Hadházy: Mészáros Lőrinc 300 milliárdja valójában a miniszterelnök vagyona

  • B.P.M.
  • 2018. december 28.

Belpol

A politikus szerint az EU támogatások ellopásával harácsolta össze a pénzét a kormányközeli vállalkozó.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon reagált arra, hogy a Forbes leggazdagabb magyarokat összegző listájának élére Mészáros Lőrinc kormányközeli vállalkozó került.

„A Forbes újságírói szerint már nem az OTP vezére, hanem M.Lőrinc az ország leggazdagabbja. 1)Nyilvánvalóan tévednek, hiszen mindenki tudja, az a (minimum) 300 milliárd valójában a miniszterelnök vagyona 2) Ezt a pénzt a EU támogatások ellopásával harácsolta össze- a közbeszerzések manipulálásával minden projektet megnyernek a cégei és mindent horribilis áron csinálhat. 3) ezért kell megkettőzött erővel gyűjteni az aláírásokat az EU Ügyészségért. Aki nem gyűjti vagy nem írja alá, az mindent megtesz azért, hogy Orbán ne csak Magyarország, hanem Európa leggazdagabbjaként tartsa el zsoldos seregét” - posztolta a Facebookra Hadházy.

Hozzátette, „M. Lőrinc és társai a lopott pénzen felvásárolták a sajtó nagy részét - így ugyan Ön tisztában van a helyzettel, de magyarok milliói elhiszik azt a hülyeséget, hogy Orbánéknak szüksége van erre a pénzecskékre a Soros elleni gigászi küzdelemhez. Ezért kell visszafoglalni a köztévét a köznek és ezért kell az állami propagandát leállíttatni.”

A Forbes minden évben összegezi a leggazdagabb magyarok listáját, amely alapján Mészáros Lőrinc az OTP-vezér Csányi Sándortól vette el a trónt, méghozzá úgy, hogy a vagyona tavalyhoz képest majdnem megtriplázódott, erről itt olvashatnak részletesebben:

Forbes: Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar

Gigászok harca: a nemzet gázszerelője letaszította a trónról az ország bankárját. A Forbes magyarországi kiadása évente egyszer összesíti a leggazdagabb magyarok toplistáját, a most megjelent lista élén pedig trónfosztás történt: sok év után már nem Csányi Sándor, hanem Mészáros Lőrinc lett a leggazdagabb magyar.

Neked ajánljuk

Minden elmúlik

Óbuda legújabb művészeti ékessége 2019-ben, a roncstelepként vegetáló Goldberger textilgyár egyik felújított részéből nőtt ki; a volt mosócsarnok és a hozzá kapcsolódó, négyszintes épület több mint ezer négyzetméternyi összterületén nyílt meg tavaly a „szemerei remete”, a „magyar ugar lírai krónikása”, a „mezőgazdasági művészet” megteremtője, azaz Bukta Imre kiállítása. A magát független kortárs magánmúzeumként definiáló intézményben egyeseknek kalandtúrává, másoknak a meredek és keskeny lépcsők miatt megközelíthetetlenné válik a kiállítás egészének megtekintése. Az intézmény minden pozitív kezdeményezése mellett is piaci vállalkozás: erre utal a belépőjegyek (nem csak a magyar viszonyokhoz képest) magas ára és a shop elképesztő kínálata, amely a Bukta-bögréken, -kitűzőkön, -hűtőmágneseken keresztül egészen a Bukta-művekkel díszített pólókig terjed.

A kígyó

Az influenszerekről szóló előadás nem bontja ízeire, nem szálazza szét a közösségi média világát, inkább ránk zúdítja azt a maga (hitelesen) inkoherens valójában, kicsit úgy, mint amikor az ember a vécén ülve vagy elalvás előtt pörgeti a telefonját egy kissé már módosult tudatállapotban, ami azonban megnehezíti, sőt talán el is lehetetleníti az árnyalt, problémákat is feltáró reflexiót. Megteremtődik viszont ennek a világnak egy lehetséges színpadi változata, fel-felvillannak a közösségi médiában rejlő színházi helyzetek, az influenszerekben megbúvó színészek.

Nyíltan és aktívan

A gender studies iránt érdeklődő hazai olvasók már több mint tíz éve követhetik a tudományterület témáit és eredményeit a TNTeF – Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóiratból. Sorra születnek monográfiák is, de átfogóbb tanulmánykötet (magyar nyelven), főleg az utóbbi időszakban, viszonylag kevés jelent meg. Ezért is örvendetes, hogy új tétellel gazdagodott a magyar gendertanulmányok szakirodalma.

Fejre mentek

Máig rejtély, kik és miért lopták el sírjából Tisza István vagy később Kádár János koponyáját. A Tisza koporsójában található értéktárgyakat a tettesek nem vitték el.

Tanácsi sztárparádé

Lassan három éve, hogy Demeter Szilárdot, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatóját miniszteri biztossá nevezték ki azzal a feladattal, hogy „koordinálja a magyar könnyűzene, valamint a kortárs magyar popkultúra megújítását és társadalmasítását”. Első hallásra csak egy újabb kulturális elmebaj körvonalazódott, de miután Demeter olyan tervezettel állt elő, amelyben a klubok és a próbahelyek fejlesztésétől a fellépési lehetőségek bővítésén át a tehetségkutatók és a turnék támogatásáig sok minden szerepelt, a hazai könnyűzenészek jó része üdvözölte a miniszteri biztos belépőjét. Különösen annak fényében, hogy Demeter belengette azt a 25 milliárd forintos állami támogatást is, amelyet szerinte öt év alatt lehet majd elkölteni a különféle programpontokra.

Focizhat, de panaszkodni ne merjen

Magyarországon nem csak stadionok, de kondiparkok, műfüves pályák, tornatermek is épültek szép számmal – csak legyen, aki megtölti ezeket. Maroslelén a polgármester húzott mezt 47 évesen, hogy a futballcsapat végig tudja játszani a bajnokságot.

Horthy helyett Deák

Teljes arculatváltást és névváltoztatást kezdeményezett a Jobbik, azt bizonyítandó, hogy végleg szakított szélsőséges múltjával. Az új vezetés a Fidesz alternatíváját kívánja nyújtani a konzervatív választóknak. Jókora ambíció, miközben egyelőre az a kihívás, hogy a párt megugorja a parlamenti küszöböt.