Pert nyert egy iraki férfi a magyar állammal szemben

  • narancs.hu
  • 2024. június 28.

Belpol

Nyolc napig nem adtak neki enni a tranzitzónában, öt év után kapott elégtételt.

Újabb egykori menekült nyert pert a magyar állammal szemben az Emberi Jogok Európai Bíróságán – írja a hvg.hu.

Az iraki H. L. családjával együtt menekült Magyarországra, és mivel nagykorúnak számított 19 évesen, a tranzitzónában a szüleitől és testvéreitől elkülönített szállást kapott. Menedékkérelmet adott be, azt kétszer elutasították, idegenrendészeti őrizetbe került, és 306 napon át a tompai tranzitzónában tartották fogva.

Az iraki fiatalember 8 napig éhezett, csak annyi ennivalója volt, amennyit a kisebb testvérei átvittek neki, a magukéból. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal ugyanis az ilyen helyzetben lévő fogvatartottakat nem etette. Végül azért kapott ételt, mert a Magyar Helsinki Bizottság közbenjárására a strasbourgi bíróság felszólította a magyar államot, hogy adjon neki enni.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a magyar állam jogot sértett, mert senkit nem szabad kínzásnak, megalázó, embertelen bánásmódnak alávetni, éheztetni. A bírák 3000 eurós igazságos jóvátétel megfizetésére kötelezték Magyarországot. 

„Ügyfelünk öt év után kapott elégtételt. A tranzitzónákban sok ezer ember vált áldozatává az állam önkényének. Azóta ugyan felszámolták ezeket, de a menedékkérők nagy árat fizetnek ezért: akik nem Ukrajna felől érkeznek, azokat már be sem engedik az országba. Azon dolgozunk, hogy a sokszor erőszakos visszakényszerítésnek is legyen már vége” – ezt Miskolczi Róbert mondta, aki a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjeként az iraki menedékkérő panaszost képviselte. 

Szerdán hasonló ítélet született egy afgán család ügyében:

A Magyarországot elmarasztaló bíróságnak novembertől már két magyar bírája is lesz, mert Paczolay Péter mellé Ausztria nemrég Jakab Andrást, a Salzburgi Egyetem magyar alkotmányjogász professzorát delegálta, és meg is választották az EJEB tagjává:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.