elnöke. Szerinte a nagyjából 1300 magyar fogászati rendelőből szinte minden harmadik foglalkozik egészségturizmussal, miközben csak nagyjából 20 fogászat nyitott, illetve bérel rendelőt külföldön. Úgy véli, a kérdésfeltevésünkben rejlő "félreértést az okozhatta, hogy köztudottan nagyon sok magyar orvos költözik ki például Angliába, és vállal ott munkát, ebben az esetben viszont nem fogászati turizmusról beszélünk". A Bátorfi Fogászat tulajdonosa és orvos igazgatója szerint a külföldön nyitott magyar rendelőkben egyébként is "elsősorban konzultáció és utókezelés zajlik, de a főkezelések továbbra is Magyarországon történnek". "Bármilyen hihetetlenül hangzik is, az igazság az, hogy például az angliai fogászati rendelők döntő többsége a rendkívül gyenge felszereltség és az alacsony szintű higiéniai állapotok miatt nem is alkalmas komoly műtétek végzésére" - állította Bátorfi, aki szerint a külföldi páciens inkább "vállalja az utazást, mert kiváló minőségű ellátást kap jóval kedvezőbb áron". Utóbbit külön kiemelte, hiszen mint mondta, például az angoloknak otthon három-négyszeres árat kellene fizetniük ugyanazért az ellátásért.

Olcsó magyar korona

Külföldi betegeket utaztató forrásunk is megerősítette, hogy még mindig jelentősek a különbségek a nyugat-európai és a hazai árak között, csakhogy szerinte a külföldi magyar rendelőkben is kerül annyival kevesebbe az ellátás, hogy a beteg inkább nem utazik Magyarországra. "A helyi kollégákhoz képest - főleg az olcsóbb magyar fogtechnikának köszönhetően - kint is nagyjából fele áron dolgozunk. A gyökérkezelések díjában is többszörös a különbség: egy angol vagy ír orvos 700-1500 eurót is elkér ezért, míg nálunk csak 300 euró" - mondta. Azzal egyetért, hogy még ennél is 30 százalékkal kevesebbet fizetnének a repülőutat bevállaló francia, angol, ír kliensek, de Bátorfival ellentétben állította: túlnyomó többségük megelégszik az 50 százalékos árkülönbséggel, és a kint praktizáló magyar orvost választja. "Inkább valamivel többet fizet, de nem repüli át Európát, hanem este már az ágyában alszik. Ráadásul sokszor elég intenzív kezelésekről van szó, és amikor kihúzzák egyszerre hét fogadat, nem biztos, hogy vonz a hotel meg a beígért grátisz városnézés" - mondta a betegszervező. "Még egy nyomós ok is emellett szól, hiszen minden érdeklődő ugyanazt kérdezi: mi van, ha valami történik, akkor megint vissza kell jönni? És azt ki fizeti?" Amire mondhatnánk, hogy ez az angol vagy ír orvosnál ugyanúgy benne van a pakliban, és ő sem fizeti ki a benzinköltségét, mégis sokkal megnyugtatóbbnak érzi mindenki, ha a rendszeresen kint dolgozó orvost választja. Ez annyira általános, hogy az angol árajánlatból már kivettük azt a részt, hogy mennyivel lenne olcsóbb ugyanez Budapesten" - magyarázta.

