A Fény utcai piacon található FeteKert kávézóban rendezett kerekasztal-beszélgetést a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) hétfőn, ugyanis a szervezet által koordinált Felzárkózó Települések (FeTe) program az EFOP Plusz keretében több mint 70 milliárd forint uniós támogatást nyert el. Ennek előlegét, mintegy 14,2 milliárd forintot már folyósították is az MMSZ számára.
Többször is foglalkoztunk már a FeTe programmal, ugyanis jelenleg ez a legnagyobb hazai szegénységfelszámoló program, az állam támogatását is élvezi. Célja, hogy több szervezet bevonásával az ország 300 leghátrányosabb településén lévőket segítse a felzárkóztatásban, például a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben vagy a továbbtanulásban. Korábban több FeTe-településre is ellátogattunk, hogy a terepen is meggyőződjünk a munkáról: Nógrád megyében Beer Miklósékhoz (Szent Ferenc Szegényei), Borsod megyében pedig a Recik alapítványhoz mentünk el.
A rendezvény előtt tudtuk pár szót váltani Vecsei Miklóssal, az MMSZ alelnökével, felzárkóztatásért felelős miniszteri biztossal. Vecsei olvasta a beszámolóinkat, már csak azért is, mert azokban szakemberek kritikákat is megfogalmaztak a programot illetően.
Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója például azt mondta, hogy a 300 települést érintő programhoz szerinte egyszerűen nincs elegendő szakember, vagyis olyan szociális munkások, akik a papírok kitöltésén, segélyek rendezésén, családi krízisek megoldásán kívül foglalkozni tudnának a leszakadó térségek problémáival. Heindl Péter, romák integrációját segítő jogász pedig arról beszélt lapunknak, hogy el kellett hagynia a programot, mert politikai aktivizmusa keretében kormányzati plakátokat firkált össze.
Vecsei erre azt mondta,
nem kíván ezekkel a témákkal a nyilvánosságban foglalkozni, mert nem akar ártani a FeTe-program megvalósításának, és azokat sem bántaná, akik nem értenek vele egyet, pedig neki is vannak kritikái.
Azt is elmondta, hogy hálás Pintér Sándornak, hogy a FeTe az állam támogatását is élvezi, a miniszterrel rendszeresen szoktak egyeztetni, de más kormánypárti politikusokkal is jó a kapcsolata. Elmondása szerint Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel nemrégiben egy hosszabb találkozó keretében beszélték át a programot, valamint a szebb napokat megélt Orbán Balázs elkísérte egy hátrányos helyzetű településre, ami állítása szerint mély hatással volt a miniszterelnök politikai igazgatójára.
„Ha túl őszinte...”
Vecsei a hétfői sajtóeseményen beszámolót tartott a FeTe programról, arról beszélt, hogy a fő missziójuk, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek „ne ismételjék a szüleik sorsát”. Ismertetése szerint a program 2019-ben indult 31 településsel, jelenleg körülbelül 180-on fut, de hamarosan bejelentenek újabb hatvanat, jövőre pedig a tervei szerint elérik a 300-at.
Vecsei hangsúlyozta, hogy a FeTe nem romaprogram, szerinte a nyomorúság ugyanúgy sújt mindenkit, aki hosszú ideig él benne. Ugyanakkor hozzátette, a legutóbbi népszámlálás során 211 ezren vallották magukat cigánynak, miközben legalább ötször annyian élnek Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy „nagyon-nagyon rossz cigánynak lenni”, a romák nem is merik bevallani, hogy azok.
Vecsei beszélt a program eredményeiről is, de hozzátette, hogy nehéz a számok mögé látni. Ezért
a jelenlévőknek azt ajánlotta, hogy „akinek van kedve, utazzon velünk”, majd hozzátette, az már „másik kérdés, hogy jó-e”, ha megírják a településeken látottakat.
Azt is elmondta, hogy személyesen azért nem tart sajtótájékoztatókat, mert szerinte „nem érdemes”, de nem azért, mert nem jók az újságírók, hanem mert „nagyon keresem a lehetőségeket, amelyek »az értésig« elviszik a hallgatót, az olvasót. Nagyon kevés ilyen lehetőség van”, pedig miniszterelnöki biztosként sok mindent tudna mondani. Arra is megkérte az újságírókat, hogy legyenek tekintettel az elhangzottakra, mert „ha túl őszinte”, akkor az a program kárára válhat.
Túl sok az ellenőrzés
A FeTe-program részeként a településeken úgynevezett Jelenlétházak működnek, melyeket Vecsei úgy írt le, mint az olyan háztartásokat, melyekben minden megtalálható. Ezekbe a létesítményekbe járhatnak a helyiek, hogy a napi problémáikban segítsék őket a koszos ruháik kimosásától kezdve az adósságrendezésig. A program azonban Vecsei előadása szerint ennél többről is szól: építettek naperőműveket, egészségügyi kisbuszok járnak a települések között, és üzemeltetnek „tetőkommandót” is, ami azt jelenti, hogy a rossz állapotú tetőszerkezeteket felújítják a helyiek számára. Vecsei úgy látja, hogy „a települések megmenthetők, kérdés, hogy dolgozhatunk-e 20-30 évig”.
