Tolvaj-gazda találkozások a termőföldön

Pénz a bőr alatt

Belpol

Most tejesedik a csemege- és a takarmánykukorica, országszerte lopják, kis tételben főzni, nagy tételben a jószágoknak. A tolvajok nem tartják magukat tolvajnak, nem érdekli őket, kié és nem hiszik el, hogy a termés le van permetezve.

Hetven cső, körülbelül negyven kilogramm kukoricát lopott el valaki július 17-e és 21-e között a Somogy megyei Pamuk külterületén egy 6,8 hektáros táblából. A gazda készítette fotókon, amelyeket a Kaposvármost.hu közölt, látszik: a csuhéjt a száron hagyta, csak a meztelen csöveket vitte el.

Július 26-án a hazai nagybani piacokon 150–200 forintba került egy cső első osztályú csemegekukorica, a másodosztályú 100–120 forintba. A pamuki lopás kárértéke legfeljebb 14 ezer forint lenne, ha ez is csemegekukorica lenne, de nem az, hanem takarmány. A fonyódi rendőrkapitányság lopás vétségének gyanúja miatt indított eljárást. A nyomozás zajlik, ezért többet nem árult el az ügyről Vajda Eszter rendőr százados, a megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

„Ez csak szabálysértés az alacsony kárérték miatt, nem bűncselekmény. Tudom, hogy nem csak az én táblámban jártak tolvajok, de csak én tettem feljelentést” – mondja a Magyar Narancsnak az érintett, csak névtelenül nyilatkozó somogyvári gazda. „Kaptam fülest, hogy ki lehetett. Olyan ember, akinek sok tyúkja, galambja van. Levágja nekik késsel a még tejes szemeket. Nekem korábban volt tetemes vadkárom közel egy hektáron. Szarvas okozta, de azt sikerült elüldözni drónnal és hangágyúval.”

A kukoricát vagy a „főzősök” viszik, vagy olyan emberek, akik jószágot tartanak, de spórolni akarnak a takarmányon – ezt feltételezik a gazdák az egyik Facebook-csoportban feltett kérdésünkhöz hozzászólva.

„Kedves posztoló, te még nem is találkoztál olyannal, hogy lovas kocsival beleáll a legjobb részbe, amikor érett a kukorica, és 4-5 személy megszedi a kocsit és elhajt vele?”

„Én is jártam így! Csak a szélét hagyták meg. Hatalmas volt a kukorica, így nem volt feltűnő.”

„Nem kell ahhoz sok szervezés! Akkor mennek érte a szállító járművel, amikor már csak pakolni kell. Ha sikerrel járnak, többet is fordulnak.”

„Nekünk olyan volt, hogy a csemegekukorica közepe 10 méter sugarú körben letörve, lefosztva, kívülről semmi nem látszott. Valószínűleg főzősök voltak. Soha nem lettek meg. Mi meg törhettük a szélét.”

„Volt, hogy lerobbant a melós kocsink, és ameddig vártuk a mentést, megállt mögöttem száz méterrel a csapat. Megszedték a futót. Biztos, hogy nem az övék volt, mert olyan gyorsan szedték, hogy alkalmazni kellett volna őket. Nem volt egy fél óra.” 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."