Furcsa volt olvasni a Narancsban Porkoláb Zsolt doktor nyilatkozatát, miszerint "egy kis porszem voltam abban a játszmában, amelynek célja Sándor László és Simsa Péter tb-önkormányzati, illetve Fejes László és Illés Béla OEP-vezetők lejáratása volt. Kis Gyula és csapata lényegében a tb-önkormányzatok visszaállamosítását készítette elő, s a Sándor-Simsa-féle vezetés útjában állt e törekvésnek."
Miért foglalkozott az egészségbiztosító gazdálkodását vizsgáló parlamenti bizottság Porkoláb doktor személyével? A kérdésre a választ bárki megtalálhatja, hiszen a bizottsági jegyzőkönyvek és a vizsgálat során felhasznált dokumentumok bárki számára hozzáférhetők az Országgyűlés könyvtárában.
Mivel két hete erről részletesen írt a MaNcs, csupán a leglényegesebb momentumokra szorítkoznék. A bizottság 1996. április 25-én tárgyalta a betegszállítással kapcsolatos problémákat. Ezen az ülésen többször is szerepelt Porkoláb Zsolt neve: magánmentős vállalkozóként került reflektorfénybe, mert a finanszírozási iratok átvizsgálásánál visszaélésekre utaló jeleket talált a bizottság illetékes szakértője, Papp Zoltán főorvos. 1996. július 4-én újra szó volt Porkoláb doktorról: Pintér Sándor rendőr altábornagy, az ORFK akkori vezetője levelet írt a bizottság elnökének, az MDF-es Kis Gyulának, amelyben arról tájékoztatott, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozást folytat "dr. Porkoláb Zsolt és társai ellen (...) különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt". Porkoláb betegszállító cége egy olyan magán-betegszállító cégnek dolgozott, amelyik szerződéses viszonyban állt az Országos Egészségbiztosító Pénztárral (OEP). A rendőrség adatai szerint "az elszámolás alapját képező menetleveleket meghamisították, a tényleges teljesítmény helyett jóval nagyobb teljesítmény után igényelték, jogtalanul, az állami támogatást". A rendőrség a vizsgálóbizottságtól egyéb adatokat kért.
Annak a betegszállító cégnek, amelyiknek Porkoláb kft.-je dolgozott, Illés Béla volt a vezetője. A vállalkozás főnöke dr. Illés Bélának, az OEP akkori főigazgató-helyettesének a fia; megjegyzendő, hogy e cégnél a vizsgálóbizottság szintén több rendezetlen dolgot talált. Ezért is meglepő, hogy Porkoláb doktor határozottan állítja, hogy a parlamenti vizsgálatban a mentőkkel kapcsolatos vélemény "Kis Gyulának és csapatának a magánvéleménye". A vizsgálóbizottság szocialista és szabaddemokrata tagjai is egyetértettek a mentőfinanszírozásnál és egyéb téren tapasztalható visszaélések elítélésében. Mi több, a magyar parlament is elfogadta a vizsgálati jelentést. Porkoláb doktornak persze joga van ezt kétségbe vonni.
*
De nézzük Porkoláb azon állítását, hogy "Kis Gyula és csapata", úgymond, a tébé visszaállamosítását készítette volna elő, s amit a Sándor-Simsa-féle vezetés próbált volna megakadályozni. Először: Kis Gyula MDF-es bizottsági elnök semmiképpen sem államosíthatta volna a tb-t, még ha akarta volna sem, azon egyszerű oknál fogva, hogy 1994 és 1998 között a szocialisták voltak hatalmon. Mindenfajta döntést ők hoztak az ágyszámleépítéstől kezdve a kórházbezárásokig. Másodszor: a Sándor-Simsa-féle vezetés és Illés Béla, az OEP akkori főigazgató-helyettese nem a parlamenti vizsgálóbizottság "visszaállamosítási törekvéseit" próbálta megakadályozni, hanem magát a vizsgálatot. A bizottság ugyanis olyan visszásságok sorozatát tárta fel, amelyeket éppen Sándor Lászlóéknak mint az önkormányzat, illetve az OEP felelős vezetőinek kellett volna megakadályozniuk. A vizsgálat amúgy nem a bizottság és nem a parlament érdeke volt, hanem a járulékfizetőké: az egészségbiztosítóban az ő befizetéseikkel bántak enyhén szólva nagyvonalúan. Simsa Péter tevékenységét a sajtóból ismerjük, az autóösszetörésektől kezdve az itt a részvény, hol a részvény-típusú mutatványokig. Sándor Lászlónak, az MSZOSZ által delegált volt önkormányzati elnöknek továbbra sem tisztázott a szerepe a CM-klinika ügyében - abban az ügyben, amelyben Illés Bélát a bíróság első fokon elmarasztalta. (A tárgyaláson a bírónő megjegyezte, hogy mennyi érdek próbált hatni az ügyben.)
