"Gyurcsány Ferenc legyen fegyenc" - skandálták a 2006. őszi szlogent múlt héten a volt miniszterelnök új előadás-sorozatának budaörsi állomásán, ahol 2-300 csendes szimpatizáns mellett pár tucat hangos ellentüntető fogadta az exkormányfőt. Az ellentüntetőknek volt idejük megszervezni magukat, hiszen Gyurcsány platformja, a Demokratikus Koalíció október eleji megalapítása óta heti két-három helyszínen tart kiselőadást a baloldal jövőjéről. A volt kormányfő ezzel párhuzamosan a nagypolitikába is visszatért: blogján nyáron az új alkotmányt megakadályozó népszavazásról és az alkotmányozási folyamatban a részvétel megtagadásáról írt, a színre viszont csak Lázár János Alkotmánybíróságot korlátozó javaslatát követően lépett - nyílt levelet írt Sólyom László volt köztársasági elnöknek. Nem sokkal később a parlamentben azonnali kérdést intézett Orbán Viktorhoz, az új ciklus első Gyurcsány-felszólalásában pedig nem volt hajlandó elfogadni válaszadóként Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest. Egyértelmű, hogy személyesen vívna szócsatát az őt börtönbe juttatni készülő miniszterelnökkel. A Vértanúk terére szervezett november 2-i alkotmányvédő tüntetésén egyes források szerint 2000, mások szerint legalább, de inkább több mint 5000 ember jelent meg.
Megnyilvánulásaiban Gyurcsány megújuló, középre és balra egyaránt nyitott MSZP-t vizionál, párton belüli riválisai szerint viszont csak egy új párt megalapításához keres támogatókat - a szocialista párton kívül és belül. Az Alkotmány és a jogállam kereteiről zajló vita és Orbán nyílt leszámolási szándéka egyaránt arra sarkallta a volt kormányfőt, hogy előrelépjen. A regnáló miniszterelnök egyik legvilágosabb választási ígérete volt, hogy minden tőle telhetőt megtesz Gyurcsány Ferenc láncra verése érdekében - márpedig Orbán eddig is nagy áldozatokat hozott, hogy tartsa az olykor számára is terhes ígéreteit -, s váratlan lenne, ha épp ez esetben ismerne el leküzdhetetlen jogi akadályt. (A felelősségre vonás jogi aspektusairól lásd keretes írásunkat.) Gyurcsány kiiktatásában nemcsak Orbán, hanem a Jobbik és az LMP (amely tavaly tett feljelentést Sukoró-ügyben) is érdekelt. És ha ezt természetesen nem akarják is, de több szocialista frakciótagnak elege van abból, hogy "nem tudnak hozzászólni pőre szakmai vitákhoz sem, mert már az első mondat közepén hazaárulózzák, Gyurcsány-bérencezik őket". A volt kormányfőnek az elnökségi tagok között legfeljebb két-három szövetségese van - ámbár ehhez már hozzászokhatott, hiszen 2004 óta mindvégig kisebbségben volt a vezetésben.
Belül tágasabb?
Az MSZP impotens politizálását megunva Gyurcsány hónapokkal ezelőtt aktív szervezkedésbe kezdett. Először a párt egyik alapító szerveződése, a modernizációs törekvésekre mindig nyitott Szociáldemokrata Platform prominenseivel tárgyalt. Elképzelése szerint a 2003-ban épp az ő támogatásával létrejött, Ficsor Ádám vezette Magyar Progresszív Társaság Platformmal (MPTP) egyesülve egy erős, a polgári baloldal felé nyitott szárny jött volna létre. A szociáldemokrata tagozatot vezető Hiller István, a szintén tag Lendvai Ildikó és Mandur László elutasította az ajánlatot, ám Vitányi Iván és Szabó Zoltán mellett a szocdem platform jelentős részét sikerült meggyőzni. Az egyesülés mindenesetre elmaradt, ezért októberben a Demokratikus Koalíció (DK) néven létrejött Gyurcsány új platformja. A progresszív tagozat beolvasztásával és a szocdem platformtagság jelentős részének integrálásával egy hónap alatt ezer körüli párttag lépett a DK-ba. Mindez rosszul érintette Mesterházy Attila pártelnököt, hiszen az általa gründolt Harmadik Hullám platform eddig létezéséről is alig tudott jelet adni. Gyurcsánynak fontos volt, hogy bázist építsen, hiszen több az ellensége a pártban, mint valaha. Az 58 tagú frakcióban nagyjából tíz képviselő szimpatizál vele, a már említetteken kívül ide sorolandó Molnár Csaba, Vadai Ágnes és Varjú László is.
