Ifjúsági politikai szervezetek Pécsett: Timurok a Mecsek alján

  • Gavra Gábor
  • 2002. február 21.

Belpol

Az országgyűlési választások közeledtével megnő a helyi párt-alapszervezetek és a különböző politikai erőkhöz kötődő társszervezetek, köztük az ifjúsági mozgalmak szerepe. Lapunk az egyik legnagyobb vidéki egyetemi városban, Pécsett mérte föl a parlamentbe jutásra esélyes pártoknál az ififront erőviszonyait.

Az országgyűlési választások közeledtével megnő a helyi párt-alapszervezetek és a különböző politikai erőkhöz kötődő társszervezetek, köztük az ifjúsági mozgalmak szerepe. Lapunk az egyik legnagyobb vidéki egyetemi városban, Pécsett mérte föl a parlamentbe jutásra esélyes pártoknál az ififront erőviszonyait.Az ifjúsági szerveződések nagy része formálisan nem kötődik pártokhoz vagy ideológiai áramlatokhoz. A különböző közhatalmi szervek vagy érdekképviseletek (a sportminisztérium - ISM -, a települési önkormányzatok ifjúságpolitikai bizottságai és albizottságai, az egyetemeken és főiskolákon működő hallgatói önkormányzatok) azonban irányítóik pártkötődései miatt kiszolgáltatottak a pártpolitikának - gondoljunk csak az 1995-ös tandíjtüntetést szervező HÖKOSZ akkori elnökének, Szabó Lászlónak az ISM helyettes államtitkárságáig ívelő karrierjére. Az egyes pártokhoz kötődő ifjúsági szervezetek törekvései között előkelő helyen szerepel a fiatalok érdekképviseleti szerveinek meghódítása, a Narancsnak ezt a Pécsett működő ifjúsági szervezetek képviselői is megerősítették, mint ahogyan azt is, hogy országszerte számos hallgatói önkormányzat a nagypolitika befolyása alatt áll. E jelenséget a pécsi ifjúsági szervezetek képviselői kivétel nélkül egészségtelennek tartják, ám a folyamat elindításának felelősségét vetélytársaikra hárítják.

Pécs városa és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) az elmúlt három év során a kormányzati politika páriája volt: előbbi ellenzéki irányítása, utóbbi pedig vezetésének feltételezett baloldali kötődése miatt. A városi ifjúságpolitika és az egyetemi hallgatói közélet átpolitizálódása itt éppúgy végbement, mint országos szinten, csak épp ellenkező előjellel: a PTE hallgatói önkormányzati elnökei közül többen a Magyar Szocialista Párt tagjai. Andráska Gergely, a Bölcsészettudományi Kar HÖK-elnöke és az Ifjú Szocialisták Mozgalma (ISZM) Országos Tanácsának tagja szerint "fájó pont a Fidesznek, hogy a PTE azon kevés felsőoktatási intézmények egyike, amelyekben a hallgatói érdekképviseletek vezetői nem jobboldali kötődésűek".

Az MSZP pozíciói

viszonylag erősek Pécsett, az ISZM-en kívül több baloldali irányultságú, a párthoz kisebb-nagyobb mértékben kötődő szervezet működik a városban, így a Szocialista Egyetemi Szövetség (SZESZ), illetve az MSZP-be belépett Ifjú Generáció (IGEN). Előbbi szervezetek nyitottak a párton kívüliek irányába is, az IGEN-tagságnak azonban feltétele az MSZP-be történő belépés.

Andráska a szervezetten politizáló fiatalok szerepét egyrészt abban látja, hogy minél nagyobb részt vállaljanak a helyi és országos ifjúságpolitika alakításában, másrészt egymással beszélő viszonyt fenntartva új, párbeszédre épülő politikai kultúrát honosítsanak meg a közéletben. Kezdeményezésére e célok megvalósítása érdekében alakult meg a városi önkormányzat ifjúságpolitikai koncepciójának kidolgozására hivatott Ifjúsági Kerekasztal, melyben a fiatalokkal foglalkozó civil szervezetek és az egyetem hallgatói önkormányzatainak képviselőin kívül a képviselő-testületbe jutott pártok egy-egy fiatal politikusa vesz részt. Utóbbiak alkotják az önkormányzat ifjúsági albizottságát, amely előzetesen megtárgyalja az önkormányzat illetékes bizottsága vagy a képviselőtestület elé kerülő, fiatalokat érintő ügyeket. Andráska szerint - aki hallgatói önkormányzati elnökként a kerekasztal elnöki tisztségét is betölti - ebben az átmeneti struktúrában a testület fő funkciója, hogy a helyi pártpolitikusok "első vonalának" bekapcsolódása előtt kompromiszszumot hozzon tető alá a különböző politikai erők érintett csoportjai között, és egységesen lobbizhasson a város vezetésénél többek között az ifjúságpolitikai koncepció megalkotása érdekében.

A politikai kultúra változásával kapcsolatban Molnár László, a

Liberális Fiatalok Társasága (LIFT)

pécsi alapító elnöke szkeptikus, mondván, hogy tapasztalatai szerint a huszonéves politikusgeneráció cselekvését ugyanazok az avítt előítéletek mozgatják, mint idősebb kollégáikét. A közéletbe tagozódás feltétele az adott politikai erő vezetése által diktált játékszabályok elfogadása, amely, ismerve a jobboldali pártok stílusát, nehezen egyeztethető össze a dialógusra törekvéssel. A LIFT - a szélsőséges irányzatok képviselőit leszámítva - párbeszédre törekszik minden, fiatalokat tömörítő szervezettel, ám a jobboldali mozgalmak részéről - az Ifjúsági Demokrata Fórum (IDF) kivételével - nem tapasztaltak fogadókészséget ez iránt.

