A Röszke–Brüsszel blöff buszjárat mint zsarolási potenciál

Igény, az lenne rá

Belpol

Brüsszel polgármestere is, az Európai Bizottság is komolyan vette a magyar kormány fenyegetését, hogy illegális bevándorlókat visz buszokkal ingyen Brüsszelbe. Kilenc éve valami hasonló már zajlott, csak más körülmények között.

Menetrend szerint indul a busz, vagy összevárnak annyi embert, amennyi megtölti? Kik szállhatnak föl: akik legálisan érkeznek Magyarországra, vagy azok is, akiket a rendőrök határsértés közben, vagy már az ország belsejében elfognak? Utazik-e a buszon rendőr vagy más állami tisztségviselő? Milyen útvonalon teszi meg a járat a mintegy 1500 kilométeres Röszke–Brüsszel távolságot? Menet közben megáll-e pihenőre? Eldőlt-e, hogy Brüsszelben hol lesz a végállomása?

Ezeket a kérdéseket küldtük el szeptember 11-én a Belügyminisztériumnak (BM), készpénznek véve Rétvári Bence parlamenti államtitkár bejelentését a Röszke–Brüsszel buszjáratokról. A BM néha szokott válaszolni a Magyar Narancs kérdéseire – ezt most lapzártáig nem tette meg.

Rétvári Bence szeptember 6-án beszélt sajtótájékoztatón arról a tervezett intézkedésről, amelyet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már beharangozott: „Ha az Európai Unió arra kényszeríti Magyarországot, hogy engedje be az illegális bevándorlókat, akkor Magyarország az európai eljárásrend lefolytatása után felajánlja a migránsoknak, hogy ingyen Brüsszelbe szállítja őket.” „Kényszerítés” alatt Rétvári az Európai Unió Bíróságának az ítéletét értette: a strasbourgi székhelyű testület júniusban 200 millió eurós (kb. 80 milliárd forintos) pénzbüntetéssel sújtotta Magyarországot, mert nem hajtotta végre maradéktalanul ugyanennek a bíróságnak egy 2020-as ítéletét. Az akkori határozat azt állapította meg, hogy Magyarország nem az uniós törvények alapján kezeli a jogellenesen érkezett harmadik országbeli állampolgárok ügyeit, korlátozza hozzáférésüket a nemzetközi védelem iránti eljáráshoz.

A 80 milliárd forint is sok pénz, de az ítélet szerint további napi 400 millió forinttal emelkedik a bírság, ha Magyarország nem hajtja végre az ítéletet. A magyar kormány szerint viszont az EU tartozik Magyarországnak 2 milliárd euróval; ez az a pénz, amelyet az ország az unió külső határának védelmére költött. Magyarország az újabb ítéletet sem fogadja el, nem akar fizetni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.