Húsz éve hangzott el Békéscsabán Kövér László elhíresült „köteles beszéde"

A rendszerváltás utáni magyar politikatörténet egyik legnagyobb visszhangot kiváltó botránya volt a Fidesz politikusának fórumán elhangzott beszéd. 

„Sokan vannak ma Magyarországon olyanok, akik nem tudnak örülni a kormány intézkedéseinek. Ezért azt ajánlom nekik: vegyenek egy kalapácsot, egy szöget és egy kötelet, menjenek le az alagsorba, és a szögre, vagy ha találnak jó gerendát, akkor arra kössék fel magukat” – mondta napra pontosan húsz évvel ezelőtt, 2002. március 23-án az akkori országgyűlési választás kampányhajrájában Kövér László Békéscsabán, az ifjúsági ház nagytermében tartott Fidesz-fórumon. A rendezvényen mintegy 150-en hallgatták a Fidesz politikusának szavait. Miután Kövér észrevette, hogy Tóth Károly, az MSZP helyi parlamenti képviselője, a nemzetbiztonsági bizottság tagja is ott van a teremben – akivel akkor nyolc éve dolgozott együtt az Országgyűlésben – hozzátette: „Lehet, hogy egy kicsit messzire mentem. Akkor azt javaslom nekik, maradjanak életben, az lesz a legnagyobb büntetésük, hogy látják megvalósulni a céljainkat, legfeljebb koloncként magunkkal cipeljük őket.”

A hallgatóság mindezt nem találta visszásnak, sőt az eseményen jelen lévő néhány újságíró sem, így az elhangzottaknak néhány napig nem jelentek meg sehol, nem is volt semmilyen visszhangjuk. A Kövér-beszéd után négy nappal Tóth Károly tartott sajtótájékoztatót Eddig tartott a békés rendszerváltás? címmel. Itt Tóth felidézte az újságíróknak, hogy néhány nappal korábban mit hallott Kövér László fórumán. Tóth kijelentette,

határkőhöz érkezett a magyar politika, mivel ez a fenyegető gondolatsor elhangozgatott.

A lavina innen indult el.

Sokan máig úgy tekintik, hogy az MSZP békéscsabai országgyűlési képviselője jókora kockázatot vállalva 19-re lapot húzva állt elő mondandójával. Mások szerint Tóth csúnyán kiforgatta Kövér szavait, s ebből a választási hajrá célegyenesében előnyt kovácsolt magának a MSZP. Végül ez a „mutatvány” is kellett ahhoz, hogy a szocialisták megnyerjék a 2002-es választást. A "köteles beszéd" kapcsán két évtized múltán is sok a vélelem, a hiedelem és az olyasfajta meggyőződés, amelyet nem a tényekre alapoznak.

Személyiségjog per két felvonásban

A legtöbben elfelejtették vagy nem is tudják, hogy az ügyben jó hírneve megsértése miatt személyiségjogi pert kezdeményezett Kövér László Tóth Károly ellen. Még a per megkezdése előtt lapunk is kutatásba kezdett, hogy megpróbálja tisztázni a történteket. Az általunk akkor megkeresett lehetséges szem- és fültanúk szinte mindegyike azt mondta, nem akarnak erről beszélni, de még a nevüket se említsük az eset kapcsán. A jelen lévő újságírók hasonlóképp reagáltak. A sokadik személyes és telefonos megkeresés után világossá vált: a közel másfél száz, a Kövér-beszédet egykor végighallgató ember közül majd' mindenki éppen akkor dohányzott a folyosón, evett-ivott a büfében, vagy épp a mosdóban tartózkodott, amikor az állítólagos köteles rész elhangzott.

Egyetlenegy ember akadt, aki hajlandó volt névvel nyilatkozni a 2002. március 23-i kampánygyűlésről. Tomanek Gábor, a békéscsabai Jókai Színház művésze, aki a választási rendezvény elején elszavalt egy verset. Akkor érdeklődésünkre nem tagadta, hogy elhangzott az akasztásos mondat, ám hozzátette: nem abban az értelemben, ahogyan azt Tóth Károly nyilvánosságra hozta. 

