Csongrád megyei 4. számú egyéni választókerület: Hódmezővásárhely

Győzni, de nem együtt

  • Magyar Krisztián
  • 2018.03.31 13:20

Belpol

Február végén a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás eredménye azt mutatta, hogy a Fidesz legyőzhető. Csakhogy Lázár János választókerületében egyelőre nem tud egymással zöld ágra vergődni a két legesélyesebb ellenzéki jelöltet adó párt.

Márki-Zay Péter polgármesterjelölt hódmezővásárhelyi feltűnése, majd február 25-i győzelme után sokan remélték: az összesen tizennyolc települést magában foglaló Csongrád megyei 4. számú országgyűlési egyéni választókerületben (oevk) Lázár János és a Fidesz rég­óta tartó sikerszériája április 8-án véget érhet. A korábbi ciklusok alapján addig szinte elképzelhetetlennek tűnt, hiszen 2002 óta – egy viszonylag szoros, de szintén fideszes győzelmet hozó választást leszámítva – magabiztos, többször hatalmas fölénnyel győzött Lázár Hódmezővásárhelyen és a választókerülethez tartozó településeken. A választókerületi határok 2011-es átszabása is természetesen a Fidesznek kedvezett, ám február végén kétségessé vált, hogy Lázár az oevk központjában (a saját városában) megkapja-e a szavazatok többségét. De nemcsak Hódmezővásárhelyen, hanem máshol is vannak arra utaló jelek, hogy az embereknek elegük lett a kézi vezérlésből, a lejárató kampányokból: egyszóval a Fideszből. Márki-Zay győzelme azt mutatta, hogy a kormánypárt verhető, ha egyetlen esélyes jelölt indul a Fidesz embere ellen.

A hódmezővásárhelyi Fidesz-bukás után – amely nem csupán arról szólt, hogy ki legyen az új polgármester, hanem arról is, hogy mit gondolnak a városban és a környéken a Lázár János kiépítette tekintélyuralmi rendszerről – azért is van nehéz helyzetben a miniszter, mert egy ellenzéki összefogás esetén a választókerület másik nagyobb városában, Makón sem lenne biztos befutó, ráadásul a körzet harmadik legnagyobb településén, a nagyjából 5 ezer lakosú Algyőn sem túl népszerű mostanában. Algyő azért is érdekes, mert tavaly szeptemberben ott is volt egy időközi önkormányzati választás, amelyen csúfos vereséget szenvedett a Fideszhez köthető formáció. Már akkor lehetett érezni, hogy időzített bombák vannak Lázár János körzetében: a településen részben olyan okok miatt bukott hatalmasat a Fidesz, amelyek Vásárhelyen is az ellenzék malmára hajtották a vizet.

Algyőn tavaly azért oszlatta fel magát a testület, mert a négyfős Fidesz-frakció, a független – korábban jobbikos – polgármester és a hozzá húzó képviselők rendre egymásnak feszültek, s az önkormányzat döntésképtelenné vált. A kampány során a fideszes garnitúra egy civil szervezet mögé bújva indult újra, de nagy égés lett belőle: Molnár Áron polgármester toronymagasan nyerte a választást, és minden önkormányzati képviselő az ő csapatából került ki. Több helyivel is beszéltünk, és szinte mindenki azt mondta: azért buktak a fideszesekből lett (ál)civilek, mert a településre korábban nem jellemző mocskolódó kampányba kezdtek. Névtelen lejárató anyagokkal próbálkoztak, hangszórós kampányautó is volt, illetve telefonon is győzködték a helyieket, hogy a polgármesterrel szemben indulókra kellene szavazni. Lázár János is beszállt: a választás előtt lakossági fórumot tartott, s minden algyői házhoz bedobtak egy általa írt levelet, amelyben egyebek közt az olvasható, hogy szerinte „Molnár Áron vezetőként megbukott”. Ráadásul „mindvégig tagadták, de tudtuk, hogy Lázár János és köre áll a háttérben. Azt is ő találta ki, hogy a csapata ne fideszes színekben induljon el az időközin. Látszott, hogy pénz és erkölcs nem számít. Biztos vagyok benne, hogy azért is nyert ekkora fölénnyel Áron, mert a helyieknek hányingerük volt az undorító kampányfelhajtásból” – idézte fel algyői forrásunk. A Facebookon is nyomult a fideszes csapat, és azok a hódmezővásárhelyi internetes oldalak – Vásárhely24, Promenád –, amelyek később központi szerepet játszottak (és játszanak máig) Márki-Zay Péter lejáratásában, az algyői időközi választás idején is sorra gyártották a Fidesz érdekeit támogató cikkeket.

