Ipari műemlék ledózerolása Kőszegen - Gyár állott, most kőhalom

  • Fodor Sándor
  • 2008. április 3.

Belpol

Március 20-án reggel arra ébredtek a kőszegiek, hogy az egykori Posztógyár és a hozzá tartozó víztorony 107 éves épületét az éjszaka folyamán valakik egész egyszerűen lebontották. Hogy mire volt a nagy sietség, még olyan áron is, hogy a dózerolással bűncselekményt követtek el, egyelőre csak találgatni lehet.
Március 20-án reggel arra ébredtek a kőszegiek, hogy az egykori Posztógyár és a hozzá tartozó víztorony 107 éves épületét az éjszaka folyamán valakik egész egyszerűen lebontották. Hogy mire volt a nagy sietség, még olyan áron is, hogy a dózerolással bűncselekményt követtek el, egyelőre csak találgatni lehet.

Stampf Gyula, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Irodájának vezetője viszont nem találgatott, már másnap feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen. Egy rendőrségi közlemény szerint "a nyomozásnak három gyanúsítottja van, a műemlékrongálás bűncselekményén kívül megállapítható közokirat-hamisítás, valamint adócsalás gyanúja is".

Késő este van, toporgok a kőszegi kísértetgyár udvarán, katasztrófaturistának érzem magam. A sorompó égnek áll, minden tárva-nyitva, pedig a romok között rengeteg a vas, néhány utánfutóval bárki pillanatok alatt viríthatna magának némi pénzt.

Tetthely

Már vagy negyedórája bámulom a szörnyű torzóként púposodó romhalmazt, amikor lefékez mellettem egy böhöm ezüstmetál Audi. Mi járatban? - kérdi egy Zorro-szakállas fiatalember. Próbálok aggodalmaskodni, hogy meglehetősen könnyű ide bejutni, mire a kocsiban ülő másik férfi megnyugtat, hogy semmit nem érdemes már elvinni. Ebben azért nem vagyok olyan biztos, felelem az errefelé nagy népszerűségnek örvendő hulladékvas-bizniszre célozva. Érzem, hogy ezt nem kellett volna, mert a Zorro-szakállas szigorú nézésbe kezd. Talán akkor mennék is.

Jövök persze fényes nappal is, ugyanolyan rezzenéstelen, cowboyos arckifejezéssel sétálok be, tehetem, most sincs itt senki. Megmászom a törmelékből képződött dombot, s nyomban meglelem a műemléki védettség alapjául is szolgáló öntöttvas oszlopokat és vas főtartókat, amikre a nagy fesztáv miatt volt szükség az 1901-es építkezés idején. Dőltükben is szép darabok, ám belefúródva a téglatörmelékbe már nem mutatnak olyan jól.

A lebontott épületek Kőszeg egyetlen ipari műemlékeként ideiglenes védettség alatt álltak, s amikor a város pályázat útján értékesítette a területet, a nyertes pályázó, az Innovációs Park Kőszeg Kft. ügyvezetője, Markovits András a helyi sajtóban az alábbi megnyugtató, egyszersmind hangzatos nyilatkozatot tette: "Ahhoz a részhez természetesen nem nyúlunk, amit a műemlékesek ipari műemlékként meg akarnak őrizni az utókornak."

Folyamat

Kőszeg önkormányzata tavaly tavasszal írt ki pályázatot az egykori Posztógyár 24 hektáros területére, ennek egy részén állt az üzemcsarnok és a víztorony. A pályázati felhívásban szerepelt, hogy "a területen a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal 410/3784/2005. sz. levelében kezdeményezte a Posztógyár épületeinek részleges műemléki megóvását". Ebből tehát a vevő számára nyilvánvaló volt, hogy a kérdéses épületeket lebontani nem lehet.

A pályázatot az Innovációs Park Kőszeg Kft. nyerte, amely - egybecsengően a felhívás szövegével - új munkahelyeket ígért a városnak. Kőszeg csaknem ötmillió forintos költséggel megszerezte a területre az ipari park címet, így látszólag minden akadály elhárult, hogy a határ menti város egy újabb kori ipari fejlesztés részese lehessen. Az új tulajdonosok némi nehézségek elboronálása után (egy másik cégnek elővásárlási joga volt az ingatlanra) kifizették a bruttó 240 millió forintos vételárat a városnak. Időközben a korábban egy helyrajzi számon levő teljes ingatlant részekre osztották, éppen azért, hogy a külön helyrajzi számra kerülő műemléket ne lehessen lebontani. Reményteli idők következtek.

Az Innovációs Park Kőszeg Kft. 2008. március 19-én váratlanul eladta a 291715. hrsz.-on ideiglenes műemléki védettség alatt álló épülethez tartozó területet a Kötex Kft.-nek, amit egy kőszegszerdahelyi labdarúgó, bizonyos Kovács Szabolcs képviselt. Kovács labdarúgó nem sokáig nézegette hatalmas üzemcsarnokát és impozáns víztornyát, mivel 2008. március 20-án továbbpasszolta a területet a borzongató nevű Mortimer Kft.-nek, amit egy Görög Zoltán nevű horvátzsidányi lakos jegyzett. Vajon Kovács mérhetetlen szomorúságában döntött úgy, hogy megválik a területtől, miután látta, hogy előző éjszaka ledózerolták a szépséges épületeket? És vajon Görög azért jelent meg vevőként, mert kifejezetten odavan az összedöntött épületekért? És ki rendelte meg a bontást? És ki nem tudta, amit egyébként mindenki tudott, hogy az éjszakai bontási projekt bűncselekmény. És vajon megérte ennek ellenére is ledózerolni egy majdani nagy üzlet reményében? Csupa talány.

