A Müpát is elérte a kormányzati megszorítás

Halkul a zene  

Kultúra

A kormány leépítésre ösztönzi a Művészetek Palotáját, pedig a vezetőség arra kérte a fenntartót, hogy ne csökkentse tovább a támogatásukat. 2022-ben 700 millióval kevesebb érkezett az intézménybe, Káel Csaba vezérigazgató javadalmazása viszont évi 40-ről 46 millió forintra nőtt.

Tucatnyinál is több munkavállalójától is kénytelen volt megválni a Művészetek Palotája (Müpa) – értesüléseink szerint valamennyien közös megegyezéssel távozhattak az intézménytől, ami arra utal, hogy kedvezőbb feltételeket kaptak, mint ha elbocsátással mondták volna fel a munkaviszonyukat. A Müpa vezetése tájékoztatta a munkatársakat arról, miért van erre szükség: az intézményt fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztérium elvárása volt ez. A kormány ugyanis forrásokat von el az intézménytől, amelynek a vezetése hiába kérte ennek az ellenkezőjét. „Többször fordultunk a fenntartó minisztériumhoz annak érdekében, hogy az elmúlt évek támogatáscsökkenését visszafordíthassuk. A közelmúltban mind a minisztérium, mind a felügyelőbizottság arra kért fel minket, hogy a jövő évet még az eddiginél is óvatosabban tervezzük. (…) A felkérésnek része a korábbi óriási előadás­számhoz szükséges és a Covid alatt megőrzött magas munkavállalói létszám csökkentése is arra az időtartamra, amíg a működésünket ebben a takarékos mederben kell tartanunk” – hivatkozott a vezetés belső tájékoztatójában a külső kényszerre.

Külső tényezők

A vezetés igyekezett nyugtatgatni is a dolgozókat: „Törekedtünk a kihívást a jövőbeli feladatokhoz igazítva megoldani, noha a müpás családunk bármely tagjától való búcsú komoly terhet jelent számunkra is. (…) Annak érdekében, hogy a döntéssel kapcsolatos nehéz érzések a lehető leggyorsabban feldolgozhatóak legyenek, mindezt egy nap alatt beszéltük meg az érintettekkel, és ezzel ezt a kényszerű feladatot lezártuk.” A „racionalizálás” főképp az Andrássy úti pénztárban dolgozókat, jellemzően nyugdíjasokat érintett, de nem csak őket. A pénztárt a Müpa be is zárja, továbbá néhány munkakört megszüntet – hogy melyeket, azt nem sikerült megtudnunk.

A Müpa kérdésünkre a megváltozott vásárlói szokásokról írt: „A folyamatos tervezés és monitorozás eredménye például, hogy reagálva a megváltozott vásárlói szokásokra, augusztus 31-ével az Andrássy úti jegypénztár bezár, illetve több feladatot is összevonva a folyamatok egyszerűsítésére törekszik. Mindez azzal a következménnyel is jár, hogy az adott területen dolgozó 11 kollégának a Müpa megköszönte az eddigi munkáját.” A nyugdíjasok közvetve az orosz–ukrán háború és a (jelző nélküli) szankciók miatt megváltozott gazdasági helyzetnek estek áldozatul – tudtuk meg. „A háború és a szankciók miatt megváltozott gazdasági környezet nem könnyíti meg a művészeti intézmények zavartalan működését. A Müpa azonban továbbra is a közönség által megszokott, sőt elvárt élmény biztosítását tekinti legfontosabb feladatának.” Lapunkat az intézmény arról is tájékoztatta, hogy igyekeztek méltányosan eljárni, további elbocsátásokat pedig nem terveznek. Értesüléseink szerint egyetlen munkavállaló nem fogadta el a felajánlott közös megegyezést, aki az azonnali döntés helyett időt kért volna a mérlegelésre: lapzártánkkor még nem dőlt el a sorsa. Erről az esetről a Müpa részleteket nem közölt lapunkkal.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.