A vádirat szerint A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban című, az EU által finanszírozott TÁMOP-pályázat elnyerését követően szerződéseket kötöttek a vádlottak által vezetett jogi személyekkel szaktanári segédletek és tanulói munkafüzetek kifejlesztésére A szerződött társaságok már 2011-ben, a pályázati kiírást megelőzően létrehoztak egy adatbázist, amely a pályázati kiírás szerinti segédletek és munkafüzetek elkészítéséhez szükséges adatokat tartalmazta, így azoknak csak a szerkesztése, sokszorosítása és digitalizálása történt meg a pályázatban előírt fejlesztői tevékenység helyett. Mindezek ellenére a két társaság az elvégzett munkáért kiállította a számlákat, a teljesítésigazolásokat, majd megigényelte a vállalkozói díjakat az önkormányzatoktól. A kifizetések megtörténtek.
R-F. M. elsőrendű vádlott ezzel a magatartásával közel 74, a másodrendű V-né D. R. mintegy 70, míg a harmadrendű Cs. I. 34,5 millió forintos vagyoni hátrányt okozott az uniós és a hazai költségvetésnek. (Érdekes, hogy a harmadrendű vádlott korábban egy nagyobb gyulai termelőüzem kereskedelmi igazgatója volt, most pedig egy gyulai agrárcég vezérigazgatója, akit Gyula fideszes polgármestere, Görgényi Ernő többször a pozitív példaként említett úgy, mint aki saját erőből ért el jelentős gazdasági eredményeket. Emellett a mostani harmadrendű vádlott néhány hónappal ezelőtt Görgényivel együtt kezdeményezője volt annak a rágalmazási pernek, amelyet a kormánypárti gyulai városvezető indított egykori fideszes helyettese, Galbács Mihály ellen.) Az önkormányzatok a felmerült vagyoni hátrány teljes összegét utóbb visszafizették a központi költségvetésnek.
Az Öveges-program keretében az ország 43 városának középiskoláiban kémia-biológia tantermeket építettek. Tantermenként, valószínűleg jócskán túlárazva, minden esetben mintegy 300 millió forintért. „Először 155 millió forintról tudtam, ebből két tantermet összenyitottak, leburkolták, és beépítettek egy gázelszívót, s minden padhoz odavezették a vizet és a gázvezetéket. A bútor és az építési anyag kb. 30-40 millióba került, 20-40 millióért vettek eszközöket. Ebbe bele sem kötöttem, bár amikor belenéztem a számlákba, meglepődve láttam, hogy egy vércukormérő 20 ezer forintba került, miközben lehet kapni 8 ezerért is. A pénz másik fele, mintegy 80 millió forint egyebekre, kommunikációra, szervezésre, tanulmányokra ment el” – mondta hét évvel ezelőtt a Magyar Narancsnak Hadházy. A politikus akkor döbbent meg igazán, amikor kiderült, a szekszárdi I. Béla Gimnázium 150 négyzetméteres laborjának kialakítására szánt keret nem is a korábban vélt 155 millió, hanem 314 millió forint volt, amit teljes egészében el is költöttek.
Az ügyben a visszásságokra először a szekszárdi példa alapján Hadházy Ákos hívta fel a figyelmet. Az ennek nyomán folytatott ellenőrzési és szabálytalansági vizsgálatokat az Emmi, valamint a Miniszterelnökség. Utóbb súlyos visszaélést tártak fel, évekkel később ugyanezt állapították meg az ügyben az adónyomozók is. A teljes képhez hozzátartozik, hogy például míg lapunk már 2015-ben foglalkozott a témával, addig a minisztériumok csak azt követően „jöttek rá” a szabálytalanságokra, hogy Hadházy a közbeszerzes.hu oldalon négy nap alatt feltárta és kimutatta: nemcsak az Öveges-, hanem más oktatási programban is visszatérő cégek kapnak pályázati pénzt kamu célokra. Hadházy Ákos a Gyulai Járásbíróságon kedden kezdődött per után a Narancs.hu-nak kifejtette, a vádat képviselő Tolna Megyei Főügyészségnek a bűnszervezetben elkövetett csalássorozat egy kis szeletét vitte bíróság elé.
Lapunk kérdésére a politikus hozzátette, a teljes program 12 milliárd forintjából alig 180 millió ellopásával vádol az ügy szempontjából három „kishalat”, és kér rájuk alig valamivel több mint egyéves börtönbüntetést - azt is felfüggesztve - és néhány millió forint pénzbírságot. A tárgyalás várhatóan nagyon elhúzódik majd, mert a vádat képviselő ügyész több mint negyven tanú meghallgatását látja szükségesnek.
„Ez viccország, viccügyészséggel. Miközben a »nyomozás« gyalázatos lezárása és a kishalak bíróság elé állítása felveti a hivatali visszaélés megalapozott gyanúját”
– mondta Hadházy Ákos. (Ezt egyébként már tavaly is kifejtette az ellenzéki politikus.)
A három vádlott a keddi gyulai előkészítő ülésén nem tett vallomást, nem ismerték el a vádiratban foglaltak és tagadták bűnösségüket, ezért nem mondtak le a tárgyalás jogáról. Védőjük arra a szerinte nyilvánvaló ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy a vádirat nem tisztázta, a programhoz szorosan kapcsolódó munkafüzetek fejlesztési munkája és elkészítése között mi a különbség. Kifogásolta, hogy az ügyészség nem tisztázza a vádiratban, ebben az esetben mit ért a fejlesztés fogalmán. A védő emellett kérte, hogy zárják ki a bizonyítási eszközök közül az ügyben a sajtóban megjelent cikkeket.
Érdekes információ volt, hogy a munkafüzetek elkészítésével megbízottak esetében a Tolna Megyei Főügyészség nem talált sem megbízási, sem vállalkozási szerződéseket, amelyek rekonstruálhatnák a történet és segítenék annak megértését. Folytatás májusban.
(Címlapképünk illusztráció)
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