A DK-t a pártvezetés kezdettől kritizálta, mindenekelőtt azért, mert - mivel a megengedő alapszabályi környezet erre lehetőséget teremt - párton kívüli jelentkezők számára is megnyitotta a kapukat. A párttagok mellé pár hét alatt háromezer pártoló tag lépett be, köztük a Gyurcsánnyal évek óta jó viszonyt ápoló liberális értelmiség soraiból is többen - olyanok, akiket a régi szocialista motorosok kormányzásuk idején sem szívesen láttak a közelben. Mesterházyék megijedtek, hogy Gyurcsány "pártot alapít a párton belül". Gyurcsány népszerűsége a szocialista szavazók körében ugyan tényleg megkopott, de az alapszervezetekben sokkal nagyobb a támogatottsága, mint ahogyan azt a pártvezetés beállítani szereti - ezt az MSZP több tagja is megerősítette a Narancsnak. A DK egy hónap alatt a legerősebb belső szerveződéssé vált a szocialista párton belül. Gyurcsány most senkivel nem köt politikai alkukat, egyetlen megyei elnököt sem keresett meg, s e jelek az elnökség egyes tagjai szerint új párt születésére utalnak. Éppen ezért Gyurcsány ideológiai fejtegetéseit is kamunak tartják a párt meghatározó emberei, noha nyíltan eddig csak Szanyi Tibor mert kiállni e véleménnyel.
Gyurcsány - Orbán jogállamellenes lépéseire válaszul - az 1989-es "rendszerváltó generáció" alapvetéseihez térne vissza. Egy kritikus pártideológus szerint - s a pártvezetésben ez a meghatározó nézet -, amiről Gyurcsány beszél, az "egy nem létező bázis, hiszen a Demokratikus Charta színre lépését megelőzően a rendszerváltó generáció még a szocialista reformkörösöket és a szociáldemokratákat sem fogadta el valódi vitapartnernek. Az MSZP alapító platformjainak politikai jövőképei között is égbekiáltó különbségek voltak. 1989-ben nem volt a rendszerváltó demokraták között egy olyan stabil politikai közösség, amire most Gyurcsány visszautalni próbál. De ha lett volna is, azt a Feri aligha személyesíthetné meg, mert akkori közéleti aktivitása kimerült a KISZ-tagságban." Egy árnyaltabban fogalmazó szocialista stratéga szerint viszont "amit a Feri most mond, az teljesen helyénvaló, időszerű, és sokkal többen egyetértenek vele, mint ahányan nyíltan vállalják. A problémát inkább a személye okozza: nem látja be, hogy politikai megítélése miatt ő jelenleg alkalmatlan érdemi politikai viták lefolytatására."
Kívül tágasabb?
