Grósz Andor vezeti tovább a Mazsihiszt

  • narancs.hu
  • 2023. május 14.

Belpol

A kecskeméti orvosprofesszor 70:35 arányban nyerte az elnökválasztást Nógrádi Péter budapesti ügyvéddel szemben.

Tisztújító közgyűlésen új elnököt választott vasárnap a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz).

Heisler András, aki az elmúlt tíz évben vezette a szövetséget, korábban javasolta, hogy ugyanaz a személy legfeljebb két egymást követő ciklusban lehessen elnök, így ő második mandátumának lejártával már nem indulhatott újból. 

A tisztségért ketten indultak: Grósz Andor kecskeméti orvosprofesszor és Nógrádi Péter budapesti ügyvéd, nemzetközi jogász.

A Népszava.hu tudósítása szerint mindkét jelölt a belső ellentétek megszüntetéséről beszélt a voksolás előtt. Grósz Andor a neve említése nélkül bírálta a leköszönő elnököt, mondván, a Mazsihisznek tíz év után ismét vallási szervezetként kell működnie, nem szabad politikával foglalkoznia. „Nem lehet helyettes államtitkárokkal kedélyesen beszélni reggel, majd délután jól odamondani a kormánynak, végül este egy antiszemitával vacsorázni” – mondta Grósz, utalva az amerikai nagykövet által szervezett vacsorára, amelyen Heisler András mellett jelen volt Gyöngyösi Márton, a Jobbik-Konzervatívok elnöke is.

A Népszava szerint a választáson esélyesebbnek tartották Grósz Antalt. Ő is győzött: 70 szavazatot kapott, míg Nógrádi Péter 35-öt.

Az új elnök 1951-ben született hagyománytisztelő győri zsidó családban, Szentpéterváron tanult, 2005 és 2007 között főigazgatóként vezette a Magyar Honvédség Kecskeméti Repülőkórházát, és 2013-ig a Magyar Honvédség egészségügyi főnökeként dolgozott. 1990 óta elnöke a Kecskeméti Zsidó Hitközségnek, és 2015-től a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumi elnöke.

A leadkép forrása a Mazsihisz Facebook-oldala

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.