Bátorfi Béla triatlonversenyen 2013-ban

Bátorfi Béla triatlonversenyen 2013-ban

Fotó: MTI

"Azért választottam a magyarországi kezelés helyett egy magyar fogorvos dublini rendelőjét, hogy bármikor késlekedés nélkül vissza tudjak menni hozzá. Nem szívesen utaztam volna egy távoli országba, valamint tartottam a nyelvi-kommunikációs problémáktól és attól, hogy nem megfelelő minőségű ellátást kapok. Ahogy idehaza megvan az általános orvosom, szeretem, ha van saját fogorvosom is" - jellemezte e helyzetet a kliensi oldalról Catherine J. Fox. A teljes fogászati helyreállítást csináltató ír asszony tisztában van azzal, hogy Magyarországon olcsóbb lett volna, de mint mondta, inkább megfizeti "a kényelmet és a biztonságot". "Így is magas színvonalú ellátást kaptam sokkal jobb áron, mint bárhol Dublinban. A munkaidőm miatt az is szempont volt, hogy a magyar rendelő nyitva tartása hosszabb, mint bármelyik helyi klinikáé, ráadásul nagyon korrekten tájékoztattak az elejétől a végéig" - dicsérte a magyar kezek munkáját az elégedett ír páciens.

Persze nemcsak a külföldi kliensek nyernek a dolgon, a kinn dolgozó magyar szakemberek is jól járnak. Próbáltuk kideríteni, pontosan mennyit hoz a több rendelő közti ingázás, illetve milyen befektetést igényel, de az anyagiakról senki nem beszélt szívesen. A névtelenséget kérő betegszervező szerint egyáltalán nem kitermelhetetlen egy londoni vagy franciaországi rendelő felszerelése, főleg, ha "az itthon már úgyis meglévő technika kiköltöztetésével olcsón megoldják". A bérleti díj - helytől függően - viszont jelentős tétel, ehhez jön az évi pár ezer eurós kötelező biztosítás. A magyar diplomát az unióban elfogadják, szükség van még jóhírnév-, illetve erkölcsi bizonyítványra is, és a kinti kamarának úgynevezett regisztrációs díjat kell fizetni. Mivel a fogturizmus a fogpótlások - vagyis a koronák, hidak, implantátumok - miatt éri meg leginkább, a kinti magasabb működési költségeket kompenzálja, hogy az ingázó fogorvosok itthoni, jóval olcsóbb fogtechnikai bázisukat használják. Információink szerint van olyan orvos, aki havonta egy hetet dolgozik Franciaországban, de ezalatt közel száz embert kezel. "Ilyen tempó mellett hamar meg lehet keresni egy budapesti lakás árát. De a legérzékletesebb mutatószám az, hogy egy külföldi piacból élő magyar fogorvos átlagosan havi 1,5-2 millió forintot költ csak a Google-hirdetésekre" - állította egyik névtelenséget kérő forrásunk.

Nem csoda, ha még többen kapcsolódnának az egészségturizmusba: amióta áprilisban meghirdették a milliárdos állami programot, az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. adatai szerint több mint 250 rendelő jelezte "együttműködési szándékát". Olyan is van azonban, aki a jelenre koncentrál: Soós Attila fogszakorvos kérdésünkre kapásból azt mondta, hogy szigetszentmiklósi rendelőjük tele van páciensekkel, ezért egyelőre nem foglalkozik a fogturizmus kínálta lehetőségekkel. "Előfordult már, hogy egy-egy külföldi beteg megtalált az interneten, és érdeklődött a kezelésekről, illetve a fogturistákat beutaztató cégek is megkerestek, ugyanakkor ebbe csak akkor tudnánk bekapcsolódni, ha kapacitásokat szabadítanánk fel, illetve lenne mód a bővítésre. Arról nem beszélve, hogy akkor már kellene külföldön egy második bázis is. Sok ilyen turistánál ugyanis olyan kezelésekre lenne szükség, amit élettanilag egyáltalán nem szerencsés pár napba vagy egy hétbe belezsúfolni. Például a különböző gyulladások vagy a teljes restaurációk utókezelést is igényelnek, ezért csak akkor tudnám szakmailag korrekten vállalni őket, ha lenne mód az eljárás folytatására" - mondta a fogszakorvos. Soós szerint "jó az ötlet, hogy állami segítséggel úgynevezett betegutakat nyissanak Magyarország felé, hiszen erre több környező országban is van példa". De ő is úgy látja, hogy a menetirány-változás miatt "kissé elkéstek vele".