Illés Béla továbbá messzemenően támogatta azt, hogy 1994 végén a magyarországi vérellátást egy olyan közhasznú társaság szervezze meg (húszmillió forint + áfa), amely cég felelős vezetője a tárgyalások után a minisztériumban vezető lett. E közhasznúságból végül, szerencsére, semmi sem lett. Illés Béla volt az is, aki 1994. december 23-án egy vállalkozóval írásbeli megállapodást kötött arra vonatkozóan, hogy az Országos Vényellenőrzési Program (Over) keretén belül 1995. január 15-ig átadja a biztosítottak TAJ-szám szerinti nyilvántartását. A szerződést a vállalkozó is aláírta. Hogy végül ezen adatokat átadták-e vagy sem, nem tudni. (A vérellátással és az Overrel lapunk korábban részletesen is foglalkozott, lásd: Bevezetés, 1997. szeptember 18., illetve Hálózat, 1997. szeptember 25. - a szerk.) Mindez azért is érdekes, mert a gyógyszervény-ellenőrzéssel kapcsolatban 1997. december 9-én Majtényi László adatvédelmi biztos megfogalmazta: a vényadatok között az adott gyógyszer adataihoz kapcsoltan minden esetben továbbítják a beteg TAJ-számát is, holott az egészségi állapotra vonatkozó adat személyes és különleges adat. A felhasznált gyógyszerek alapján pedig következtetéseket lehet levonni az érintett személy egészségi állapotára vonatkozóan. (Mivel a vényellenőrzési rendszer vonatkozásában a törvényi elrendelés teljes mértékben hiányzik, jogszerű adatkezelésről nem lehet szó.)
Az Over-üggyel kapcsolatban mentő körülményként többször elhangzott, hogy Illés Béla orvos, nem ért a számítástechnikához. Ehhez képest elég meglepő, hogy a Pallas-MED Bt., amelynek ő is tagja, szoftverkészítéssel és -tanácsadással, adatfeldolgozással, adatbanki tevékenységgel, illetve egyéb számítástechnikai tevékenységgel foglalkozik, a cégbíróság nyilvántartása szerint 1995 augusztusa óta. E nyilvántartás szerint a betéti társaság másik tagja az OEP-vel kapcsolatban álló egyik gyógyszerszállító cég felügyelőbizottságában van benne 1995 decembere óta. No comment.
(Ezt a tébé-hátteret próbáltam érzékeltetni a múlt heti Narancsban A trükk-korszak vége című írásban.)
*
Az elmúlt hetekben a tömegkommunikáció sokat időzött Porkoláb doktor személyénél, mint aki főállásban a Honvéd Kórház többmilliárdos beruházásának kérdéseivel foglalkozik. Egyes nyilatkozatok szerint tagja volt a Honvédelmi Minisztérium (HM) azon bizottságának, amelyet a tárca államtitkára hozott létre. Maga Porkoláb hol arról beszélt, hogy azért támadják, mert hatalmas visszaéléseket kezdett feszegetni, hol arról, hogy ő csupán a kórház minőségbiztosításával akart foglalkozni főelőadóként. Nyilatkozatai a sajtóban és a közszolgálatiban tehát nem voltak összhangban. Említette egyszer azt is, hogy csak akkor mond le, ha maga a miniszter vagy az államtitkár erre felszólítja. Márpedig egy főelőadóval munkajogilag nem a miniszterek szoktak foglalkozni.
