Hiába volt sokkal olcsóbb ajánlat is, az állam 700 millióval drágábban akart venni lélegeztetőgépeket

  • Magyar Krisztián
  • 2017. augusztus 31.

Belpol

A kórházellátó inkább átszabta a közbeszerzési kiírást és magára húzott egy jókora bírságot, csak nehogy a jobb ajánlattal előálló cég nyerje a milliárdos megbízást. A lélegeztetőgépek meg sehol.

Még júniusban írt arról a Népszava, hogy a Közbeszerzési Hatóság kiszabott egy 50 millió forintos bírságot, és megsemmisítette az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) egyik beszerzési pályázatát, amely során a kórházfenntartó egyebek közt lélegeztetőgépeket és monitorrendszereket vásárolt volna. Emiatt a sürgősségi és kórházi intenzív osztályokon máig nem történt meg a több száz eszköz cseréje.

Nem kellett az olcsóbb

A közbeszerzést azért gáncsolta el a hatóság, mert megállapították: a megismételt kiírás műszaki paramétereit minden bizonnyal úgy határozhatták meg, hogy kizárják a pályázatból a legolcsóbb ajánlatot tevő vállalkozást. A Népszava cikke még nem említett sem cégneveket, sem pedig azt, hogy mennyivel olcsóbb ajánlatot kaszált el az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, de mint azt Hadházy Ákostól, az LMP társelnökétől megtudtuk: a GE Hungary Kft. volt az, amely több mint 700 millió forinttal kevesebbért szállította volna a berendezéseket, mint a második legolcsóbb jelentkező.

A műszerfejlesztésekre 1,723 milliárd forintot szánt a kórházak közbeszerzéséért is felelős ÁEEK, de ezt az összeget a pályáztatás során nem közölte a központi kórházellátó, így kellett ajánlatot tenni a vállalkozásoknak. A GE Hungary 991 millió forintért teljesítette volna a megrendelést, az utána következő Avas Egészségügyi Centrum 1,71 milliárdért, míg a Novel Medix Zrt. 1,78 milliárd forintot kért volna az eszközökért. Volt még egy jelentkező, de az már 1,94 milliárd forintért vállalta volna a beszerzést.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

 

Ezek után az Állami Egészségügyi Ellátó Központ nem azt csinálta, hogy elfogadta a GE Hungary ajánlatát, hanem először megszüntette a közbeszerzést, és kiírt egy újat olyan paraméterekkel, hogy – legalábbis a feltételezések szerint – a cég ne tudja azokat teljesíteni, hiszen az nagyon átlátszó lehetett volna, ha egyből elfogadják a több mint 700 millió forinttal magasabb ajánlatot. A GE Hungary – amely a magyar egészségügy egyik legnagyobb beszállítója – ezután megtámadta az eljárást a Közbeszerzési Hatóságnál, és mivel az ÁEEK nem tudta érdemben megmagyarázni, miért kaszálták el az első közbeszerzést, jött az 50 millió forintos büntetés. A bírság jogszerűségét az Állami Egészségügyi Ellátó Központ vitatja, ezért jogorvoslati kérelmet nyújtottak be, amely információink szerint még folyamatban van, ezért sem lehet újra közbeszereztetni a lélegeztetőgépeket, amelyekre viszont nagy szükség lenne a kórházakban.

Jóval a piaci ár felett

A GE Hungary általunk is megismert jogorvoslati beadványában egyebek közt leírta, hogy szerintük ők a közbeszerzésre „a valós piaci áraknak megfelelő ajánlatot” adtak, és az ÁEEK által meghatározott 1,7 milliárd forint körüli fedezet és a kiírásra érkező többi ajánlat is indokolatlanul magas volt. De azt is részletezték, hogy a második kiírásban mely paraméterek megváltoztatásával próbálták kizárni a műszereiket – és ezáltal a céget is – a versenyből. Hadházy Ákos – aki civilben állatorvos – szerint a módosított paramétereket ráadásul úgy határozták meg, ha azok alapján szállítja le valaki a lélegeztetőgépeket, a műszerek akár életveszélyesek is lehetnek –, erre a jogorvoslati kérelmében a GE Hungary is felhívta a figyelmet, de a cég számos más, tudományos, egy laikus számára meglehetősen bonyolult hivatkozással is próbálja alátámasztani az igazát.

Az LMP-s politikus szerint a GE Hungaryt leszámítva a másik három ajánlattevő nem is gyárt ilyen eszközöket, ők csak beszereznék azokat, és így adnák tovább busás haszonnal a kórházaknak. „Ezeket a vállalkozásokat a szakma csak csomagolócégeknek hívja, mégis rajtuk keresztül akar vásárolni az állam” – hangsúlyozta Hadházy, aki Balog Zoltán emberi erőforrások minisztert is megkérdezte a témában. A levélre Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára válaszolt, mégpedig azt, hogy „az eljárás az ajánlattételi határidő lejárta előtt került felfüggesztésre, így ajánlatok benyújtására sem került sor, melyek nélkül nem lehet túlárazásról beszélni”. Ezzel az indoklással csupán az a gond, hogy nem igaz, ugyanis érkeztek ajánlatok a pályázatra (ezek összegeit fentebb mi is bemutattuk), ezek megismerése után törölte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ a közbeszerzési kiírást és indított volna egy újat.

Nem ez az első

Nem ez az első furcsa egészségügyi eszközbeszerzés az elmúlt évekből, tavaly részletesen feltártuk azt a több tízmilliárd forintos, uniós forrásból finanszírozott programot, amely során számos hazai kórház vásárolhatott döntően MR-, CT- és röntgengépeket. Ehhez az egészségügyi intézmények maguk írták ki a közbeszerzéseket, amelyeken összesen 24 cég nyert. A gépeket viszont számos esetben horribilis pénzekért kapták meg a kórházak, a piaci ár többszöröséért. A közel száz közbeszerzésnél több olyat is találni, hogy a teljesen ugyanolyan berendezés leszállítási költségei jelentős mértékben eltérnek egymástól. A túlárazás miatt egyes becslések szerint 10-12 milliárd forint is eltűnhetett az egészségügyi fejlesztésekre szánt több mint 40 milliárdból. Az ügyben a Gazdasági Versenyhivatal kartellgyanú miatt kezdett vizsgálatot, még folyamatban van a rendőrségi nyomozás.

 

Valahogy mindig több lett – Milliárdos túlárazás gyanúja egészségügyi beszerzéseknél

Valódi verseny nélkül költöttek el kórházak tízmilliárdokat egészségügyi berendezésekre úgy, hogy a közbeszerzéseken befutó cégek többsége jelentősen túlárazhatta ajánlatát. A kár tízmilliárdos nagyságrendű is lehet. A Gazdasági Versenyhivatal kartellgyanú miatt indított vizsgálatot, de egyáltalán nem biztos, hogy lesz következménye az ügynek.

 

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.

A dolgozó népé lett

A 20. századi magyar írók népes táborán belül kevés­szer fordult elő teljes egyetértés, de az 1953 óta működő szigligeti alkotóház mindenkinek bejött. Lehetetlen felsorolni, hogy az elmúlt hetven évben hányan emlékeztek meg róla meleg szívvel, és az sem volt soha vita tárgya, hogy „az íróknak” szükségük van-e egy balatoni kastélyra.