A pártvezetésben október végén szakadt el a cérna. Lázár János AB-korlátozó javaslatát követően Gyurcsány egy elnökségi ülésen jelezte, hogy a Demokratikus Chartával együtt tüntetésre készül a Vértanúk terén. Az elnökség arra kérte a volt pártelnököt, hagyja demonstrálni a Chartát, és ne mondjon beszédet. Távozása után többórás vita vette kezdetét a Jókai utcai székházban. A hírek szerint fő ellenlábasai, a pártot a volt kormányfőtől féltő Szanyi és a gyurcsányi "neofita ideológiától" viszolygó Balogh András alelnök vitték a prímet, de Gyurcsány ellenfeleként ismert Puch László pénztárnok-pártigazgató is, aki máig a párt legbefolyásosabb elöljárója. Antiferista Bárándy Gergely és Harangozó Tamás elnökségi tag is, Kovács László alelnök pedig informátorunk szerint "2003-as feltűnése óta utálja Gyurcsányt, ahogy az összes később beépült outsidert is". És noha vesztenivalója leginkább Mesterházy Attila pártelnöknek van, a hírek szerint ő söpörte le az asztalról a drasztikus fegyelmi megoldásokat és intette türelemre társait. Feltehetően megérezte, hogy egy belső háború pártszakadáshoz vezetne - ami senkinek, főként az elnöknek nem érdeke. A Gyurcsány-ellenes hangulatot tetézi, hogy a már idézett stratéga szerint "az MSZP jelenleg átmeneti állapotban van, leginkább egy bomló monarchiára hasonlít, amely örökösödési vita előtt áll. Amíg megvívják ezt a csatát, addig a grófok és a bárók földet, pozíciókat próbálnak szerezni. Területet keresnek, amit körbepisálhatnak. A Gyurcsány-ellenesség addig is egyfajta közös nevezőt teremt közöttük."
A volt kormányfő akciója nemcsak az MSZP elnökségét, hanem a Demokratikus Charta ügyvivőit is megosztotta. Az 1989-ben civil mozgalomként életre hívott, jelenleg úgy 10 ezer tagot számláló Charta vezetői közül többen Majtényi László volt adatvédelmi biztost szerették volna főszónoknak, ám ő elzárkózott ettől. Felmerült szakszervezeti vezetők és a TASZ jogvédő szervezet képviselőinek a felkérése. A vitán jelen lévő forrásunk szerint elhangzott, hogy időt és teret kellene hagyni a civil felháborodásra, meg kellene kímélni a tüntetést attól, hogy pártpolitikai felütést kapjon. Ez ellen szólt az is, hogy a Charta belső ügyeit ismerő forrásunk szerint "ha Gyurcsány beszél, akkor minden erről fog szólni, és nem a Fidesz felháborító intézkedéseiről. Így aki eljön, inkább miatta jön el, sokan viszont nem akarnak megjelenni egy Gyurcsány vezette tüntetésen, még ha egyetértenek is a szándékainkkal". Más forrásunk szerint viszont fel sem merült, hogy a chartásokkal személyesen is jó viszonyt ápoló Gyurcsány ne mondjon beszédet. Volt, aki azzal érvelt, hogy Gyurcsány nélkül esélytelen tömegeket az utcára hívni. Tény: ennyien 2006 óta nem voltak olyan rendezvényen, ahol felszólalt szocialista politikus. Igaz, azzal a pikírt szocialista megjegyzéssel is egyet lehet érteni, miszerint "egy volt miniszterelnöknek még karácsonykor is képesnek kell lennie ennyi embert az utcára hívni".
Eszköz és rendszer
Kritikusai mindenekelőtt azt kifogásolják, hogy Gyurcsány szabotálja a párt politikai irányvonalát és a tagsággal járó alapvető kötelezettségeit. Állítják, tavasszal nem kampányolt Mesterházy mellett, és többen hiányolják tőle a Bajnai-kabinet munkásságának kellően hangsúlyos elismerését is. Miközben - állítják ugyanők - mégiscsak a Táncsics Mihály Alapítvány kuratóriumának elnöke, melynek alapszabálya az elnökséggel való együttműködésre kötelezi. Az alapítványt 2003-ban - Baja Ferenc javallatára - azért hozták létre, hogy támogassa a párt holdudvarához kapcsolódó rendezvényeket, szakmai műhelyeket. Éves költségvetése idén meghaladja a 250 millió forintot, s többek közt tulajdonolja a Kapcsolat.hu nonprofit kft.-t; ez a cég üzemelteti az azonos nevű, körülbelül 20 ezer regisztrált tagot számláló szocialista portált is, amelyen a Gyurcsány-blog is olvasható. A Gyurcsány-ellenesek szerint a kapcsolat.hu feltétel nélkül pártolta és pártolja a miniszterelnök személyes törekvéseit. A volt miniszterelnökhöz közeli forrás szerint viszont "mindegyik platform számára adott a lehetőség, arról pedig igazán nem Gyurcsány tehet, hogy a pártban nyáron gyakorlatilag semmi előremutató kezdeményezés nem tűnt fel". 2009-ben Gyurcsány a párt- és miniszterelnöki pozícióról lemondás fejében kérte magának az alapítvány kuratóriumának elnöki székét. "Már kormányfőként rájött: egyedül kevés ahhoz, hogy felülírja a szocialista párton belül megszilárdult, ideológiai irányzatok mentén szerveződő hatalmi gócokat. Az MPTP életre segítése és a 2005-ben nagy felhajtás közepette népszerűsített - 2007-ben gyakorlatilag elhalt - Amőba (Alapítvány a Modern Baloldalért) is a párt elöregedett személyi garnitúrájának frissítését célozta. Egyik sem jött be úgy, ahogy szerette volna, így bár mindvégig ódzkodott a személyes politikai alkuktól, végül alkalmazkodott az MSZP ki nem mondott belső szabályaihoz, és az alapítvány megszerzésével próbált teret nyerni magának" - írta körül Gyurcsány vélt motivációját és a paktum hátterét egy szocialista politikus.