A LIFT független civil szervezet, ám tagjai közül többen részt vettek - Molnár is - az SZDSZ munkájában. A függetlenség azt jelenti, hogy a szervezetnek nem kell mindenáron egy politikai erő aktuális fordulataihoz igazodnia, tevékenységét nem az adott párt, hanem az általa vállalt értékrend képviseletének rendelheti alá, továbbá civil szervezetként a LIFT megjelenhet olyan területeken (így a felsőoktatásban) is, ahová egy politikai párt ifjúsági szervezete nem teheti be a lábát. Az SZDSZ ifjúsági kerekasztalbeli képviselője, aki a LIFT tagja is, rendszeresen részt vesz a testület munkájában és a városi ifjúságpolitikai koncepció kidolgozásában; a liberális fiatalok reményei szerint a kerekasztal eredményeként Pécsnek hosszú idő után működőképes ifjúságpolitikája lehet, megelőzve így a máig nem létező országos ifjúságpolitikai koncepciót.

Koszorús László,

a Fidelitas

pécsi elnöke és országos alelnöke elismeri, hogy szervezete nem hajlandó részt venni az ifjúsági mozgalmak közötti informális kapcsolatépítésben, az ő szavaival "mutyizásban". A politika szerinte a konfliktusok művészete, a Fidelitas pedig - lévén elsősorban a Fidesz - MPP politikai hátországa, és csak másodsorban ifjúsági szervezet - Pécsett is főleg az anyapárttal keresi a kapcsolatok szorosabbra fűzésének lehetőségét, nem pedig az Ifjúsági Kerekasztal résztvevőivel.

Koszorús szerint Pécs önkormányzata az elmúlt években sikeresen konszolidálta ugyan a város pénzügyi helyzetét, de az ifjúságpolitika a helyhatóság mostohagyereke volt. A kerekasztal ötletét használhatónak, ám önmagában kevésnek tartja; a Fidesz képviselőjeként éppen ezért ritkán vesz részt a kerekasztal és az albizottság ülésein. Mindaddig, amíg a területen folyó önkormányzati munkát nem egy döntési jogkörrel felruházott bizottság koordinálja, nem látja értelmét az intézményes egyeztetésnek. A Fidelitas nem vesz részt a város ifjúságpolitikai koncepciójának kidolgozásában sem, mert munkájuk során elsőbbséget élvez az őszi helyhatósági választásra készülő Fidesz-program ifjúságpolitikai fejezetének kidolgozása; mint mondta, erre tartalékolnak. A Fidesz és a város most formálódó elképzelései között nincs számottevő eltérés, Koszorús inkább hangsúlybeli különbségeket emleget. A megoldás kulcsa szerinte a koncepció+politikai támogatás=pénz képletben keresendő.

Koszorús a Fidelitas más ifjúsági szervezetekhez fűződő kapcsolatait ismertetve az IDF-et említi mint természetes partnert, amely alól azonban időközben elfogyott az anyaszervezet. A többiek közül az ISZM-mel az Ifjúsági Kerekasztal révén kommunikálnak; a LIFT-tel és

a MIÉP Ifjúsági Tagozatával

azonban nincsenek kapcsolatban. Ezt viszont Polgár Miklós, a MIÉP pécsi elnökségi tagja, a párt pécsi Ifjúsági Tagozatának vezetője másképp tudja. Állítása szerint a JOBBIK elnevezésű civil szervezet révén működnek együtt a MIÉP és az MDF, illetve a Fidesz fiataljai. A JOBBIK előadások és rendezvények szervezésével igyekszik közelebb hozni egymáshoz a különböző jobboldali szervezetek tagjait és szimpatizánsait. Polgár és a JOBBIK pécsi elnöke, Szalai Csaba különösen büszke Bencsik András, Lovas István, Csurka István és Rogán Antal, a Fidesz és a Fidelitas országos alelnöke pécsi vendégszereplésére, akik a JOBBIK által szervezett előadásokat tartottak a városban. Utóbbi meghívása arra enged következtetni, hogy Pécsett létezik együttműködés a Fidesz ifjúsági társszervezete és a MIÉP Ifjúsági Tagozata között.

A MIÉP rendszeresen részt vesz az Ifjúsági Kerekasztal munkájában és Pécs ifjúságpolitikai koncepciójának kidolgozásában, bár Polgár is fontosnak tartaná egy ifjúsági bizottság létrehozását. A párt Ifjúsági Tagozata azonban most elsősorban "a MIÉP történetében sorsfordító választásra" készül, a három pécsi választókörzet kampányfőnökei a tagozat jelenlegi vagy egykori tagjai. A Fidelitashoz hasonlóan a MIÉP Ifjúsági Tagozata saját szerepét elsősorban nem a regionális és országos ifjúságpolitika alakításában, hanem saját pártja politikus-utánpótlásának biztosításában, a fiatalítás elősegítésében látja, ami szerinte hozzájárulhat a pártok közötti helyi és országos erőviszonyok gyökeres megváltozásához.

Gavra Gábor

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.