Gulyás Gergely érdemben beszélt Karsai Dániellel

  • narancs.hu
  • 2024. június 11.

Belpol

Abban maradtak, a csütörtöki bírósági döntés után folytatják.

Megtört a jég, érdemi beszélgetést folytattak az életvégi döntésekhez való jog bevezetéséről – ezt írta Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan betegséggel küzdő alkotmányjogász kedd délelőtti beszélgetéséről, amelyet Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszterrel folytatott.

Bár új érvek egyik oldalról sem hangzottak el, a Gulyás Gergely által elmondottakból Karsai azt emeli ki, hogy a miniszter vallásos lévén nem tudja elképzelni, hogy egy másik embernek felhatalmazást adjon az emberi élet kioltására – akkor sem, ha gyógyíthatatlan betegről van szó, aki maga kér ilyen segítséget.

„Rámutattam, hogy egy világi államban pusztán vallási érvek alapján se pro se contra nem lehet jogot alkotni. Főleg nem alapvető jogot elvonni” – írta Karsai.

Az alkotmányjogász azért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, hogy Magyarországon dönthessen az élete méltóságteljes befejezéséről, ha az állapota annyira leromlik, hogy az már számára elfogadhatatlan. A bíróság csütörtökön dönt.

„Gulyás Gergely legnagyobb örömömre egyértelműen kijelentette, hogy a Bíróság döntését kötelezőnek tartja, azt végre kell hajtani. Ez az álláspont azért kicsit megtört, ugyanis a miniszter úr azt is hozzátette: hogyha a Bíróság döntésének végrehajtása nem ütközik az Alaptörvénybe, mert akkor át kell gondolni. A népszavazási kérdéseink a Nemzeti Választási Bizottság alaptörvény-ellenességre hivatkozással történt elutasítása óta biztos voltam benne, hogy ez a hivatalos kormány-álláspont. Ezt rövidre zárnám: a Bíróság ítéletei mindig kötelezőek. Még akkor is, ha Alaptörvényt kell módosítani hozzá. Különösen így van ez kis hazánkban, ahol az elmúlt 12 évben sokszor napi politikai érdekből immár 12-szer módosították az Alaptörvényt. És ma elvileg meglesz a 13. Nehéz érvet találni arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletének végrehajtása érdekében miért ne módosítanák az alkotmányunk” – írja Karsai Dániel.

A beszélgetés végét biztatónak nevezte, mert Gulyás Gergellyel abban állapodtak meg, hogy a csütörtöki döntés után folytatják a párbeszédet, azzal, hogy a miniszter e-mailben megírja a véleményét a határozatról. 

 


A Karsai Dánielről szóló írásaink itt érhetőek el.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.