A közoktatásban idén újult erővel kirobbant elégedetlenségi és tiltakozási hullámot – mivel a megoldásra más eszköze (például átgondolt reformkoncepciója) egyelőre nincs a központi vezetésnek –, az ígérgetések mellett hatalmi szóval akarja megfékezni a kormány.
A szervezkedésért, a polgári engedetlenségért járó retorziók (figyelmeztetések, munkahelyi elbocsátások) végrehajtása a tankerületi vezetők feladata lett. A fővárosi Belső-Pesti Tankerületi Központot irányító Marosi Beatrix arrogáns fellépése azonban oly mértékű felháborodást keltett, amely elérte magát a tankerületi intézményrendszert is – jellemző, hogy a nyilvános elérhetőségeket le kellett venni a honlapjaikról, olyan szitok- és fenyegetésáradat zúdult a tisztviselőikre.
Megjöttek
A tankerületek a 2012-ben indult gigantikus, az állami közoktatás intézményeit a minimális önállóságtól is megfosztó centralizáció termékei. A pedagógusokra vonatkozó munkáltatói jog gyakorlása, a bérek, az infrastruktúra, a taneszközellátás finanszírozása az akkor felállított Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik) került 2013. január 1-jétől – ezzel a Klik lett az ország legnagyobb munkaadója. Az önkormányzatoktól állami fennhatóság alá került iskolák és a Klik közé pedig a központ helyi szerveit, az ún. tankerületeket ékelték be, országszerte 198-at.
Bizonyára sokan emlékeznek még a különösebben nem átgondolt változtatás miatti zavarokra: az államosítás költségét jócskán alultervezték, ennek leglátványosabb következménye az volt, amikor forráshiány miatt 2015-ben jó néhány helyen több hetet is késtek a tanári fizetések. A Klik az értelmetlenségig túlbürokratizált állami nagyintézmények tankönyvi esete lett: miután az iskolákat a gazdasági önállóságuktól is megfosztották, minden egyes beszerzés miatt a tankerülethez kellett fordulni, s ez a helyzet egészen abszurd eseteket produkált (például a krétavásárlás olykor hetekig is elhúzódott, és a végén a tankerület néha nem is adott rá pénzt).
Az államosított közoktatás permanens forráshiánya föltűnő volt az állam által bőséggel támogatott egyházi iskolák jó anyagi helyzetének ismeretében. A 2015 végén a közoktatás mind áldatlanabb állapota miatt indult első nagy pedagógusi tiltakozó hullám – amelynek 2016 februárjától a kockás ing lett a jelképe – világossá tette a kormányzat számára is, hogy a Klik képtelen ellátni a feladatát. A központ 2016. december 31-én megszűnt akkori formájában. De csak a forma változott: 2017. január 1-jével létrejött a Klebelsberg Központ (KK), amely irányító szervként az átalakított tankerületi központokat felügyelte. A tankerületek számát levitték 58-ra (ma 60 van); ezek önálló költségvetéssel rendelkeznek, és lényegében az egykori nagy Klik helyét vették át. Balog Zoltán, az oktatásért akkor felelős miniszter szerint egy nagy helyett több „kicsi Klik” irányítása alá kerültek az iskolák.
A tankerületi vezetők mozgástere némileg bővült 2017 után, ám a központi elvárások teljesülését már közvetlenül rajtuk kérik számon. Mindez odavezetett, hogy a tankerületek az önálló döntési szabadságuktól majdhogynem teljesen megfosztott iskolaigazgatókat nyomasztják mindazzal, amivel „felülről” nyomasztják őket. Ezzel magyarázható az, hogy számos iskolában az igazgatók informálisan korlátozzák a sztrájkjogot, és megtiltják a polgári engedetlenségben való részvételt a tanároknak – hiszen az ilyesfajta lázadásokkal nekik kell elszámolni az előtt a tankerületi felettesük előtt, akitől az állásuk függ; éppen úgy, ahogyan a tankerületi felettesnek el kell számolnia a felügyeletére bízott iskolák viselt dolgairól még „fentebb”, ahol meg az ő állásáról döntenek.
Itt vannak
Hatvan tankerületi igazgató dolgozik a Klebelsberg Központban, de közülük csak huszonnyolcnak érhető el a szakmai önéletrajza. Pedig idő biztosan lett volna feltölteni ezeket, hiszen az érintettek jó része a kezdetektől, azaz 2012–2013 óta a közoktatási központban dolgozik. Ők a Klikből 2017 elején automatikusan átkerültek a Klebelsberg Központba; mindössze két-három olyan igazgató csatlakozott később, akik vagy nyugdíjba vonult, vagy botrányba belebukott kollégát váltottak. Utóbbira egyetlen tankerület akad, a kölcseys tanárok kirúgásával nevet szerzett Marosi Beatrixnak korábban két elődje is dicstelenül volt kénytelen távozni.
Az biztos, hogy a KK nem a pontos adminisztráció nagymestere, a tankerületi igazgatók személyét ugyanis akár többéves késéssel sem aktualizálja a weblapján – vagy ha az egyik felületen átírja, a háttér-dokumentációban továbbra is az előd szerepel. A dátumok alapján úgy tűnik, 2019-ig kellett elkészíteni az igazgatóknak a saját önéletrajzukat, aztán ez vagy felkerült az oldalra, vagy nem.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
