A Győr melletti Mezőörsön az évtizedek óta működő nyolcosztályos önkormányzati iskolát csak pár lépés választja el a községi plébános bábáskodásával néhány éve létrehozott alapítványi iskola és gimnázium szépen felújított épületétől. A helyieknek azonban hozzá kellett szokniuk, hogy e néhány méter hovatovább új választóvonal lett a falu lakói között. Az új iskola, amely indulásakor a falu büszkesége volt, mára a helyieket leginkább megosztó, az oktatáson jóval túlmutató "üggyé" nőtte ki magát.Az alig ezerfős kisalföldi településen a ´90-es évek derekán merült fel, hogy a falu közepén álló volt gazdasági épület felújításával ökumenikus alapítványi gimnázium és népfőiskola nyíljon. A terv spiritus rectora a falu energikus katolikus plébánosa, a ´80-as években a Bulányi György vezette Bokor katolikus közösséghez kötődő Szabó Gyula volt, akinek az ötlethez hamar sikerült külföldi támogatókat is megnyernie. Az elképzelést kezdetben faluszerte öröm és várakozás övezte, elvégre még az ország nyugati végein sem mindennapos, hogy egy faluban új középiskola nyíljon. A tanintézet - melynek fenntartója a Magyar Műhely Általános Művelődési Központ (MMÁMK) - az 1999-2000-es iskolaévben tárta ki kapuit az alsó és felső tagozatos diákság előtt (a gimnázium idén ősszel indul, a népfőiskola szintén beüzemelt). Szabó Gyula nem titkolta ama ambícióját, hogy az iskolát a kistérség vezető tanintézményévé kívánja fejleszteni, így oda a környékbeli falvakból is várják a gyerekeket. Az általános iskolások "elszívása" azonban kezdettől fogva feszültségeket is gerjesztett: ami a fejkvótás finanszírozás miatt az új iskolának növekvő létszámot és ezért pluszbevételt jelent, az máshol szükségképpen pénzügyi nehézségeket és leépítést okoz.
H
Mezőörsön régóta működik a Weöres Sándor Általános Iskola (WSÁI), melynek fenntartásához az önkormányzat idén hatmillió forinttal járul hozzá. Ebbe az iskolába a faluból és a környező településekről most 105 gyerek jár, míg az alapítványiba az önkormányzat tájékoztatása szerint több mint ötven. Ha a konkurens felső tagozat létrejöttét a WSÁI tantestülete és a régi iskola mellett elkötelezett önkormányzat nem is fogadta kitörő örömmel, ez a közoktatási versenyhelyzet - ha kicsit túlzásnak tűnik is egy ekkora faluban - nem szükségképpen az ördögtől való. A szabad iskolaválasztás miatt a szülők csemetéiket az általuk előnyösebbnek tartott intézménybe járathatják, az iskolák igyekeznek minél kedvezőbb feltételeket kínálni, a falu lakói pedig jól járnak, elvégre a versenyből az ő gyerekeik profitálnak. Ez az ideális állapot egyetlen körülmény meglétén múlik: azon, hogy az iskolaválasztás szabadságát semmilyen külső körülmény ne korlátozza.
Mezőörs (független) polgármestere azonban pontosan ezt a feltételt nem látja garantáltnak. Laposa Józsefné a Narancsnak elmondta: Szabó Gyula a templomban rendszeresen foglalkozik a két iskola összehasonlításával. Erről a február 10-i misén a mezőörsi katolikus templomban a Narancs riportere is részben meggyőződhetett, amikor Szabó Gyula az úrfelmutatás előtt néhány percben az alapítvány és az iskola sikereiről számolt be a gyülekezetnek. Bár nyílt agitáció ezen a vasárnapon nem folyt, később több hívő is egybehangzóan idézett fel olyan korábbi alkalmakat, amikor papjuk fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az önkormányzat nem jól gazdálkodik, keveset költ kultúrára, és a falu megspórolhatná az iskolára fordított pénzt, ha a gyerekek a MMÁMK iskolájába járnának. Szabó egy ízben megszavaztatta a híveket, hogy az önkormányzat korábbi főkönyvelője a hivatalban maradjon-e, sőt az is előfordult, hogy egy esküvőn (ahova egy környékbeli pap betegsége miatt hirtelen kellett beugrania) szintén felhozta az iskolák ügyét. A polgármester asszony szerint a hívek el-elmaradoznak a templomból, és többen átjárnak Pannonhalmára, mert nem tartják elfogadhatónak, hogy a plébános a lelkipásztorkodást gyakran összeköti az iskolakérdésen is túlmutató politikai nézeteinek vagy történelemszemléletének kifejtésével.