Az pedig, hogy meghiúsult munkavállalásába, illetve HM-bizottsági ténykedésének megakadályozásába miért keveri bele a miniszterelnök biztonságpolitikai tanácsadóját, végképp nem világos. Ha valóban a Miniszterelnöki Hivatalban fedték fel a vele kapcsolatos adatokat, akkor ezt személy szerint helyeslem. Nem célszerű ugyanis valakit addig kinevezni és a honvédség bizalmas ügyeinek közelébe engedni, amíg el nem dől, hogy az illető komoly büntetőügyben bűnös vagy ártatlan.
Mert Porkoláb Zsolt nevével találkozhattunk máshol is. A rendőrség 1996-ban megállapította, hogy a Budapest Bank miskolci fiókjában Porkoláb Zsolt (aki ekkor az OEP főosztályvezetője) valótlan tartalmú hitelkérelmeket készített, és ebben együttműködött a Budapest Bank miskolci fiókjának igazgatójával. A híradások szerint a hiteleket előre kikötött jelentős anyagi ellenszolgáltatás fejében intézték, az okozott kár nagyságát pedig 350 millió forintra tették. Emiatt vette a rendőrség őrizetbe: ez az OEP székházában történt, ottani munkaszobáját a hatóság lepecsételte.
A híradások újabban egyéb ügyeiről is szólnak: egy cégnek többmilliós kárt okozott; a fent említett Budapest Bank-ügyben ötödrendű vádlott, a vád csalás, okirat-hamisítás, nagy értékű károkozás (állítólag félmilliárd forint); a Népszava szerint egy vállalkozó is beperelte, mivel Porkoláb 11 hónapja nem hajlandó törleszteni százmillió forintos tartozását.
A vele kapcsolatos büntetőügyről Porkoláb határozottan állítja, hogy fel fogják menteni. Természetesen ez is megtörténhet.
*
Azt a Narancsból tudtam meg, hogy Porkoláb igen gazdag; beszélt számos cégbeli tisztségéről. Valóban, az aktuális cégtárban több vállalkozásban is szerepelt vagy szerepel a neve, hol ügyvezetőként, hol igazgatósági tagként. Mint például a Pannon Betegszállító Szolgálat Kft.-ben (a cég felszámolás alatt), a Hospicaritas Befektetési Rt.-ben, a Terra-Baumash Kft.-ben, a Terra Holding Kft.-ben vagy az S. A. S. Care Kft.-ben. A nevével fémjelzett cégekben a bejegyzett tagok egy részét a szocialista ex-alelnök, Máté László cégbirodalmának vezetői között is megtaláljuk - mint a tíz kicsi indiánt vagy a Mókus őrsöt. Egyik a Kossuth Befektetési Rt.-ben igazgatósági tag, további kettő ugyanott felügyelőbizottsági tag. Egyikük a Budai Hengermalom Kft.-nél felügyelőbizottsági tag, másikuk a Ludas Matyi Rt.-nél igazgatósági, míg harmadikuk felügyelőbizottsági tag. Érdekes, hogy a Porkoláb egyik egészségügyi cégében szereplő tag az egykor a Köztársaság tér 27.-ben (az MSZP székházában) székelő Kabaré 2000 Bt. tagja is volt, míg a céget fel nem számolták. De megtaláljuk ezeket az embereket a Nádor-95 Rt.-ben is egy igazgatósági és egy felügyelőbizottsági hely erejéig. (E cégről a közelmúltban sokat hallhattunk a mobiltelefonokat lehallgató rendszerrel kapcsolatban.) És a Gyorsház Építőipari Rt.-ben, a Betonelem- és Műkőgyártó Kft.-ben meg az Újpesti Vagyonkezelő Rt.-ben, és a sort lehetne folytatni.
*
Ezek után azt is jó lenne tudni, hogy kik is vannak abban a HM-bizottságban, ahonnan Porkoláb a "sajtótámadások hatására" kiszorult. Talán nem ártana, ha a parlament honvédelmi bizottsága megvizsgálná az ügyet, elvégre nem két forintról van szó.
Markos András
