„Gyakorlatilag lefogta a gyerekeket, hogy más bánthassa őket” – megszólalt K. Endre két volt kollégája

  • narancs.hu
  • 2024. február 11.

Belpol

Az egykori igazgatóhelyettes sokat dolgozott azon, hogy ne derüljön ki az igazság.

Pop Mert, a bicskei gyermekotthonban történt zaklatások miatt a rendőrséghez forduló áldozat, Bárnai Árdád, az intézmény egykori nevelője, valamint a korábban szintén az intézményben dolgozó Schmidt Erika élménypedagógus is beszélt az RTL Házon kívül című műsorában K. Endréről, akinek kegyelmi ügye Novák Katalin lemondásához vezetett.

A gyerekek által „Endre bácsinak” neveztek egykori igazgatóhelyettes 26 éven át dolgozott együtt az igazgatóval, aki több gyereket szexuálisan zaklatott. Bárnai Árdád visszaemlékezése szerint a gyerekek szerették Endre bácsit, ám amikor kiderültek a zaklatási ügyek, az igazgatóhelyettes azt kérte tőle, hogy se a gyerekekkel, se mással ne beszéljen erről.

„Akkor nyilvánvalóvá vált, hogy őt egyáltalán nem érdekli, hogy itt hány gyereket és hogyan bánt az igazgató, és ennek milyen következményei vannak, hanem csak az érdekelte, hogy ne jusson ki a falakon kívül” – mondta az intézmény egykori nevelője. Hozzá hasonlóan Schmidt Erika is arról számolt be, hogy az igazgatóhelyettes sokat dolgozott azon, hogy ne derüljön ki az igazság. Az élménypedagógus szerint érkeztek olyan hírek a gyerekektől, amelyek szerint volt, akit Endre bácsi megkeresett és meg is fenyegetett.

„Gyakorlatilag lefogta ezeket a gyerekeket, hogy más bánthassa őket. Ott tartotta, oda csalogatta és kényszerítette, hogy a törvényes védelmet se kaphassák meg ezek a gyerekek”

– fogalmazott Bárnai Árpád. Pop Mert az köztársasági elnöki kegyelemmel kapcsolatban elmondta: „Nemcsak az történt, hogy mondjuk kiengedték a volt igazgatóhelyettest a rossz börtönkörülmények közül, hanem egész egyszerűen tisztára mosdatták, és ez egy iszonyatosan felháborító dolog. Leporolták szépen, aztán útnak engedték. Mit útnak engedték? Ráeresztették a társadalomra.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.