Az e heti Magyar Narancsban Iványi Gáborral, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezető lelkészével olvashatnak interjút. A téma természetesen a népszavazás volt. Íme pár részlet:
„MN: Személy szerint bojkottál vagy érvénytelenül szavaz?
IG: Nem megyek el. Az én esetemben, egyházi vezetőként nem elfogadható, hogy a fülke viszonylagos magányában azt csinálhatok a szavazócédulával, amit szeretnék. Ha elmegyek, abba bármit bele lehet magyarázni, abból bármire lehet következtetni. Ha nem megyek el, azzal egyértelművé teszem, hogy nem értek egyet a népszavazással és a kormány üzeneteivel. (…)
MN: Az egyházi megszólalások másik vonulata kifejezetten a fundamentalista iszlámtól tart. Ön szerint kell félnünk az integrációs problémáktól?
IG: A kereszténységet »támadás« nem az iszlám felől éri. A felvilágosodás, és mindaz, ami a francia forradalom után történt, sok mindent alapjaiban rázott meg a keresztény világban. Helyesen. Kérdés, a kereszténység felismerte-e, hogy működése nem volt megfelelő, hogy vissza kellene találnia eredeti hivatásához. A világ nagykorú lett, nem arra vár, hogy mi mondjuk meg, hogyan kell működnie, hanem arra, hogy testvérként álljunk oda a rászorulók, a nélkülözők, a segítségre szorulók mellé. Az egyház nem tudta ezt megtenni, a bajba jutott emberek szép lassan elfordultak tőlünk. Biztosan nem a hagyomány őrzésével, a radikális muszlimok miatti jajveszékeléssel fogjuk megvédeni a kereszténységet. Hasonló problémája egyébként a muszlim világnak is van. Az átlag muszlim sem olyan vallásos, mint ahogy azt elvárnák tőle. Ez egy fikció, sok keresztényhez hasonlóan a muszlimok többsége is csak formálisan gyakorolja a vallást. Hogy mi az, ami ebből megőrzendő, hova kell a vallásoknak visszavonulniuk egy egészséges társadalomban, az egy külön kérdés, és nagyon bonyolult. Egy biztos, a hatalom támaszaként, ágyasaként a lehető legrosszabb pozícióba kormányozzák magukat az egyházak.”
Az Iványi Gáborral készült teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja.