A Kövér László által kezdeményezett személyiségjogi perre a békéscsabai bíróság kétszer idézte meg a Fidesz választmányi elnökét, ám ő egyszer sem jelent meg. Írásban tett nyilatkozatában, a tárgyaláson pedig jogi képviselője sem tagadta, hogy a kötél, a szög, a kalapács, a gerenda és az akasztás szavak elhangoztak Békéscsabán, de állításuk szerint más szövegkörnyezetben, más tartalommal. A keresetből kiderült, hogy Kövér László mondandójának lényege az volt: vannak olyan vélekedések, amelyek szerint nem vagyunk képesek semmire, így egy olimpia megrendezésére sem. Ez pedig a sugalmazás szintjén nem jelenthet mást, mint hogy nincs más teendőnk: szöget, kalapácsot és kötelet keresni, majd lemenni a pincébe felakasztani magunkat. Szalay Péter, Kövér jogi képviselője a perben azt hangsúlyozta: Tóth Károly a sajtótájékoztatóján egy félreértés folytán hamis interpretációval állt elő, amelynek semmi köze a valósághoz.

Nem sérült Kövér jó hírneve

„Ha Tóth Károly azt mondta volna, hogy nekem a békéscsabai ifjúsági házban hallottakról ez a véleményem, akkor ma nem állnánk a bíróság előtt, de nem ez történt” – világította meg a felperes álláspontját Kövér ügyvédje. Hozzátette: ügyfele mondandójának, Tóth állításával szemben, nem az volt a lényege, hogy kötelet ajánlott a választópolgárok azon felének, akik nem értenek egyet a Fidesz politikájával.

Tóth Károly a leghatározottabban fenntartotta a bíróság előtt azt, amit a 2002. március végi sajtótájékoztatón elmondott. Aláhúzta, nem értett félre semmit, nem interpretált rosszul, és a tényeknek megfelelően idézte Kövért. „Ügyvéd úr, azokat lehet utóbb koloncként magunkkal cipelni, akiknek előzőleg önakasztást javasoltunk” – válaszolta húsz évvel ezelőtt Tóth Károly Szalay Péter érveire. Nehezítette a történtek tisztázását, hogy a kijelentésről Békéscsabán készült hangfelvétel nem került elő.

A Békéscsabai Városi Bíróság 2002. októberi elsőfokú, nem jogerős ítéletében elutasította Kövér László Tóth Károllyal szemben benyújtott keresetét. A bíróság más, hasonló tartalmú beszéd hangfelvételét és több televíziós interjú szövegét beszerezve arra az álláspontra helyezkedett: lehet, hogy Tóth nem idézte szó szerint Kövért, de valótlan tényállítást nem tett, így nem sértette meg a fideszes politikus jó hírnévhez fűződő jogait. Perdöntőnek bizonyult egy március 14-i, magnószalagra felvett szombathelyi Kövér-beszéd – ezt a Nyugat-hu rögzítette –, valamint a békéscsabai eset után a Fidesz választmányi elnökének az M1 Aktuális című műsorában tett kijelentése. A perben az is kiderült, a békéscsabai est előtt nem csak Szombathelyen, hanem Nagykőrösön is hasonló kijelentéseket tett Kövér, ám ezeknek egészen odáig semmilyen visszhangja nem volt, amíg a Békéscsabán elhangzottak miatt nem tiltakozott sajtótájékoztatóján Tóth Károly.

Az elsőfokú ítélet ellen Kövér és jogi képviselője fellebbezett. Álláspontjuk az volt, hogy Tóth Károly sajtótájékoztatón tett kijelentései nem feleltek meg a valóságnak, mert nem a Kövér által mondottakat idézte; az inkriminált szavakat olyan összefüggésbe helyezte, amelyek végül ellenkező jelentéstartalmúvá váltak. A Békés Megyei Bíróság előtt 2003 tavaszán írásbeli vallomásában Kövér úgy érvelt:

„Ha valóban öngyilkosságra buzdítottam volna, hovatovább ténylegesen kötelet ajánlottam volna politikai ellenfeleimnek, azt az újságok minden bizonnyal azonnal hírként közölték volna a közvéleménnyel,

hiszen kampány-megnyilvánulásaimat a sajtó élénk figyelemmel szokta kísérni.”

„Mivel a személyiségi jog sérelme nem valósult meg, ezért jogellenes magatartás hiányában Tóth Károly alperes az esetlegesen bekövetkezett károkért sem felel” – állapította meg jogerős ítéletében a Békés Megyei Bíróság. Ezzel elutasította a Kövér László keresetében szereplő 700 ezer forint nem vagyoni kár megfizetésére vonatkozó passzust. Az első-, majd a másodfokú bíróság előtti személyiségjogi per senki által meg nem kérdőjelezett módon arról szólt, hogy az inkriminált szavak – kötél, szög, alagsor, gerenda, akasztás – elhangzottak. 

