A Röszke–Brüsszel blöff buszjárat mint zsarolási potenciál

Igény, az lenne rá

Belpol

Brüsszel polgármestere is, az Európai Bizottság is komolyan vette a magyar kormány fenyegetését, hogy illegális bevándorlókat visz buszokkal ingyen Brüsszelbe. Kilenc éve valami hasonló már zajlott, csak más körülmények között.

Menetrend szerint indul a busz, vagy összevárnak annyi embert, amennyi megtölti? Kik szállhatnak föl: akik legálisan érkeznek Magyarországra, vagy azok is, akiket a rendőrök határsértés közben, vagy már az ország belsejében elfognak? Utazik-e a buszon rendőr vagy más állami tisztségviselő? Milyen útvonalon teszi meg a járat a mintegy 1500 kilométeres Röszke–Brüsszel távolságot? Menet közben megáll-e pihenőre? Eldőlt-e, hogy Brüsszelben hol lesz a végállomása?

Ezeket a kérdéseket küldtük el szeptember 11-én a Belügyminisztériumnak (BM), készpénznek véve Rétvári Bence parlamenti államtitkár bejelentését a Röszke–Brüsszel buszjáratokról. A BM néha szokott válaszolni a Magyar Narancs kérdéseire – ezt most lapzártáig nem tette meg.

Rétvári Bence szeptember 6-án beszélt sajtótájékoztatón arról a tervezett intézkedésről, amelyet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már beharangozott: „Ha az Európai Unió arra kényszeríti Magyarországot, hogy engedje be az illegális bevándorlókat, akkor Magyarország az európai eljárásrend lefolytatása után felajánlja a migránsoknak, hogy ingyen Brüsszelbe szállítja őket.” „Kényszerítés” alatt Rétvári az Európai Unió Bíróságának az ítéletét értette: a strasbourgi székhelyű testület júniusban 200 millió eurós (kb. 80 milliárd forintos) pénzbüntetéssel sújtotta Magyarországot, mert nem hajtotta végre maradéktalanul ugyanennek a bíróságnak egy 2020-as ítéletét. Az akkori határozat azt állapította meg, hogy Magyarország nem az uniós törvények alapján kezeli a jogellenesen érkezett harmadik országbeli állampolgárok ügyeit, korlátozza hozzáférésüket a nemzetközi védelem iránti eljáráshoz.

A 80 milliárd forint is sok pénz, de az ítélet szerint további napi 400 millió forinttal emelkedik a bírság, ha Magyarország nem hajtja végre az ítéletet. A magyar kormány szerint viszont az EU tartozik Magyarországnak 2 milliárd euróval; ez az a pénz, amelyet az ország az unió külső határának védelmére költött. Magyarország az újabb ítéletet sem fogadja el, nem akar fizetni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.