Kései belépő

Az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. felügyelőbizottságának elnöke viszont állítja, hogy a fogturizmus fejlesztésére elkülönített egymilliárd forint - melynek felhasználási módjáról még nem döntött a kormány - sokszorosan megtérül az országnak. "Évente átlagosan 10-20 milliárd forint plusz állami bevétel származik majd a megnövelt betegforgalom révén adó, áfa, iparűzési adó, társasági adó formájában, nem beszélve a kapcsolódó ágazatokat érintő multiplikátor hatásokról (étterem, szálloda, taxi, légi forgalom stb.), és a szektorba irányított fejlesztési tőkéről" - közölte Bátorfi Béla. Szerinte a fejlesztési programmal 5 év alatt 3000 új munkahelyet teremtenek majd, és számításaik szerint a felfuttatott betegforgalommal legalább 1000 olyan fogorvost itthon tudnak tartani, "akik egyébként jól fizető állás hiányában külföldre mennének dolgozni".

"Egy 53 éves magyar fogorvos nem valószínű, hogy nekivágna, és külföldre menne dolgozni, ha viszont az állami pénzből megtámogatott helyre hívják, arra nem fog nemet mondani - mondta egy, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz közel álló forrásunk, aki pozíciója miatt nevének elhallgatását kérte. - Könnyen megismétlődhet az, mint amikor az előző Széchenyi-tervből a wellnessturizmust kezdték támogatni. Hirtelen elszaporodtak, majd sorban be is dőltek az ilyen szolgáltatásokat kínáló létesítmények, pedig addig jól működött a kevesebb, de magas színvonalat garantáló vállalkozás. Kinek lesz jó, ha sorra nyílnak majd a külföldi betegekre hajtó fogászati központok a hotelek aljában meg az egészségügyi központokban, csak azért, mert erre jár a támogatás?" - tette fel a kérdést, és meg is válaszolta. Szerinte a magyar betegeknek biztos nem, mert kiszámíthatatlan, hogy végül nem az ő rovásukra von-e el forrást, energiát, szakembert, ha a kormány "erőltetetten a külföldi betegek ellátását akarja felfuttatni". Mint megjegyezte, a szabad verseny alapján már kialakult, működő piaci körülményekbe egyáltalán "nem szerencsés" állami eszközökkel belenyúlni.

A fogászati igazgatásban dolgozó forrásunk szerint az is problématikus, hogy a fogászati turizmus szárnyalásának alátámasztására közzétett számok pusztán statisztikai becslések, ugyanis ilyen jellegű adatgyűjtés jelenleg nincs. "Senki nem tudja pontosan, hányan is jönnek fogászati kezelésre, és mennyit költenek itt. Csak az biztos, hogy egyre kevesebb külföldi páciens érkezik" - mondta.

Bátorfi Béla kérdésünkre elmondta: valóban nem rendelkeznek pontos adatokkal a fogturizmus alakulásáról, viszont szerinte más sem. "Nemhogy magyar, de európai szinten, sőt globálisan is hiányoznak az erre vonatkozó átfogó kutatások, hiszen egy fiatal, nemrég keletkezett szektorról beszélünk. Épp ezért kezdjük a program megvalósítását kutatások elvégzésével - közölte. - A rendelők forgalma, a vendégéjszakák száma, a külföldi betegközvetítő site-ok adatai, illetve szórványos felmérések alapján azt állítom, hogy a Magyarországra látogató évi 65 ezer fő fogászati turistáról szóló adat abszolút reális, sőt inkább kicsit alábecsült. Az Angliából és Írországból jövő forgalom stabilan évi 35 ezer fő körül alakul, ehhez jön az üstökösszerűen emelkedő francia, norvég és német piac, mivel ezekben az országokban a közfinanszírozás folyamatosan kivonul a fogászat finanszírozásából" - jelentette ki. Bátorfi Béla ezt nem csak a zrt. egyik vezetőjeként tudhatja: Batorfi Dental Implant Clinic néven neki is van londoni rendelője. Mikor erre a "dentistabroad.org.uk" doménnév alatt futó rendelőre rákérdeztünk, azt mondta, hogy ez budapesti rendelőjének "Angliában használatos neve". Több másik rendelővel közösen bérlik a londonit, ahol kéthetente pár napon "döntően konzultációt, utókezelést és garanciális javításokat" végeznek. A fent említett honlapon mindenesetre az szerepel, hogy minden páciensnek az árajánlatot, a specialistáik szakvéleményét és a vizitek számát tartalmazó kezelési tervet készítenek attól függően, hogy a kezelésekre "Budapesten és/vagy Londonban" kerül sor. Viszont a konzultáció és a röntgen kivételével "minden szolgáltatásért a magyar árakhoz képest pótdíjat számítanak fel", amennyiben a beteg a londoni Batorfi Dental Implant Clinicet választja - olvasható a dentistabroad.org.uk weboldalon.