„Erkölcsi értelemben akarták eltüntetni a másikat”

„A rendszerváltás óta ekkor, 2002-ben fordult először el, hogy erkölcsi értelemben akarták eltüntetni a másikat. Ez ellen szólaltam fel, ezért tartottam a sajtótájékoztatót” – mondta a Narancs.hu-nak a ma már nyugdíjas éveit élő Tóth Károly, akit az "évforduló" kapcsán kerestünk. Megítélése szerint politikai pályafutásának fontos mozzanata volt ez az eseménysor, de nagyobb jelentőséget tulajdonít ma annak, hogy az őszödi beszéd kiszivárgása után nem tudta meggyőzni a párttársait az időközi parlamenti választásról, vagy arról, hogy saját soraikban is erélyesebben lépjenek fel a korrupciós jelenségekkel szemben.

A volt MSZP-s politikus szerint a húsz évvel ezelőtt időszakra még jellemző volt, hogy a különböző pártokban politizálók beszéltek egymással, még ha sok mindenben nem is értettek egyet, és eljártak egymás politikai gyűléseire, mint tette ezt ő a Kövér-beszéd esetében. „Ma már ez elképzelhetetlen” – mondta Tóth Károly. Kérdésünkre elmondta, ez követően soha nem beszélt személyesen Kövérrel, noha a nemzetbiztonsági bizottságban elnökként, alelnökként vagy Kövér minisztersége idején sokszor találkoztak.

A bíróság előtt még ezt követően egyszer, hosszú évek múltán futottak össze, amikor Tóth Dávid Ibolyával és Herényi Károllyal az UD Zrt.-ügyben ült a vádlottak padján. Ekkor Kövért tanúként hallgatta meg a bíróság. A Fidesz politikusa azt mondta, a büntetőügyben Tóth nem követett el semmit, más ügyek miatt viszont el lehetne ítélni. Tóth visszaemlékezése szerint erre a tárgyalást vezető bíró azt mondta, a korábbi pereket a szocialista képviselő megnyerte.

„Senki nem bérelt fel, hogy a Kövér-fórumon elhangzottak után kiálljak tiltakozásképp a sajtó elé. Sőt azt kell mondanom, az MSZP vezetése sem támogatta a lépésemet, a sajtótájékoztatót, mondhatni, saját szakállamra tartottam meg. Miután ez messze átvitte az ingerküszöt, utána nagyon sok gazdája lett a sajtótájékoztatónak és a kiállásomnak, de ezt valójában egyedül csináltam” – mondta Tóth Károly. Igaz viszont, hogy ezt követően az MSZP kommunikációjának homlokterébe került Kövér László "köteles beszéde". 2002-ben a parlamenti választás első fordulója április 7-én, a második április 21-én volt.

Megpenészedett a videószalag

Az ügyben megkerestük Szudár Lászlót, a Csaba TV producerét, aki 2002-ben azt nyilatkozta a Magyar Narancsnak, hogy „bár van felvétel, de a beszédet rögzítő kazettát biztos helyre rakta, amelyet nem talál meg senki”. Megjegyezte: „sem szép szóért, sem pénzért nem hajlandó kiadni, ugyanis ebből a helyzetből – az ellentmondó nyilatkozatok miatt – csak rosszul lehet kijönni”. Végül elmondta: majd húsz év múlva, amikor nem lesz tétje az ügynek, okulásképp előveszi és lejátssza a felvételt. Ezért éppen húsz év múltán, szerdán felhívtuk, hogy szaván fogjuk. Szudár elmondta, valóban van felvételt, de azt még nem hozta a nyilvánosságra. Előbb hosszú évekre egy közjegyzőnél helyezte el, majd visszakerült a videókazetta a stúdióba. Ám ott közel hatezer másik szalaggal együtt, megpenészedett és használhatatlanná vált.

A YouTube-on jelenleg is megtalálható egy felvétel, amit – mindenféle bizonyíték és információ nélkül – Békéscsabán készültnek neveznek. Fentebb szóltunk arról, hogy a hosszúra nyúlt békéscsabai és gyulai perekben nem került elő hangfelvétel; ezért Tóth Károly sajtótájékoztatón és a tárgyaláson elhangzott állítását a korábban elhangzottakkal és felvételekkel vetették egybe, s ez alapján mondták ki, hogy nem sértette meg Kövér jó hírnévhez való jogát.