Hétezren távoznak a közszférából:Jövés-menés

  • B. Gy.
  • 2003. november 13.

Belpol

A minisztériumoknak október végéig kellett elkészíteniük a költségvetési takarékosság keretében elbocsátandó dolgozók listáját. (Lásd: Mire mennek, Magyar Narancs, 2003. október 16.) A kormány mintegy 7000 ember menesztésére bólintott rá, bár teljes homály fedi, hogy ezen belül hányan vannak olyanok, akiknek csak a munkaköre változik a jóval humánusabban hangzó átcsoportosítás során.

APénzügyminisztériumból csaknem 500, a Belügyminisztériumból több mint 300, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból éppen 300, az oktatási tárcától pedig 224 ember (a munkatársak 15,3 százaléka) távozik még ebben az évben. Az agrárminisztérium 180 főtől válik meg, a Külügyminisztérium 133-tól, de a külképviseletek átalakítása után ez a szám valószínűleg nőni fog. A Miniszterelnöki Hivatal és a környezetvédelmi tárca körülbelül 120 dolgozóját bocsátja el. A többi minisztériumnál száznál kevesebb embert érint a közszféra-karcsúsító program. Az egészségügyi tárcától csak 82-en mennek, de a tisztiorvosi szolgálat országos központjaiból 113 embert küldenek el. A Központi Statisztikai Hivatal 126 dolgozójától válik meg. Arányaiban a Munkaügyi Minisztériumot éri a legkisebb veszteség: létszámát alig több mint 7 százalékkal építi le. A miniszteriális szervek számára előírt 10 százalékos elbocsátási előirányzat összességében megvalósul: az apparátusokból 2600 embert küldenek el (10,35 százalék).

A központi közigazgatási szervek területi és helyi költségvetési intézményeinél is sikerült valamelyest überelni a meghirdetett 6 százalékos arányt: a munkatársak 6,8 százaléka távozik, valamivel több mint 4300 fő. Összesen tehát csaknem hétezer állami alkalmazottal dolgoznak kevesebben jövőre az apparátusban - ami a közszféra 840 ezres létszámának nemhogy 10, de még csak nem is a 6 százaléka. Azt viszont továbbra sem tudni, hogy a létszámhiányos területekre hány embert vesznek föl (elsősorban az uniós csatlakozással összefüggő munkakörökbe), illetve hogy az átcsoportosítások mennyiben árnyalják az összképet. A jövő évi költségvetés mindenesetre kevesebb mint 4000 fős létszámcsökkenéssel számol - a kormány által elfogadott 7000 helyett. Az sem világos egyelőre, hogy a végkielégítések milyen mértékben terhelik meg a költségvetést - még az idén.

Lapunk érdeklődésére a Miniszterelnöki Hivatal titkársága közölte: Gál J. Zoltán kormányszóvivő jogosult a tájékoztatásra, de ő november 30-ig nem kíván megszólalni ez ügyben, mivel "emberi sorsok ezreiről van szó". Hogy a megjelölt időpont pontosan minek a határideje, arra nem kaptunk választ. Gyaníthatóan addig kapják kézhez az érintettek a felmondásról vagy áthelyezésről szóló értesítést.

B. Gy.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)