Az elnökség azon tanakodik, miként szervezhetné ki az alapítványt az exkormányfő alól, akinek a mandátuma 2014-ig érvényes, és aligha kényszeríthető lemondásra. Mint arról a Népszabadság pár napja beszámolt, már megkezdődött az egyeztetés Gyurcsány, a pártvezetés és a kuratóriumi elnökség között - ami megint csak arra utal: egyelőre senkinek nem érdeke, hogy balhéba torkolljon a történet. A vita fontos eleme, mi legyen a kapcsolat.hu-val. Miután a frakció és a párt kommunikációs és tanácsadó stábját összevonták, logikus lépésnek tűnik az online hálózatok összeolvasztása is - ami egyben az elnökség határozott válasza is lehet Gyurcsány különutas politikájára. Gyurcsány hajlik az engedményekre, ám a kapcsolat.hu-t a jelek szerint megpróbálja megvédeni. Helyzetét nehezíti, hogy a kuratóriumban Mesterházyval, Ujhelyi Istvánnal vagy Simon Gáborral kell küzdenie.
A Gyurcsány szándékait közelről ismerő MSZP-forrásunk szerint még most is sokan vannak a pártban, akik őt tartják a legmegfelelőbb vezetőnek. "Ezt persze senki nem meri nyíltan vállalni. De amíg a jelen pártvezetés képes olyan helyzetbe kormányozni magát, mint ami a ciklus elején a nemzetbiztonság kabinet elnöklése kapcsán alakult ki, addig van létjogosultsága a törekvéseinek. Három hónapja szajkózza, hogy azonnali kérdést kell intézni Orbánhoz, de ehhez senkiben nem volt elég bátorság. Most ő maga meglépte, az elnökségnek pedig nem tetszik, hogy miért ő akar szerepelni a szocialista párt nevében. Ez nonszensz." A volt miniszterelnök vezetői kvalitásait, mozgósító erejét senki nem meri alábecsülni a párton belül.
Az előrelátó szocialisták már azon tanakodnak, mi lesz a koncepciós perek lezárulta után. Viszszajöhet-e mártírként a zavaros jogi indokok alapján esetleg elítélt volt kormányfő? Tud-e mindeközben bázist teremteni egy új párt alapításához, vagy komolyan gondolja, hogy modern, polgári baloldali tömörülést farigcsál az MSZP-ből? Nem biztos, hogy ezekre Gyurcsány tudja, vagy akár keresi a feleletet - jelenleg jobban aggódik amiatt, hogy meddig maradhat szabadlábon. De nem csak ezért nem tudja a választ. A volt pártelnököt közelről ismerő választmányi forrásunk szerint Gyurcsány Ferenc "egyik legnagyobb erénye és hátránya egyben a kiszámíthatatlanság. A szocialista párt már eddig is rengeteget nyert és bukott azon, hogy ő az egyetlen olyan szereplője a magyar politikai elitnek, aki vállaltan ösztönösen cselekszik."
