„Hány arab gyilkolt, meg erőszakolt, meg…” – kiabálta a néző

  • narancs.hu
  • 2024. december 15.

Belpol

A Loupe Színházi Társulás pilisvörösvári előadása végén, a tapsrend alatt valaki felállt és beszélt. Úgy tűnhetett, ez is a darab része.

Az Árvák című darabot adta elő a napokban Pilisvörösváron a Loupe Színházi Társulás. Az előadásban Lengyel Tamás, Lovas Rozi és Molnár Áron szerepel. A hvg.hu írása szerint ez Dennis Kelly kamaradrámája, krimi, benne előítéletek, gyűlöletkeltés, félelem és bizonytalanság, olyan érzések és társadalmi jelenségek, amelyek meghatározzák a mindennapokat.

Ezért lehetett akár azt is hinni, amikor az egyik néző az előadás tapsrendjénél felállt és magyarázni kezdett, hogy ez még a produkció része. 

A néző azonban nem beépített színész volt.

A társulat Facebook-posztban osztotta meg a felvételt, amelyen hallani lehet az ingerült néző szavait és Molnár Áronnak, az előadás egyik szereplőjének válaszait. 

„Hány arab gyilkolt, meg erőszakolt, meg…”, magyarázza a néző. Később azt is mondja, hogy a darab aljas hazugság. 

A társulat a történteket úgy értelmezi, hogy bár a nézőnek „a saját igazának jószándékú bebizonyítása lehetett a célja, mégis faji előítéletekkel teli, erőszakos megszólalásokat intézett a közönség és a színészek felé”.

A bejegyzésből kiderül, a színészeknek nem a véleménynyilvánítással volt gondja, csak a stílusával: „mi hiszünk abban, hogy a Szabad Színház az első lépés lehet a Szabad Párbeszéd felé, amiben meghallgatjuk egymást és a különböző nézőpontok megértésére törekszünk, mi, a Loupe alkotói továbbra is ezért fogunk dolgozni.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.