A rendezvényen Kullmann Ádám, az Európai Bizottság (EB) foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás főigazgatóságának program menedzsere, Lantos Szilárd, az MMSZ modellprogramjának vezetője, valamint Boros Julianna, a Katolikus Karitász regionális szakmai vezetője vett még részt.
Kullmann Ádám szerint a FeTe jól szemlélteti, hogy mennyire rugalmasan lehet kezelni az uniós forrásokat: elmondása szerint ugyanis jelen esetben nem tevékenységet, hanem eredményeket finanszíroznak. Kijelentette, az EB örül annak, hogy ezt a tevékenységet Magyarországon a civilek végzik. Szerinte hozzáadott érték, hogy a FeTének van egy tematikus bizottsága, ahol olyan külsős szakemberek is – például Nun András – jelen vannak, akik nem vesznek részt a végrehajtásban, de van beleszólásuk a programba.
Boros Julianna elmondta, a Katolikus Karitász azért csatlakozott a programhoz, mert a FeTe szerinte komplexen kezeli a problémákat, mint fogalmazott: a „fogantatástól a foglalkoztatásig”. Pozitív példaként mesélte el, hogy Baranya megyében a Sellyei járásban több anyuka jelentkezett önkéntesnek, egyikük letette az érettségit, és miután a szervezet támogatta a napi szintű feladatok elvégzésében, csatlakozni tudott a Karitászhoz munkatársként is, később pedig úgy döntött, hogy Pécsen szeretne elhelyezkedni, ami sikerült is neki.
Azt többen megemlítették, hogy túl sok az ellenőrzés a felügyelő hatóságok részéről, Boros Julianna szerint hetente vannak ilyenek, ami elveszi az energiát és a fókuszt a munkától. Vecsei egyébként azt mondta, érti ezek mikéntjét, mert nagyon sok pénzt kaptak, de olykor rosszkor érkeznek az ellenőrzések.
Mit kezdenek a szakemberhiánnyal?
Kíváncsiak voltunk rá, miért örül annak az EB, hogy a civil szervezetek végzik ezt a tevékenységet, és miért nincs közvetlen állami jelenlét. Kullmann azt mondta, annak örülnek, hogy az MMSZ-ben megtalálták a végrehajtó partnert, ugyanis
„ha egy ilyen programot a TEF-re bíznánk, akkor óvatosabbak lennénk a finanszírozásával. Másfajta kockázatokat látnánk, mint itt”.
A TEF a Társadalmi Esélyteremtés Főigazgatóság, és Sztojka Attila romaügyi államtitkár alá tartozik. Az EB munkatársának félelmeit erősíthette az is, hogy mint korábban kiderítettük, a Belügyminisztérium alá tartozó hivataltól sok millió forint csordogált az idén júniusi választást megelőzően a közelmúltig szintén Sztojka által elnökölt roma érdekvédelmi szervezet, a CiKöSz irányába, amely meg is szerezte a többséget a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatában.
Vecsei úgy fogalmazott, hogy „az állam részben mi vagyunk”, és hogy a civilekre olyan szerep hárul, amit a hivatalok nem tudnának ellátni, ilyen például az önkéntesek bevonása. Boros Julianna szerint a civilek képesek gyorsan, rugalmasan reagálni a problémákra, melyek esetében olykor azonnali beavatkozásra van szükség.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mit kezd a program a Nun András által is említett szakemberhiánnyal, hiszen ha kevés a szociális szakember, akkor hogyan tudnak tovább bővülni, még több települést bevonni? Vecsei szerint elsősorban nem diplomás szociális munkásokat keresnek, hanem „jó befogadó személyiségű” embereket, akik értenek a gyerekekhez, közösségszervezéshez, lehet rájuk támaszkodni. A szakemberhiánnyal nem tudnak mit kezdeni, de attól még nem lesz valaki jó vezető, hogy szociális munkás, véli a miniszterelnöki biztos.
Hozzátette, hogy ők is képeznek ki munkatársakat. „Ez a kulcs, felépítjük őket. Érettségire, egyetemre juttatunk embereket. Nyolc év alatt eljutottunk oda, hogy a tiszabői iskolánkban 12 kolléga dolgozik” – mesélte. Lantos Szilárd hozzátette, olyan nem lesz, hogy feladnak egy hirdetést, és a szakembergárda egyszercsak besétál az ajtón, de a FeTe-program elvárása is az, hogy kineveljék őket.