Lázár János szobája

Az algyői vereségből azonban nem tanultak Lázár Jánosék, és ez végül Hódmezővásárhelyen is a Fidesz vereségét okozta. A helyiek egyre inkább felháborodtak azon nyilvánvaló hazugságok miatt, amelyekkel Márki-Zay Pétert próbálták meg hitelteleníteni, miközben a városban évek óta beszédtéma Lázár János és körének gazdagodása. (Lázár János szakmai előmeneteléről és hódmezővásárhelyi teljhatalmáról lásd: Az otthon melege, Magyar Narancs, 2017. december 21.) Így már az sem lendített a Fideszen, hogy alig volt olyan minisztere a kormánynak, aki a kampány időszakában ne látogatott volna el a Csongrád megyei városba.

A mozgósítható Fidesz-tábor többsége február 25-én is Lázár János emberére szavazott, de Márki-Zay és csapata – köztük a Jobbik és az MSZP helyi vezetői – az eddigi bizonytalanokat és a korábbi szavazásoktól távol maradottakat is meg tudta szólítani, így sikerült 60 százalék fölé vinni a részvételi arányt, és begyűjteni a szavazatok majdnem 57,5 százalékát. A mozgósítás fontosságát jól mutatja, hogy a kormánypárti jelölt, Hegedűs Zoltán most elért 9468 szavazata 2014-ben az akkori részvételi adatok mellett hatalmas fölényű győzelmet hozott volna, és 2010-ben is simán befutó lett volna (akkor Lázár János 10 521 vokshoz jutott, ami 66 százalékos sikert jelentett neki).

Az áprilisi országgyűlési választások kulcskérdése, hogy Hódmezővásárhelyen sikerül-e a február végén mozgósított embereket ismét az urnákhoz vonzani, és ez a lelkesedés átterjed-e a választókerület többi településére is, elsősorban Makóra és Algyőre. Mindenesetre a Fidesz Vásárhelyen továbbra is mindent megtesz azért, hogy hergelje a lakosokat: például a lapzártánk előtti napokban derült ki, hogy az új polgármester laptopjára valaki kémprogramot telepített.

Az országgyűlési választásokat a vásárhelyi körzetben befolyásolhatja az is, hogy mit sikerül feltárni azokból a kétes bizniszekből, amelyekről a városban régóta beszélnek, és szinte minden vélt vagy valós történet középpontjában Lázár János és érdekköre áll. A hódmezővásárhelyi Elios-szerződést már nyilvánosságra hozta a polgármester, de várhatóan előkerül más ügy is: a korábbi városi szerződések teljes átvizsgálásában Horváth András, az adóhivatal korábbi főosztályvezetője is segít az új hódmezővásárhelyi vezetésnek, de Botka Lászlóéktól is kapnak segítséget Márki-Zayék. Az utóbbi időben az LMP-s Hadházy Ákosnak dolgozó Horváth a munka elején tart, de elmondása szerint azt már látja, hogy több korrupciógyanús ügy is kibukhat a közeljövőben. A közhangulatot jól jellemzi, hogy hivatali pletykák szerint több „kényes iratot” is megsemmisíthettek február 25-én éjjel, miután kiderült, hogy Márki-Zay Péter lesz az új polgármester.

A korábbi városvezetés és Lázár János kapcsolatáról egyébként sokat elárul, hogy a hódmezővásárhelyi hivatal épületében a miniszternek régóta van egy szobája – ezt névtábla is mutatja annál a bejáratnál, amelyen keresztül a polgármesteri titkárságra lehet belépni. „Nem volt ritka, hogy korábban Lázár János a polgármester irodájába ült be, és ott gyűjtötte maga köré az embereit, de a Fidesz választási veresége óta nem láttuk itt” – mesélte nekünk egy hivatali dolgozó.