Az esztelen rombolás téma volt a kőszegi képviselő-testület legutóbbi ülésén is. A városatyák szükségét érezték, hogy egy nyilatkozatot fogalmazzanak meg, melyben "mélységesen elítélik a volt Posztógyár területén történt gyalázatos, engedély nélküli bontást, melynek 'eredményeként' megsemmisült a XX. sz. elején épült hímzőgyár - a KÖH által műemléki védelem alá helyezett - épületegyüttese." A képviselők "sajnálatosnak tartják, hogy a felelőtlen rombolók ezzel a tettükkel Kőszeg város patinás hírnevét csorbítják".

Talány

Huber László polgármester irodájából az ország egyik legszebb, műemlék házakból álló terére látni. Talán ezért is esik nehezére a műemlékrombolásról beszélni. Hiszen városvezetőként attól is tart, hogy az ügy nem tesz jót a tervezett ipari park beindításának. Közvetlenül ugyan nem lehet hatással a fejlesztésekre, de ha az ügy elhúzódik, hátráltathatja azok megvalósulását, vagy legrosszabb esetben akár meg is hiúsíthatja. Huber László szerint egyébként nem volt tudomásuk arról, hogy a pályázatukon nyertes cég a műemlékileg védett területet pillanatok alatt továbbadta. Mint mondja, nagyon gyorsan történt mindez.

Próbálom kikérni a polgármester véleményét arról a mindinkább terjedő információról, hogy állítólag jönnek a gaz multik, és valami bevásárlóközpont épül a lebontott gyár helyén, ám Huber László azzal nyugtat meg, hogy a város rendezési tervében ez az ingatlan egyértelműen ipari területként szerepel, sőt ipari parkká minősítették, ezért a kereskedelmi célú hasznosítás nem képzelhető el. Arra a kérdésre pedig, hogy igaz-e, hogy a Mortimer Kft. képviselője valójában egy hajléktalan, a polgármester csak annyit mond: kicsi város Kőszeg, ismerik egymást az emberek, amit mondanak, nem feltétlenül alaptalan.

A Kőszegi Rendőrkapitányság egyébként a napokban elküldött egy tájékoztatást Huber Lászlónak, amelyben értesítik, hogy rongálás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatnak eljárást. A levélből kiderül, hogy "2008. március 19-én a területnek a Kötex Kft. volt a tulajdonosa, akit K. Szabolcs kőszegszerdahelyi lakos képviselt, azonban ő ez idáig nem tisztázott okból 2008. március 20-án a területet eladta a Mortimer Hungary Kft.-nek, akit G. Zoltán horvátzsidányi lakos képvisel. A nyomozásnak jelen pillanatban három gyanúsítottja van, és további gyanúsítások is várhatók. A rendelkezésre álló adatok alapján a műemlékrongálás bűncselekményen kívül megállapítható közokirat-hamisítás, valamint adócsalás bűncselekmények gyanúja is, melyre a nyomozás kiterjesztésre kerül."

Faller Ferenc alezredes, a Kőszegi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője felmondja ugyanezt, miután további részletekről próbálom faggatni. Rendíthetetlenül ellenáll, amikor megkérdezem, van-e tudomásuk arról, hogy az eredeti tulajdonosok, vagyis az Innovációs Park Kőszeg Kft. tagjai tudhattak-e a rombolásról? Rutinosan hárít, mondván, már azzal is többet tett a kelleténél, hogy beszélgetett velem.

A büntetési tétel ez ügyben egyébként 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés, a műemlékesek szerint pedig 25 millió forintos bírságot kell fizetnie a rongálónak. Mindez egy hajléktalan esetében elég húzósnak tűnik.

A kőszegiek egy része arra gyanakszik, hogy a terület továbbadása mögött a felelősség elsikálása rejtőzik. Valaki túl nagyot ígért az ingatlanért, ezért vállalták be a bontást megrendelők még ezt a kockázatot is.

Sikerül telefonon elérnem Raffay Ernő ügyvédet, az Innovációs Park Kőszeg Kft. egyik tulajdonosát. Kíváncsi lettem volna, hogy miért adták el a kérdéses területet, és tudtak-e a bontásról? Az ügyvéd is szűkszavú, mint mondja, sajnálják, ami történt, de túl sokat az ügyről ők sem tudnak, a sajtóból értesültek az eseményekről. Esetleg kérdezzem meg Markovits Andrást, a kft. ügyvezetőjét. Tárcsázom, kicseng, nem veszi föl. Kisvártatva újra próbálkozom, a hívott szám nem kapcsolható.

Múlt idő

Bécsi építész tervei alapján 1901-ben mindössze hat hónap alatt építették föl Kőszegen az Első Magyar Hímzőgyárat, melynek tulajdonosai bizonyos Souhup és Korb urak voltak. Nem csoda hát, hogy jelentős császárvárosi hatások mutatkoztak az üzemcsarnokon, aminek nagy fesztávját vas főtartókkal hidalták át, ezenkívül különös hangulatot adtak az épületnek a míves öntöttvas oszlopok. Később itt kapott helyet a város egyik legjelentősebb üzeme, a Posztógyár, amely a rendszerváltást követően tönkrement. A szanált területet Kőszeg önkormányzata vásárolta meg 135 millió forintért, majd 2007-ben pályázat útján értékesítette az ingatlant. Kőszeg egyetlen ipari műemlékének a sorsa 2008. március 19- 20-án pecsételődött meg, amikor egyetlen éjszaka alatt ledózerolták az ideiglenes műemléki védettség alatt álló épületeket.

Figyelmébe ajánljuk

Mind idegenek vagyunk

  • SzSz

A világtól elidegenedett, magányos filmes hősök lelőhelye filmes tapasztalataink szerint elsősorban a metropoliszok, illetve a kertvárosok.