Ifjúsági politikai szervezetek Pécsett: Timurok a Mecsek alján

  • Gavra Gábor
  • 2002. február 21.

Belpol

Az országgyűlési választások közeledtével megnő a helyi párt-alapszervezetek és a különböző politikai erőkhöz kötődő társszervezetek, köztük az ifjúsági mozgalmak szerepe. Lapunk az egyik legnagyobb vidéki egyetemi városban, Pécsett mérte föl a parlamentbe jutásra esélyes pártoknál az ififront erőviszonyait.

Az országgyűlési választások közeledtével megnő a helyi párt-alapszervezetek és a különböző politikai erőkhöz kötődő társszervezetek, köztük az ifjúsági mozgalmak szerepe. Lapunk az egyik legnagyobb vidéki egyetemi városban, Pécsett mérte föl a parlamentbe jutásra esélyes pártoknál az ififront erőviszonyait.Az ifjúsági szerveződések nagy része formálisan nem kötődik pártokhoz vagy ideológiai áramlatokhoz. A különböző közhatalmi szervek vagy érdekképviseletek (a sportminisztérium - ISM -, a települési önkormányzatok ifjúságpolitikai bizottságai és albizottságai, az egyetemeken és főiskolákon működő hallgatói önkormányzatok) azonban irányítóik pártkötődései miatt kiszolgáltatottak a pártpolitikának - gondoljunk csak az 1995-ös tandíjtüntetést szervező HÖKOSZ akkori elnökének, Szabó Lászlónak az ISM helyettes államtitkárságáig ívelő karrierjére. Az egyes pártokhoz kötődő ifjúsági szervezetek törekvései között előkelő helyen szerepel a fiatalok érdekképviseleti szerveinek meghódítása, a Narancsnak ezt a Pécsett működő ifjúsági szervezetek képviselői is megerősítették, mint ahogyan azt is, hogy országszerte számos hallgatói önkormányzat a nagypolitika befolyása alatt áll. E jelenséget a pécsi ifjúsági szervezetek képviselői kivétel nélkül egészségtelennek tartják, ám a folyamat elindításának felelősségét vetélytársaikra hárítják.

Pécs városa és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) az elmúlt három év során a kormányzati politika páriája volt: előbbi ellenzéki irányítása, utóbbi pedig vezetésének feltételezett baloldali kötődése miatt. A városi ifjúságpolitika és az egyetemi hallgatói közélet átpolitizálódása itt éppúgy végbement, mint országos szinten, csak épp ellenkező előjellel: a PTE hallgatói önkormányzati elnökei közül többen a Magyar Szocialista Párt tagjai. Andráska Gergely, a Bölcsészettudományi Kar HÖK-elnöke és az Ifjú Szocialisták Mozgalma (ISZM) Országos Tanácsának tagja szerint "fájó pont a Fidesznek, hogy a PTE azon kevés felsőoktatási intézmények egyike, amelyekben a hallgatói érdekképviseletek vezetői nem jobboldali kötődésűek".

Az MSZP pozíciói

viszonylag erősek Pécsett, az ISZM-en kívül több baloldali irányultságú, a párthoz kisebb-nagyobb mértékben kötődő szervezet működik a városban, így a Szocialista Egyetemi Szövetség (SZESZ), illetve az MSZP-be belépett Ifjú Generáció (IGEN). Előbbi szervezetek nyitottak a párton kívüliek irányába is, az IGEN-tagságnak azonban feltétele az MSZP-be történő belépés.