Nincs koordináció

Ha előkerülnek is Lázár Jánoshoz köthető korrupcióra utaló bizonyítékok április 8-ig a hódmezővásárhelyi önkormányzat háza tájáról, netán még több információ derül ki a város és Lázárék földjei mellett található rejtélyes luxuskastélyról (amelyről a magyarnarancs.hu-n is többször írtunk, és légi felvételeket is készítettünk az ingatlanról), ezeknek csak akkor lesz következményük a választáson, ha a választókerület jobbikos vagy szocialista jelöltje visszalép a másik javára. (A Momentum és az LMP jelöltjei jószerivel ismeretlenek a választókerületben – eddig nem is voltak aktívak –, és nincs jele annak, hogy tömegek támogatnák őket.) A Jobbik színeiben Kiss Attila indul, aki próbálkozott 2014-ben is, és közel 25 százalékos eredményével a második legjobb eredményt érte el. A baloldali összefogás akkori jelöltje, Varga Péter 19,54 százalékot szerzett. Az MSZP–Párbeszéd és a DK megállapodása alapján itt az előbbi állít jelöltet, mégpedig a makói Rója Istvánt. Rója akkor vált ismertté, amikor tavaly a fideszes többségű makói képviselő-testület nem támogatta ismételt igazgatói kinevezését a helyi József Attila Gimnáziumba, miközben kihívója sem volt, és a teljes tantestület is mellette állt. Az intézményvezető fő bűne a Fidesz szemében az volt, hogy 2016 elején az általa vezetett oktatási intézmény is csatlakozott a miskolciak tiltakozásához. Rója mellett több százan tüntettek Makón, de ez sem hatotta meg a Fideszt, miközben Lázár János úgy kommentálta a helyi kormánypárti politikusok döntését, hogy biztos azért váltották le az igazgatót, mert a gimnáziumban folyamatosan esett az oktatás színvonala.

Kettejük közül az állatorvosként dolgozó Kiss Attila tűnik esélyesebbnek. Az előző országgyűlési választásokon a települések zömében több szavazatot kapott, mint az akkori baloldali összefogás jelöltje – még Makón is, ahol MSZP-s volt a város vezetése. A Jobbik politikusa a mostani kampányban eddig aktívabbnak tűnik, mint Rója István, sokkal több fórumot tart, járja a településeket. Információink szerint a helyi szervezetnek van egy olyan mérése, amely szerint a két ellenzéki jelölt közül az ő emberük áll jobban, miközben Rója úgy véli, nagyjából egyenlők az esélyeik.

Kiss Attila (jobbra) és a Jobbik nem enged

Kiss Attila (jobbra) és a Jobbik nem enged

Fotó: MTI

Úgy tudjuk, a helyi Jobbik próbálja győzködni Rója Istvánt a visszalépésről, egyelőre hiába. Legfeljebb akkor gondolkodna el, ha a pártvezetés is ezt szorgalmazná, ám ez nem valószínű. Makó volt polgármestere és korábbi országgyűlési képviselője, Buzás Péter, a városi MSZP jelenlegi elnöke hallani sem akar a visszalépésről, továbbá a párt megyei, illetve országos vezetése sem hajlik erre. De ugyanez áll a Jobbikra is: március 11-én Volner János, a párt alelnöke mondta ki egy makói sajtótájékoztatón, hogy ők egyetlen szocialista jelölt javára sem lépnek vissza. Egyes híresztelések szerint felmerült, hogy tárgyalási alap lehet a Jobbik és az MSZP–Párbeszéd között a Szeged egy részét és néhány környező települést magában foglaló Csongrád megyei 1-es számú oevk: a Jobbik jelöltje visszalépne a négy éve győztes szocialista Szabó Sándor javára, cserében Lázár János körzetében Rója István állna félre. Ezt azonban senki nem erősítette meg lapunknak, sőt a felek cáfolták az információt, bár a csongrádi MSZP egyik vezetője név nélkül azt nyilatkozta, hogy „inkább befognám az orrom és becsuknám a szemem, de legyen valami megállapodás, mert különben Lázár János itt marad a nyakunkon”.

