„A történet tanulsága, amit most megmutattak nekünk: a balliberális ellenzék hangadói (vagy a gazdáik, egykutya) nem ellenfélként, hanem kivégzendő ellenségként tekintenek a nemzeti oldalra” – írja Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a Mandineren megjelent cikkében.
Írásából megtudhatjuk, személy szerint nagyon sajnálja Novák Katalin és Varga Judit lemondását, a köztársasági elnököt – „Katát” – pedig még segíteni is próbálta a maga „szerény” lehetőségeivel és eszközeivel, mert fontosnak tartotta a küldetését. A történteknek Demeter Szilárd szerint azonban van egy másik, elgondolkodtató része, mégpedig az „a kíméletlen hajtóvadászat, amit az elmúlt napokban folytattak ellenük ellenzéki médiumokban és az ellenzéki politikai pártok részéről”, és amivel „a hatalomra törő ellenzéki konglomerátum” azt üzente, „nincs kegyelem”. A PIM főigazgatója „politikai pedofíliának” minősítette azt, „amit az ellenzék most művel a gyermekvédelmet felhasználva”, majd kifejtette:
„Olyanok, mint az a Hamász-terrorista, aki egy palesztin iskola pincéjéből rakétázza Izraelt. Ő is azt mondja, hogy a palesztin gyermekek érdekében háborúzik, de ettől még élő pajzsként használja a gyermekeket, vagyis nem célként tekint rájuk, hanem eszközként használja őket.”
Ezek után természetesen ő is rákezdett a köztársasági elnök lemondása után szinte azonnal beinduló gyurcsányozásra. Demeter Szilárd szerint ugyanis a történteket a lengyelországi kormányváltással összeolvasva „nagyjából sejthető, mi várna Magyarországra, ha ismét e Gyurcsány-vezette ellenzék kerülne hatalomra.”