Andráska a szervezetten politizáló fiatalok szerepét egyrészt abban látja, hogy minél nagyobb részt vállaljanak a helyi és országos ifjúságpolitika alakításában, másrészt egymással beszélő viszonyt fenntartva új, párbeszédre épülő politikai kultúrát honosítsanak meg a közéletben. Kezdeményezésére e célok megvalósítása érdekében alakult meg a városi önkormányzat ifjúságpolitikai koncepciójának kidolgozására hivatott Ifjúsági Kerekasztal, melyben a fiatalokkal foglalkozó civil szervezetek és az egyetem hallgatói önkormányzatainak képviselőin kívül a képviselő-testületbe jutott pártok egy-egy fiatal politikusa vesz részt. Utóbbiak alkotják az önkormányzat ifjúsági albizottságát, amely előzetesen megtárgyalja az önkormányzat illetékes bizottsága vagy a képviselőtestület elé kerülő, fiatalokat érintő ügyeket. Andráska szerint - aki hallgatói önkormányzati elnökként a kerekasztal elnöki tisztségét is betölti - ebben az átmeneti struktúrában a testület fő funkciója, hogy a helyi pártpolitikusok "első vonalának" bekapcsolódása előtt kompromiszszumot hozzon tető alá a különböző politikai erők érintett csoportjai között, és egységesen lobbizhasson a város vezetésénél többek között az ifjúságpolitikai koncepció megalkotása érdekében.

A politikai kultúra változásával kapcsolatban Molnár László, a

Liberális Fiatalok Társasága (LIFT)

pécsi alapító elnöke szkeptikus, mondván, hogy tapasztalatai szerint a huszonéves politikusgeneráció cselekvését ugyanazok az avítt előítéletek mozgatják, mint idősebb kollégáikét. A közéletbe tagozódás feltétele az adott politikai erő vezetése által diktált játékszabályok elfogadása, amely, ismerve a jobboldali pártok stílusát, nehezen egyeztethető össze a dialógusra törekvéssel. A LIFT - a szélsőséges irányzatok képviselőit leszámítva - párbeszédre törekszik minden, fiatalokat tömörítő szervezettel, ám a jobboldali mozgalmak részéről - az Ifjúsági Demokrata Fórum (IDF) kivételével - nem tapasztaltak fogadókészséget ez iránt.

A LIFT független civil szervezet, ám tagjai közül többen részt vettek - Molnár is - az SZDSZ munkájában. A függetlenség azt jelenti, hogy a szervezetnek nem kell mindenáron egy politikai erő aktuális fordulataihoz igazodnia, tevékenységét nem az adott párt, hanem az általa vállalt értékrend képviseletének rendelheti alá, továbbá civil szervezetként a LIFT megjelenhet olyan területeken (így a felsőoktatásban) is, ahová egy politikai párt ifjúsági szervezete nem teheti be a lábát. Az SZDSZ ifjúsági kerekasztalbeli képviselője, aki a LIFT tagja is, rendszeresen részt vesz a testület munkájában és a városi ifjúságpolitikai koncepció kidolgozásában; a liberális fiatalok reményei szerint a kerekasztal eredményeként Pécsnek hosszú idő után működőképes ifjúságpolitikája lehet, megelőzve így a máig nem létező országos ifjúságpolitikai koncepciót.

Koszorús László,

a Fidelitas

pécsi elnöke és országos alelnöke elismeri, hogy szervezete nem hajlandó részt venni az ifjúsági mozgalmak közötti informális kapcsolatépítésben, az ő szavaival "mutyizásban". A politika szerinte a konfliktusok művészete, a Fidelitas pedig - lévén elsősorban a Fidesz - MPP politikai hátországa, és csak másodsorban ifjúsági szervezet - Pécsett is főleg az anyapárttal keresi a kapcsolatok szorosabbra fűzésének lehetőségét, nem pedig az Ifjúsági Kerekasztal résztvevőivel.