Fogturizmussal foglalkozó forrásaink mindenesetre nem hisznek a terület dinamikus fejlődésében. "Minden terméknek van egy életgörbéje, a fogturisták beutaztatásának is. Az aranykor véget ért, akkor is, ha az angol-ír vonaltól pár éves lemaradásban lévő francia vagy olasz piac most még fut. Most már oda kell menni, még komplexebb szolgáltatást nyújtani a külföldieknek, mert a világválság miatt ők is jobban megnézik, mire költenek. Akinek meg tényleg csak az ár számít, az a nálunk is olcsóbb Romániába, Törökországba vagy az ázsiai országokba mehet" - mondta a betegutaztató. Minisztériumi forrásunk pedig úgy fogalmazott: "A kormány terve olyan, mintha nagyszabású részvénykibocsátásba kezdenének egy fotopapírgyártó cégben, amelyik a digitális technika terjedése miatt az egyre szűkülő piacon a fennmaradásért küzd".

Szervezetten

A külföldi jelenlét előnyeire persze nem csak a magyar orvosok figyeltek fel: több kelet-közép-európai országból is elindult a szakemberek ingázása, ezért is nevezhető ez nemzetközi trendnek. Például a lengyel fogorvosok talán magyar kollégáiknál is hamarabb felfedezték maguknak Dublint, hiszen a sok Írországban dolgozó lengyel miatt rájuk külön iparágak szerveződnek kinn. Viszont a kontinensen elsőként, már 2008-ban Magyarországon hozták létre az iparág érdekvédelmi szervezetét, az Európai Egészségturisztikai Szövetséget (European Medical Travel Alliance - EuMTA). A szövetség ügyvezetője, Stumpf-Biró Balázs szerint az elmúlt évek során több nyugati ország tett lépéseket azért, hogy hozzájuk kerüljön az összeurópai szakmai központ, majd idén létre is hoztak egy konkurens szervezetet European Cross-Border Healthcare Organization (ECHO) néven. "Egy ilyen gyorsan fejlődő iparágban döntő fontosságú, hogy ki lesz az, aki irányt szab a kontinentális fejlődésnek, márpedig ennek befolyásolására nehéz lenne jobb eszközt találni, mint egy szakmai szövetség. Ha a kormány komolyan gondolja az egészségturizmus nemzeti szintű fejlesztését, akkor először a nálunk létrehozott egyesülés előnyeit kellene kihasználnia" - mondta Stumpf-Biró.

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.

A dolgozó népé lett

A 20. századi magyar írók népes táborán belül kevés­szer fordult elő teljes egyetértés, de az 1953 óta működő szigligeti alkotóház mindenkinek bejött. Lehetetlen felsorolni, hogy az elmúlt hetven évben hányan emlékeztek meg róla meleg szívvel, és az sem volt soha vita tárgya, hogy „az íróknak” szükségük van-e egy balatoni kastélyra.