Zavaros érvekAzt a volt kormányfő köreiben is valószínűsítik, hogy az ügyészség előbb-utóbb vádat emel Gyurcsány Ferenc ellen. A kérdés inkább az, mennyire lesz egyértelmű az esetleges perek koncepciós jellege, s hogy mennyire üthet ez vissza az azokat szorgalmazó kormánypártra. Egyelőre úgy tűnik, hogy eléggé. A sukorói telekcsere ügyében az elsődleges vád a hivatali beosztással való visszaélés, vagyis hogy a telekcsere nyomán indokolatlan kár érte a magyar államot. Az ügyészség egy 2008. május 21-i, az izraeli befektetők és kormányzati képviselők közti parlamenti megbeszélés jegyzőkönyveit (is) vizsgálja, amiből Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szerint kiolvasható az érintett személyes jogi felelőssége. Mint arról a HVG beszámolt, az ügyet bonyolítja, hogy míg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) által értékbecslésre felkért Perfekting Mérnöki Iroda dokumentációja alátámasztotta a cserét, addig a Központi Nyomozó Főügyészség igazságszakértői 1,3 milliárdos kárt állapítottak meg. Az értékaránytalanságon túl vita van arról is, hogy szüksége volt-e az államnak a telkekre - az a faramuci helyzet is előállhat, hogy kiderül, valójában egyikre sem volt szüksége. Homályos az is, hogy amennyiben történt is jogsértés, abban mekkora a miniszterelnök és mekkora az MNV gazdálkodási tanácsának a felelőssége. Az biztos, hogy Tátrai Miklós őrizetbe vett MNV-vezér kulcsszereplője a történetnek, ám a jelek szerint sem ő, sem a szintén őrizetbe vett Császi Zsolt értékesítési igazgató nem kötött egyelőre vádalkut, és nem tettek terhelő vallomást Gyurcsányra. (Két egymástól független terhelő szóbeli vallomás már elegendő jogi muníció a vádemeléshez.) Budai presszionáló fellépése mindenesetre arra utal, hogy még Polt Péter valószínűsíthető színre lépése előtt szeretné a Fidesz elindíttatni az eljárást. A 2006. őszi rendőri túlkapásokat vizsgáló miniszterelnöki biztos, Balsai István kutakodása Gyurcsány felelősségre vonása érdekében még eredménytelenebbnek tűnik. Balsai pár hete egy rossz pillanatában maga is elismerte, hogy nincs bizonyíték Gyurcsány büntetőjogi felelősségének megállapítására, noha az "logikailag kikövetkeztethető". Jobb híján Balsai csak reményeit fejezte ki, hogy "a négy évvel ezelőtti eseményekről elkészült részjelentés szerint a volt kormányfő ellen a következő hónapokban felkutatandó, kiegészítő bizonyítékok törvényes alapot szolgáltatnak majd az egykori miniszterelnök elleni bűnügyi nyomozás elrendeléséhez". A bizonyítékok hiányát támasztja alá - egyfajta pótcselekvés látszatát keltve - a Balsai és Völgyesi Miklós által közösen beterjeszteni kívánt botrányos törvénytervezet is. Az ún. semmisségi törvény lényege, hogy a túlkapásokhoz kapcsolódó, korábban született elmarasztaló bírósági ítéleteket hatályon kívül helyezzék, majd felülvizsgálják őket. Azon esetekről van szó, melyek kizárólag rendőri jelentések és rendőri tanúk terhelő vallomásán alapulnak. Egyértelmű üzenet ez a független bíróságoknak is, elvégre az ő döntéseiket semmisítenék meg egy tollvonással. Balsai azzal indokolja a törvény létjogosultságát, hogy a 147, első fokon előzetes letartóztatásba helyezett vádlott közül 144-et másodfokon felmentettek. Arról viszont hallgat, hogy az elsőfokú ítéletek olyan politikai-társadalmi környezetben születtek, amikor a bírónak - egyéb szempontok mellett - kötelessége volt mérlegelni a bűnismétlés lehetőségét is. Utólag pedig belátható, hogy az akkori események még súlyosabb eszkalálódásához vezetett volna, ha a balhés elemeket nem zárják el. |