H
A község lakosainak mintegy kétharmada katolikus, egyharmaduk református, így egyáltalán nem érdektelen, hogy a gyerekek milyen hitoktatásban részesülnek. Mivel hittanórát Szabó Gyula csak az alapítványi iskolában hajlandó tartani, a WSÁI tanulói hétfőnként kénytelenek átjárni a másik iskolába. E helyzetet azonban néhány szülő szerint a pap rendszeresen arra használja ki, hogy nyomást gyakoroljon a gyerekekre. "Mikor iratkozol át végre a mi iskolánkba?" - idézte fel lapunknak az egyik tanácstalan szülő, hogy mit szokott kérdezni gyerekétől Szabó. Az is gondot okoz, hogy a néha hétfőre eső megyei tanulmányi vagy egyéb sportversenyekre a hittanról egyáltalán nem vagy csak nagyon nehezen engedi el a gyerekeket, ami így igazolatlan órák és egyesek formájában üt vissza rájuk. A gyerekek persze kiszolgáltatott elszenvedői a konfliktusnak, harciasabban fellépni ilyenkor csak néhány szülő mer. A szülők kérték Pápai Lajos győri megyés püspököt, hogy biztosítson az önkormányzati iskolába is hitoktatót, de úgy értesültek, hogy a püspök, miután konzultált a plébánossal, arra a következtetésre jutott: "arra a rövid időre már nem érdemes". Az új iskola vonzereje azonban, úgy tűnik, Mezőörsön csökkenőben van, ugyanis tavaly és idén is csak egy-egy gyerek iratkozott át.
A csökkenő népszerűségben szerepe lehet annak is, hogy a gyerekeiket a Weöres Sándor iskolába járató szülők úgy tudják, az alapítványi iskolában dolgozók képesítése sok kívánnivalót hagy maga után, ugyanis nem mindegyikük rendelkezik a megfelelő szakosítással. A plébános által sokszor dicsérőleg emlegetett továbbképzések gyakran éppen e hiányosságok pótlását célozzák. Sokan azt is furcsállják, hogy a korábbi iskoláikban "bukdácsoló" tanulók a MMÁMK iskolájában négyes-ötös rendűek - ami persze az esetleg eltérő pedagógiai módszerekre és szemléletre is visszavezethető. Minderről, valamint a felső tagozat indításának körülményeiről szerettük volna megkérdezni Szabó Tibornét, az alapítványi iskola igazgatóját is, ő azonban elzárkózott bármiféle nyilatkozattól, mivel szerinte a saját fórumaikon erről már éppen elég szó esett. A Kisalföld című lap valóban többször közölt kifejezetten pozitív hangvételű cikkeket az új tanintézményről. Egy, a gyerekét ide járató anyuka szintén meg van elégedve a választásával: dicsérte az iskola családias hangulatát, az alacsonyabb osztálylétszámokat, a jó eszközellátottságot. A növekvő feszültséget azonban, mint elmondta, ő is a saját bőrén tapasztalja.
A WSÁI igazgatója, dr. Varga László korrekt módon nem kívánt beszélni a másik iskoláról. Elismerően nyilatkozott az önkormányzat erőfeszítéseiről, melyekkel az iskoláját támogatják, és különféle új pedagógiai kezdeményezésekről, kiterjedtebb nyelvoktatásról és informatikai képzésről számolt be. "Hiába mondja Szabó Gyula, hogy halálra van ítélve az iskolánk, mert amíg a szülők elégedettek vele, addig létjogosultsága van a fenntartásának. Annál is inkább, mert az önkormányzatnak biztosítania kell a világnézetileg semleges oktatást." Az igazgató elégedett a továbbtanulási eredményeikkel is: tavaly minden tanulójukat a gyerekek által első helyen megjelölt középiskolába vették fel. Az iskolában jelenleg - a fent ismertetett okok miatt - csak református hitoktatás folyik, de Varga kész biztosítani a feltételeket, ha kerül katolikus hitoktató. "Nem hiszem, hogy egy jól működő iskolát szét kell zilálni" - kommentálta az eseményeket lapunknak.
Az iskolát működtető alapítvány egyik alapítója Medgyasszay László, a megye 1. számú (Mezőörsöt is magában foglaló) választókerületének MDF-es országgyűlési képviselője, aki magát Szabó Gyula feltétlen tisztelőjének mondja. "Karakteres ember, aki a hite szerint szolgálja az általa fontosnak tartott ügyeket" - jellemezte lapunknak a plébánost Medgyasszay, aki természetesnek tekinti, hogy az új iskola, mint minden új kezdeményezés, megosztja a közvéleményt. Mivel az önkormányzati iskolában folyó munkát is értékesnek tartja, örülne, ha a két iskola együtt tudna működni, de szerinte nem kell félni a versenyhelyzettől sem. Az új intézmény, amelyet nagyon jó szellemiségűnek tart, szerinte öt-hat év alatt fogja magát kifutni, és igazán akkorra tölti majd be eredeti, tehetséggondozó funkcióját. A kialakult konfliktushelyzet körülményeit azonban - mint elmondta - nem ismeri, ezért arról nem is kívánt nyilatkozni.
H
A konfliktus lassan túlnő az iskolák és a templom falain. Azok a gyerekek, akik régen együtt fociztak, mióta más iskolába járnak, gyakran már szóba sem állnak egymással, és az alapítványi iskolások gyakran - az egyik apuka szerint a névadó költő nevén túlmenően is - "levörösözik" a Weöresbe járókat. Egy másik szülő szerint tapinthatóvá vált a felekezetek közötti ellentét, sőt hasonló a helyzet a katolikus gyülekezeten belül is. "Szinte hallani a csendet, ahogy a gyerekek elmennek egymás mellett, iszonyatos a feszültség" - mesélte szomorúan az egyik anyuka. Természetesen kíváncsiak voltunk a történet kulcsfigurájának, Szabó Gyulának a véleményére is, ám azt a plébános nem kívánta lapunkkal megosztani.
Miklósi Gábor
