Házszabály-módosítás: Kétélű fegyver

  • Kovách Márton
  • 1998. szeptember 24.

Belpol

Újabb mulasztásos alkotmánysértés terheli az Országgyűlés lelkiismeretét: szeptember 1-jén lépett hatályba az Alkotmánybíróság néhány házszabályi rendelkezést megsemmisítő ítélete. A hézagok pótlása látszólag technikai jellegű feladatot rótt a Házra, ám hamar kiderült, hogy a probléma újabb erőpróba ürügyéül szolgál a koalíció és az ellenzék számára.
Újabb mulasztásos alkotmánysértés terheli az Országgyűlés lelkiismeretét: szeptember 1-jén lépett hatályba az Alkotmánybíróság néhány házszabályi rendelkezést megsemmisítő ítélete. A hézagok pótlása látszólag technikai jellegű feladatot rótt a Házra, ám hamar kiderült, hogy a probléma újabb erőpróba ürügyéül szolgál a koalíció és az ellenzék számára.

Az Alkotmánybíróság (AB) júniusi döntése azt az elvet érvényesíti, hogy a demokratikus alapjogok azokat is megilletik, akik tevékenységükkel a demokratikus rend kereteit feszegetik: a májusi parlamenti választások első fordulójában a listás szavazatok alapján a MIÉP elérte az Országgyűlésbe kerüléshez előírt ötszázalékos küszöböt, a párt tizennégy képviselőt delegálhatott a törvényhozásba; mégsem alakíthatott frakciót, mert a házszabály szerint ehhez legalább tizenöt fő kellett. Az AB nem habozott: aki elérte az ötszázalékos küszöböt, az - képviselőinek számától függetlenül - frakciót alakíthat.

További feltételek

A házszabályból kigyomlált rendelkezések pótlásáról szóló javaslat elkészítésével a Salamon László (Fidesz) vezette ügyrendi bizottságot bízták meg, amely a nyár végén elő is rukkolt egy szakértői anyaggal. A munka megkezdése előtt rögzítették, hogy csak azokra a rendelkezésekre szorítkoznak, amelyeket az AB hatályon kívül helyezett: azzal nem foglalkoztak, jogszerűen van-e parlamenti frakciója az MDF-nek, amely elhasalt a listás küszöbön, de a Fidesz jóvoltából tizenhét egyéni képviselőt juttatott a Házba.

Az ügyrendi bizottság dokumentuma abból indul ki, hogy az alkotmánybírósági ítélet nem zárja ki további feltételek megállapítását a frakció létrehozásához. A pártok két lehetőség között választhatnak. Az egyik megoldás szerint az öt százalékot elért párt képviselőin kívül azok a képviselők tömörülhetnek frakcióba, akik létszáma eléri a listán bejutott legkisebb párt mandátumainak számát. A másik lehetőség: az Országgyűlés meghatározza a létszámot, ami új frakció megalakításához szükséges.

A megoldandó probléma nem látszik túl bonyolultnak, mégis elképzelhető, hogy a többi megsemmisített házszabályi rendelkezés ürügyén kirobbant vita a frakcióalakítás szabályozását is késlelteti (ez a parlamenti ciklus első időszakában biztosan nem okoz gondot, hiszen ekkor még véletlenül sem kerül napirendre a frakciók osztódása, az erőviszonyok átalakulása).

Az AB határozata azt is megállapította: a házszabály nem tartalmaz garanciális rendelkezéseket arról, hogy a frakcióhoz nem tartozó képviselők ténylegesen tagjai lehetnek az Országgyűlés állandó és ideiglenes bizottságainak. Az 1994-ben elfogadott, az ellenzéki jogokat jelentősen kiterjesztő új házszabály rendkívüli módon korlátozta a független képviselők jogait.

A függetlenség átka

A frakcióból kivált - vagy ahhoz csatlakozni nem kívánó - magányos farkasok nem vehettek részt a napirend előtti vitában, s a bizottsági munkából is kirekesztették őket. A független képviselő szinte minden esetben a politikai élet súlytalan szereplője lett, gondoljunk csak az FKGP-ből eltávolított G. Nagyné Maczó Ágnes vagy a frakcióját vesztett Giczy-féle KDNP sorsára.

