magyarnarancs.hu: Maga a kegyelmezési jog is vita tárgyává lett.
Jován László: Ez a jogintézmény az uralkodók kegyelmi jogából került át a polgári demokráciákba és azokban az államfő gyakorolja. Fontos megjegyezni, hogy ez diszkrecionális joga, csak ő adhat kegyelmet; nem kényszeríthető ki, indoklási kötelezettsége sincs. Döntése ellen – akár igent mond a kérelemre, akár nemet – nincs jogorvoslat, ez a procedúra kívül esik az igazságszolgáltatás rendes menetén. A kérelem elbírálásának közlése is egyetlen mondat: részesítették-e kegyelemben az érintettet vagy sem.
magyarnarancs.hu: Hogyan jut az ügy odáig?
JL: Először is különböztessük meg a köz-, illetve az egyéni kegyelmet. A közkegyelemet az Országgyűlés hirdetheti ki. Annak személyi körét behatárolják – amiképp például a taxisblokádban részt vettekét - valamilyen szempont szerint, s jogszabály hirdeti ki, nem foglalkoznak külön-külön az esetekkel. Ez fontos különbség az egynéni kegyelemhez képest. Ebből szintén többféle van: eljárási kegyelem és végrehajtási. Az egyik a jogerős ítéletig alkalmazható, a másik pedig azt követően, akár a büntetés letöltésének kezdete előtt, akár közben.
magyarnarancs.hu: A kegyelem teljes körű vagy lehet részleges is?
JL: Mindkettő lehetséges.
magyarnarancs.hu: Ha valakit végrehajtási kegyelemben részesítenek, végképp törlődik a rá kiszabott szankció?
JL: Nem törlődik. Ki kell töltenie az egész büntetését, ha a kegyelem által elengedett időtartam alatt újabb bűncselekményt követ el.
magyarnarancs.hu: Eszerint e tekintetben a kegyelem hasonlatos a felfüggesztett vagy mondjuk harmadolt büntetéshez?
JL: Jogilag nem, de természetét tekintve igen.
Tehát nem azt jelenti, hogy azontúl azt csinál az illető, amit akar, hanem „lábujjhegyen kell járnia” a kegyelmi időszak alatt.
magyarnarancs.hu: Ki kezdeményezheti egyéni kegyelmet?
JL: A védő, ügyész, a terhelt, vagy a hozzátartozója.
magyarnarancs.hu: Az államfő?
JL: A törvényben nem szerepel a köztársasági elnök, mint aki kezdeményezheti az egyéni kegyelmet. Azaz legfeljebb informálisan teheti meg. Jelezheti mondjuk az ügyészségnek, hogy vizsgálják meg, nincs-e abban az ügyben helye esetleg kegyelmi eljárásnak, de ő maga az érintett érdekében nem nyújthat be kegyelmi kérelmet.
magyarnarancs.hu: Hogyan vezet a kegyelmi kérvény útja?
JL: Nyomozati szakban az illetékes területi ügyészségre, a bírósági szakban az első fokon eljáróhoz kell benyújtani, ahol összeállítják, majd az Igazságügyi Minisztériumba (IM) továbbítják az ügy anyagát, amely tartalmazza a kegyelmi eljárás elbírálásához szükséges adatokat. Ezenkívül
az IM kegyelmi főosztálya kormányhivatalokon keresztül környezettanulmányt kér, ami azt jelenti, hogy kiküldenek egy kormányhivatalnokot, aki megvizsgálja az illető családi körülményeit, lakhatási lehetőségeit, érdeklődnek akár a (volt) munkahelyén is, hogy milyen embernek ismerik, s ezeket is figyelembe veszik.
Amikor mindez megvan, akkor kialakítja az álláspontját az igazságügyi miniszter. Vagy úgy dönt, hogy javasolja az érintettet kegyelemre, vagy úgy, hogy nem.
magyarnarancs.hu: Delegálhatja-e a miniszter ezt a jogkört? Mondjuk aláírhatja-e a javaslatot államtitkár is?
JL: Állandó jelleggel alig hiszem. Ha a miniszter elfoglaltsága vagy egyéb okból mégis, akkor is csak jeleznie kell, a minisztert helyettesítve írja alá. Ilyennel már találkoztam. Ám mindenképp a miniszteré a felelősség, ő terjeszti fel a Sándor-palotához. Ott is van kegyelmi referens és jogi apparátus. Odakerül ez az egész iratanyag az igazságügyi miniszter javaslatával.
magyarnarancs.hu: Köteles-e miniszter a javaslatot fölterjeszteni, vagy mondhatja azt, annyira képtelen az adott kegyelmi kérvény, hogy még csak nem is vagylagos megítélése, és át sem küldi?
JL: Ő nem variálhat, amit elé tesznek, azt föl kell terjeszteni. Azonban a javaslatával együtt. Ami viszont nem köti az államfőt.
magyarnarancs.hu: Ugyanakkor érvényességi kelléke a kegyelemnek, hogy a miniszter ellássa aláírásával a kegyelemről szóló dokumentumot.