Koszorús szerint Pécs önkormányzata az elmúlt években sikeresen konszolidálta ugyan a város pénzügyi helyzetét, de az ifjúságpolitika a helyhatóság mostohagyereke volt. A kerekasztal ötletét használhatónak, ám önmagában kevésnek tartja; a Fidesz képviselőjeként éppen ezért ritkán vesz részt a kerekasztal és az albizottság ülésein. Mindaddig, amíg a területen folyó önkormányzati munkát nem egy döntési jogkörrel felruházott bizottság koordinálja, nem látja értelmét az intézményes egyeztetésnek. A Fidelitas nem vesz részt a város ifjúságpolitikai koncepciójának kidolgozásában sem, mert munkájuk során elsőbbséget élvez az őszi helyhatósági választásra készülő Fidesz-program ifjúságpolitikai fejezetének kidolgozása; mint mondta, erre tartalékolnak. A Fidesz és a város most formálódó elképzelései között nincs számottevő eltérés, Koszorús inkább hangsúlybeli különbségeket emleget. A megoldás kulcsa szerinte a koncepció+politikai támogatás=pénz képletben keresendő.

Koszorús a Fidelitas más ifjúsági szervezetekhez fűződő kapcsolatait ismertetve az IDF-et említi mint természetes partnert, amely alól azonban időközben elfogyott az anyaszervezet. A többiek közül az ISZM-mel az Ifjúsági Kerekasztal révén kommunikálnak; a LIFT-tel és

a MIÉP Ifjúsági Tagozatával

azonban nincsenek kapcsolatban. Ezt viszont Polgár Miklós, a MIÉP pécsi elnökségi tagja, a párt pécsi Ifjúsági Tagozatának vezetője másképp tudja. Állítása szerint a JOBBIK elnevezésű civil szervezet révén működnek együtt a MIÉP és az MDF, illetve a Fidesz fiataljai. A JOBBIK előadások és rendezvények szervezésével igyekszik közelebb hozni egymáshoz a különböző jobboldali szervezetek tagjait és szimpatizánsait. Polgár és a JOBBIK pécsi elnöke, Szalai Csaba különösen büszke Bencsik András, Lovas István, Csurka István és Rogán Antal, a Fidesz és a Fidelitas országos alelnöke pécsi vendégszereplésére, akik a JOBBIK által szervezett előadásokat tartottak a városban. Utóbbi meghívása arra enged következtetni, hogy Pécsett létezik együttműködés a Fidesz ifjúsági társszervezete és a MIÉP Ifjúsági Tagozata között.

A MIÉP rendszeresen részt vesz az Ifjúsági Kerekasztal munkájában és Pécs ifjúságpolitikai koncepciójának kidolgozásában, bár Polgár is fontosnak tartaná egy ifjúsági bizottság létrehozását. A párt Ifjúsági Tagozata azonban most elsősorban "a MIÉP történetében sorsfordító választásra" készül, a három pécsi választókörzet kampányfőnökei a tagozat jelenlegi vagy egykori tagjai. A Fidelitashoz hasonlóan a MIÉP Ifjúsági Tagozata saját szerepét elsősorban nem a regionális és országos ifjúságpolitika alakításában, hanem saját pártja politikus-utánpótlásának biztosításában, a fiatalítás elősegítésében látja, ami szerinte hozzájárulhat a pártok közötti helyi és országos erőviszonyok gyökeres megváltozásához.

Gavra Gábor

Figyelmébe ajánljuk

Van, aki Debrecenből utazik az Akácfa utcába egy vasárnapi ebédért

„Gondolhatnánk, mi nem vagyunk veszélyben, hiszen csak ételt adunk rászorulóknak, viszont az szúrhatja a hatalom szemét, hogy láthatóvá tesszük a nincstelenség problémáját” — fogalmaz Lánczi Éva, a Heti Betevő csapatának oszlopos tagja és társelnöke. Az egyesület hétről-hétre közel 1000 embernek biztosít neves éttermek konyháján készült vasárnapi ebédet. 

BKV: csak semmi pánik, lesz fizetés!

A cég megbízott vezérigazgatója belső körlevélben igyekszik nyugtatni a cég dolgozóit, hogy mindenki megkapja a fizetését júniusban. A szakszervezetek megkezdték az egyeztetéseket arról, milyen eszközökkel éljenek, ha ellehetetlenül a BKV és többi fővárosi szolgáltató cég működése.