Gulyás Gergely érdemben beszélt Karsai Dániellel

  • narancs.hu
  • 2024. június 11.

Belpol

Abban maradtak, a csütörtöki bírósági döntés után folytatják.

Megtört a jég, érdemi beszélgetést folytattak az életvégi döntésekhez való jog bevezetéséről – ezt írta Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan betegséggel küzdő alkotmányjogász kedd délelőtti beszélgetéséről, amelyet Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszterrel folytatott.

Bár új érvek egyik oldalról sem hangzottak el, a Gulyás Gergely által elmondottakból Karsai azt emeli ki, hogy a miniszter vallásos lévén nem tudja elképzelni, hogy egy másik embernek felhatalmazást adjon az emberi élet kioltására – akkor sem, ha gyógyíthatatlan betegről van szó, aki maga kér ilyen segítséget.

„Rámutattam, hogy egy világi államban pusztán vallási érvek alapján se pro se contra nem lehet jogot alkotni. Főleg nem alapvető jogot elvonni” – írta Karsai.

Az alkotmányjogász azért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, hogy Magyarországon dönthessen az élete méltóságteljes befejezéséről, ha az állapota annyira leromlik, hogy az már számára elfogadhatatlan. A bíróság csütörtökön dönt.

„Gulyás Gergely legnagyobb örömömre egyértelműen kijelentette, hogy a Bíróság döntését kötelezőnek tartja, azt végre kell hajtani. Ez az álláspont azért kicsit megtört, ugyanis a miniszter úr azt is hozzátette: hogyha a Bíróság döntésének végrehajtása nem ütközik az Alaptörvénybe, mert akkor át kell gondolni. A népszavazási kérdéseink a Nemzeti Választási Bizottság alaptörvény-ellenességre hivatkozással történt elutasítása óta biztos voltam benne, hogy ez a hivatalos kormány-álláspont. Ezt rövidre zárnám: a Bíróság ítéletei mindig kötelezőek. Még akkor is, ha Alaptörvényt kell módosítani hozzá. Különösen így van ez kis hazánkban, ahol az elmúlt 12 évben sokszor napi politikai érdekből immár 12-szer módosították az Alaptörvényt. És ma elvileg meglesz a 13. Nehéz érvet találni arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletének végrehajtása érdekében miért ne módosítanák az alkotmányunk” – írja Karsai Dániel.

A beszélgetés végét biztatónak nevezte, mert Gulyás Gergellyel abban állapodtak meg, hogy a csütörtöki döntés után folytatják a párbeszédet, azzal, hogy a miniszter e-mailben megírja a véleményét a határozatról. 

 


A Karsai Dánielről szóló írásaink itt érhetőek el.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.