A Röszke–Brüsszel blöff buszjárat mint zsarolási potenciál

Igény, az lenne rá

Belpol

Brüsszel polgármestere is, az Európai Bizottság is komolyan vette a magyar kormány fenyegetését, hogy illegális bevándorlókat visz buszokkal ingyen Brüsszelbe. Kilenc éve valami hasonló már zajlott, csak más körülmények között.

Menetrend szerint indul a busz, vagy összevárnak annyi embert, amennyi megtölti? Kik szállhatnak föl: akik legálisan érkeznek Magyarországra, vagy azok is, akiket a rendőrök határsértés közben, vagy már az ország belsejében elfognak? Utazik-e a buszon rendőr vagy más állami tisztségviselő? Milyen útvonalon teszi meg a járat a mintegy 1500 kilométeres Röszke–Brüsszel távolságot? Menet közben megáll-e pihenőre? Eldőlt-e, hogy Brüsszelben hol lesz a végállomása?

Ezeket a kérdéseket küldtük el szeptember 11-én a Belügyminisztériumnak (BM), készpénznek véve Rétvári Bence parlamenti államtitkár bejelentését a Röszke–Brüsszel buszjáratokról. A BM néha szokott válaszolni a Magyar Narancs kérdéseire – ezt most lapzártáig nem tette meg.

Rétvári Bence szeptember 6-án beszélt sajtótájékoztatón arról a tervezett intézkedésről, amelyet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már beharangozott: „Ha az Európai Unió arra kényszeríti Magyarországot, hogy engedje be az illegális bevándorlókat, akkor Magyarország az európai eljárásrend lefolytatása után felajánlja a migránsoknak, hogy ingyen Brüsszelbe szállítja őket.” „Kényszerítés” alatt Rétvári az Európai Unió Bíróságának az ítéletét értette: a strasbourgi székhelyű testület júniusban 200 millió eurós (kb. 80 milliárd forintos) pénzbüntetéssel sújtotta Magyarországot, mert nem hajtotta végre maradéktalanul ugyanennek a bíróságnak egy 2020-as ítéletét. Az akkori határozat azt állapította meg, hogy Magyarország nem az uniós törvények alapján kezeli a jogellenesen érkezett harmadik országbeli állampolgárok ügyeit, korlátozza hozzáférésüket a nemzetközi védelem iránti eljáráshoz.

A 80 milliárd forint is sok pénz, de az ítélet szerint további napi 400 millió forinttal emelkedik a bírság, ha Magyarország nem hajtja végre az ítéletet. A magyar kormány szerint viszont az EU tartozik Magyarországnak 2 milliárd euróval; ez az a pénz, amelyet az ország az unió külső határának védelmére költött. Magyarország az újabb ítéletet sem fogadja el, nem akar fizetni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.