JL: Azzal lesz hatályos. A végrehajtó hatalomnak van egy ilyen alkotmányos fékje, hogy ha ők egyenesen mennek, akkor azt ne keresztezzék. Ám az köztársasági elnök dönt. Egyébként egyszerű a kegyelemről szóló irat. Egy A4-es lap, és van rajta egy mondat, hogy „Eljárási kegyelemben részesítem”. Alatta meg, hogy „Ellenjegyzem”.
magyarnarancs.hu: Mikor lép hatályba?
JL: Az ellenjegyzés napján. Az illető kap még egy tájékoztatót, ami egy jogszabálygyűjtemény, amiben fölsorolják azokat a rendelkezéseket, amelyek meghatározzák, milyen esetben veszíti hatályát a kegyelem. Ezzel is jelzik, hogy a dolog nincs végleg elfelejtve.
magyarnarancs.hu: Egyéb magatartási szabályok is előírhatók?
JL: Nem.
magyarnarancs.hu: Hol az a pont, ahol már megszűnhet a kegyelem?
JL: Az alapos gyanú közlésének időpontjától. Úgy is lehet fogalmazni, ha még egyszer büntetőeljárás indul ellene, abban a pillanatban jön a kegyelem alapjául szolgáló szankció folytatása.
magyarnarancs.hu: Nézzük gyakorlatiasan, közelítve a botrányt kiváltó történethez. Felkerül egy kegyelmi kérvény a Sándor-palotába. Nem biztos, hogy a köztársasági elnök mindegyiket végigbogarássza. Ám azt sem, amelyikben a miniszter nem javasolja a kegyelmet? Vajon elképzelhető-e, hogy az államfő illetékesei nem szólnak a köztársasági elnöknek, hogy érdemes ezt a dossziét mindenképpen megnéznie aláírás előtt? És ha nem, akkor miért nem?
JL: Nagyon kevéssé valószínű, hogy automatikusan aláíródik a kegyelmi kérvény. Tapasztalatból meg mindenféle folyosói, büféi beszélgetésekből az derül ki, hogy
ha a minisztérium javasol valakit, akkor az majdnem biztosan megkapja, ha nem javasol, akkor biztosan nem kapja meg.
Azonban azt, hogy mit ír, javasol a miniszter, mi nem, látjuk. Zárt folyamat, sem az érintett, sem a védő, sem más kezdeményező nem tud bekapcsolódni, legfeljebb úgy, hogy fölhívnak minket hiánypótlásra. Erre már volt példa, hogy jön egy levél az Igazságügyi Minisztériumból: valakiről ezt meg azt szerezzük be és nyújtsuk be. Nem tudni, hogy közben hogyan áll az ügy. Ez szerintem nem is baj, így elvileg tisztább. Viszont ha az igazságügyi miniszter úgy ítéli meg, hogy komoly esély van a kegyelemre, félbeszakíthatja a büntetést. Ezt lehet kérni is. Ha mégsem kapja meg az illető a kegyelmet, akkor – például – vissza kell mennie a börtönbe.
magyarnarancs.hu: A hírek szerint úgy pattant ki az ügy, hogy az érintett felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Kúriára. Annak határozatai viszont nyilvánosak.
JL: Felülvizsgálati indítvánnyal csak a jogerős ítéletet követően lehet élni; rendkívüli perorvoslat, ugyanúgy mint a perújítás. A Kúria félbeszakíthatja, elhalaszthatja a büntetés végrehajtását, ha úgy látja. Ez egy lehetőség. Megteheti. Ugyanaz, ami az igazságügyi miniszternek is rendelkezésére áll.
magyarnarancs.hu: Hírlik az is, hogy reintegrációs őrizetben volt a kegyelmet kapott ember, emellett néhány hónap múlva amúgy is szabadult volna. Szokás annak számára kérni, akinek ilyen rövid ideje van hátra a büntetéséből?
JL: Én nem találkoztam ilyennel, de az nem jelenti azt, hogy nincs. De ha mondjuk valaki nagyon beteg, lehetnek ilyen helyzetek nyilván. Azonban még akkor se nagyon, mert a reintegrációs őrizetnek különböző formái vannak. Ha valaki a panelházba be van betonozva a nyomkövetővel, az egy szituáció. Ám van, akinek csak annyit írnak elő, hogy este 6-tól, vagy este 8-tól reggel 6-ig kell otthon lennie, egyébként szabadon mozoghat.
magyarnarancs.hu: Ez körülbelül úgy működik, mint a bűnügyi felügyelet „házi őrizeti” formája?
JL: Úgy. Ha tőlem kérne egy ügyfél, hogy nyújtsak be egyéni kegyelmet az integrációs őrizet miatt, akkor elküldeném orvoshoz.
magyarnarancs.hu: A köztársasági elnök visszavonhatja a kegyelmi döntést?
JL: Nyilvánvaló, hogy ez nem lehetséges. Képzelje el, az illető kiszabadulván elutazik Honolulura, s egyszer csak kap egy értesítést, jöjjön azonnal haza, folytatni a börtönbüntetést, mert visszavonták a kegyelmet. És ő majd azonnal repülőre száll? S ha reintegrációs őrizetben volt vagy bűnügyi felügyelet alatt állt, akkor magára csatolja a nyomkövetőt?
A Novák Katalin kegyelmi botrányával és fejleményeivel kapcsolatos összes cikkünk itt érhető el.
