A Röszke–Brüsszel blöff buszjárat mint zsarolási potenciál

Igény, az lenne rá

Belpol

Brüsszel polgármestere is, az Európai Bizottság is komolyan vette a magyar kormány fenyegetését, hogy illegális bevándorlókat visz buszokkal ingyen Brüsszelbe. Kilenc éve valami hasonló már zajlott, csak más körülmények között.

Menetrend szerint indul a busz, vagy összevárnak annyi embert, amennyi megtölti? Kik szállhatnak föl: akik legálisan érkeznek Magyarországra, vagy azok is, akiket a rendőrök határsértés közben, vagy már az ország belsejében elfognak? Utazik-e a buszon rendőr vagy más állami tisztségviselő? Milyen útvonalon teszi meg a járat a mintegy 1500 kilométeres Röszke–Brüsszel távolságot? Menet közben megáll-e pihenőre? Eldőlt-e, hogy Brüsszelben hol lesz a végállomása?

Ezeket a kérdéseket küldtük el szeptember 11-én a Belügyminisztériumnak (BM), készpénznek véve Rétvári Bence parlamenti államtitkár bejelentését a Röszke–Brüsszel buszjáratokról. A BM néha szokott válaszolni a Magyar Narancs kérdéseire – ezt most lapzártáig nem tette meg.

Rétvári Bence szeptember 6-án beszélt sajtótájékoztatón arról a tervezett intézkedésről, amelyet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már beharangozott: „Ha az Európai Unió arra kényszeríti Magyarországot, hogy engedje be az illegális bevándorlókat, akkor Magyarország az európai eljárásrend lefolytatása után felajánlja a migránsoknak, hogy ingyen Brüsszelbe szállítja őket.” „Kényszerítés” alatt Rétvári az Európai Unió Bíróságának az ítéletét értette: a strasbourgi székhelyű testület júniusban 200 millió eurós (kb. 80 milliárd forintos) pénzbüntetéssel sújtotta Magyarországot, mert nem hajtotta végre maradéktalanul ugyanennek a bíróságnak egy 2020-as ítéletét. Az akkori határozat azt állapította meg, hogy Magyarország nem az uniós törvények alapján kezeli a jogellenesen érkezett harmadik országbeli állampolgárok ügyeit, korlátozza hozzáférésüket a nemzetközi védelem iránti eljáráshoz.

A 80 milliárd forint is sok pénz, de az ítélet szerint további napi 400 millió forinttal emelkedik a bírság, ha Magyarország nem hajtja végre az ítéletet. A magyar kormány szerint viszont az EU tartozik Magyarországnak 2 milliárd euróval; ez az a pénz, amelyet az ország az unió külső határának védelmére költött. Magyarország az újabb ítéletet sem fogadja el, nem akar fizetni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.