A megállapodást szorgalmazná Márki-Zay Péter is, aki szerint meg kell találni a legesélyesebb jelöltet, és be kell állni mögé. Ha ugyanis van remény az ellenzéki győzelemre, akkor sokan elmennek szavazni; ha nincs, az aktív Fidesz-tábor elegendő lesz a kormánypárti győzelemhez – jelentette ki a polgármester. Nemrég egyébként Márky-Zay édesapja tényként közölte egy Facebook-bejegyzésben, hogy a szocialista Rója István visszalép a jobbikos jelölt javára, de később a posztot törölte, és jelezte, hogy csupán felült egy téves híresztelésnek.

Lázár alászállt

A február végi hódmezővásárhelyi eredmény nem csupán azt jelentette, hogy az ottani választók többsége nem akar fideszes polgármestert a város élén; a választás arról is szólt, hogy sokan elégedetlenek Lázár János miniszter hódmezővásárhelyi tevékenységével és a Fidesszel. A helyi Fidesz aktivistái közül többen azt mondták lapunknak, hogy szerintük Lázár nem volt felkészülve a vereségre, a kampány elején fel sem merült, hogy bárki megközelítheti Hegedűs Zoltánt, még ha az utolsó mérések már szoros eredményt jeleztek is.

Márki-Zay Péter győzelme után Lázárnak leesett, hogy nem magától értetődő az április 8-ai újraválasztása. Kommunikációja és a kampánya felpörgött: beleszállt a független jelöltbe, Gyurcsány emberének nevezve Márki-Zayt. Korábban egy fórumon azt mondta, hogy szerinte az időközi választás tétje az, hogy a vásárhelyiek olyan települést akarnak-e, amely Debrecenre, Békéscsabára vagy Kaposvárra hasonlít, vagy olyat, amely Komlóskára vagy Kübekházára. Azért említette az utóbbi két falut, mert e települések polgármesterei kiálltak Márki-Zay Péter mellett. Lázár lekezelő kijelentésére Kübekháza polgármestere, Molnár Róbert válaszként a Szeged melletti falu szépségeit mutatta be egy videón, amelyet lapzártánkig 331 ezren néztek meg.

Molnár egyébként végig Márki-Zay Péter mellett volt a kampányban, és szerinte emiatt „találta meg” őt Lázár. Kübekháza első embe­rével abban a hangulatos étteremben beszéltünk, amelyet a falu közmunkásai építettek és működtetnek az önkormányzattal (a közmunkások, akiket máshol útszéli árkok takarítására vezényelnek). Megnéztük, miért sajnálta le a falut a miniszter, de Lázár János vagy nem járt még Kübekházán, vagy a bécsi modellt tesztelte: a településen felújították az iskolát, a bölcsődét, az egészségügyi központot, a játszóteret, virágosították a köztereket.

Lázár Jánosnak mindig is voltak meredek kijelentései, de a Németh Szilárd-i kreténségektől azért inkább tartózkodott. Az utóbbi hetekben viszont megváltozott: bevonta a családját is a kampányba, menekültekkel riogatott, letolvajozta a közmunkásokat, értelmetlen badarságokkal reagált újságírói kérdésekre. Utóbbira példa az Elios-ügyben előadott érvelése, miszerint Tiborcz Istvánék hódmezővásárhelyi jó munkáját az bizonyítja, hogy nemrég egy átborozott ultiparti után, ha akart volna se tudott volna az utcán hugyozni, mert annyira jól világítottak a LED-lámpák.

A nemzetközi botránnyá dagadt bécsi videó­val aztán nyilvánvalóvá vált, hogy Lázár János a túlélésért teper: ha ehhez az kell, hogy idiótát csináljon magából és Magyarországból, akkor sem tétovázik. A kormánypropaganda számításai szerint ilyen akciókkal egyben tartható a Fidesz-bázis, és Lázárnak is ez most a legfontosabb.

Neked ajánljuk