Az AB határozata értelmében a jövőben minden képviselőt megillet legalább egy bizottsági hely, és a testületekben minden képviselőcsoport legalább egy fővel képviseltetheti magát. Mostantól a függetlenek maguk dönthetnek, melyik bizottság munkájában szeretnének részt venni: Kupa Mihály, a parlament egyetlen frakción kívüli képviselője a mezőgazdasági bizottságot választotta.

A vizsgálóbizottságokban komoly nehézséget jelent a függetlenek részvételének biztosítása, hiszen az gyakorlatilag kizárja a paritásos elv érvényesítését. Ezért a szakértői munkaanyag itt is két megoldást kínál: vagy a házbizottság egyedi döntése alapján, vagy megfigyelőként, tanácskozási joggal vehetnének részt függetlenek a vizsgálóbizottságok munkájában.

Az ügyrendi bizottság múlt heti ülésére egyedül az MSZP érkezett a szakértői javaslatra reflektáló írásos véleménnyel. Ebben Tóth András, Horn Gyula volt kabinetfőnöke azt indítványozta, hogy a házszabály vezesse be a kormányt kívülről támogató frakció fogalmát.

Minek nevezzelek?

Indoklása szerint az előző két ciklussal ellentétben most nem lehet határozott különbséget tenni a koalíciós és az ellenzéki pártok között, hiszen a volt kormánypártoktól következetesen elhatárolódó MIÉP nem ellenzéki pártként viselkedik, gyakorlatilag kívülről támogatja az Orbán-kabinetet. Tóth szerint ezért a bizottsági helyek és tisztségek elosztásakor a MIÉP-et nem szabad az ellenzékhez sorolni.

A szavazási statisztikák alátámasztják ugyan a szocialista képviselő mondandóját, ám érvelése jogi oldalról támadható. A MIÉP ugyanis nem tagja a kormánynak, nem kötött megállapodást a koalíció támogatásáról, sőt az érintettek tagadják bármiféle politikai kapcsolat létezését. Azt pedig nem lehet előre látni, hogy a kormány későbbi intézkedéseire miként reagál Csurka István pártja.

A vitának elsősorban a vizsgálóbizottságok miatt nagy a tétje, hisz azokban a kormánypártok és az ellenzék egyenlő arányban képviseltetik magukat: nem mindegy tehát az egykori szocialista-liberális koalíció pártjainak, hogy a MIÉP-et hova sorolja a házszabály. Az MSZP írásos anyagának utolsó bekezdése világossá teszi, hogy a MIÉP státusának tisztázásáig a legnagyobb ellenzéki párt nem kíván tárgyalni a házszabály-módosítás további kérdéseiről; és a szocialisták kezében van adu: támogatásuk nélkül egyetlen kétharmados szavazatarányt igénylő döntést sem hozhat a parlament. Mégis lehet, hogy rövidesen alkuba bocsátkoznak, mert az ügyrendi bizottság a kormánypárti többség szavazataival megállapította: a mulasztásos alkotmánysértést megszüntető házszabály-módosításig a parlament határozatban hozhat létre vizsgálóbizottságot. Mikes Éva (Fidesz) indítványa már jelezte, hogy fog ez kinézni: a megfigyelési ügyet vizsgáló testületben a MIÉP-es és független képviselőt az ellenzékhez sorolják, s a bizottság elnökét nem az MSZP vagy az SZDSZ adja.

Az ellenzék számára nem sok jót ígér, hogy Áder János házelnök (Fidesz) a jelek szerint a századelő meghatározó konzervatív politikusát, a parlamenti obstrukció kíméletlen letörésében jeleskedő Tisza Istvánt tekinti példaképének. Áder nem titkolja, hogy konszenzus híján habozás nélkül él jogosítványaival, és döntéseiben érvényesíti a többségi elvet: ezért kétélű fegyver a koalíció kétharmados törvényekkel és határozatokkal való zsarolása.

Kovách Márton

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Egyetemes gyávaság

A gyermekvédelminek csúfolt törvény utóhatása borzolta a kedélyeket az elmúlt hetekben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Június közepén, még a Pride – azóta tudjuk: több százezres – vonulása előtt cikket jegyzett a Hvg360 felületén az egyetem Pszichológiai Intézetének három oktatója.

Adja vagy nem adja?

A történet népmesei szála szerint Donald Trump a hivatalban eltöltött dolgos nap után hazatért otthonába, ahol szerető hitvese, Melania várta őt.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.