Interjú: Ezért nem megy el a népszavazásra Iványi Gábor

  • narancs.hu
  • 2016. szeptember 29.

Belpol

A MET vezető lelkésze hosszan beszélt a Narancsnak a kvótareferendumról, és azt is megjegyezte, hogy a hazai bevett egyházak ebben az ügyben a hatalom ágyasai lettek. Ízelítő.

Az e heti Magyar Narancsban Iványi Gáborral, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezető lelkészével olvashatnak interjút. A téma természetesen a népszavazás volt. Íme pár részlet:

„MN: Személy szerint bojkottál vagy érvénytelenül szavaz?

IG: Nem megyek el. Az én esetemben, egyházi vezetőként nem elfogadható, hogy a fülke viszonylagos magányában azt csinálhatok a szavazócédulával, amit szeretnék. Ha elmegyek, abba bármit bele lehet magyarázni, abból bármire lehet következtetni. Ha nem megyek el, azzal egyértelművé teszem, hogy nem értek egyet a népszavazással és a kormány üzeneteivel. (…)

MN: Az egyházi megszólalások másik vonulata kifejezetten a fundamentalista iszlámtól tart. Ön szerint kell félnünk az integrációs problémáktól?

IG: A kereszténységet »támadás« nem az iszlám felől éri. A felvilágosodás, és mindaz, ami a francia forradalom után történt, sok mindent alapjaiban rázott meg a keresztény világban. Helyesen. Kérdés, a kereszténység felismerte-e, hogy működése nem volt megfelelő, hogy vissza kellene találnia eredeti hivatásához. A világ nagykorú lett, nem arra vár, hogy mi mondjuk meg, hogyan kell működnie, hanem arra, hogy testvérként álljunk oda a rászorulók, a nélkülözők, a segítségre szorulók mellé. Az egyház nem tudta ezt megtenni, a bajba jutott emberek szép lassan elfordultak tőlünk. Biztosan nem a hagyomány őrzésével, a radikális muszlimok miatti jajveszékeléssel fogjuk megvédeni a kereszténységet. Hasonló problémája egyébként a muszlim világnak is van. Az átlag muszlim sem olyan vallásos, mint ahogy azt elvárnák tőle. Ez egy fikció, sok keresztényhez hasonlóan a muszlimok többsége is csak formálisan gyakorolja a vallást. Hogy mi az, ami ebből megőrzendő, hova kell a vallásoknak visszavonulniuk egy egészséges társadalomban, az egy külön kérdés, és nagyon bonyolult. Egy biztos, a hatalom támaszaként, ágyasaként a lehető legrosszabb pozícióba kormányozzák magukat az egyházak.”

Az Iványi Gáborral készült teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.