A pert övező figyelem egyáltalán nem véletlen, hiszen abban így vagy úgy, de érintett a kecskeméti Mercedes-projekt, amely Magyarország valaha volt legnagyobb zöldmezős beruházása, továbbá akkora összegekről volt itt szó, ami igencsak képes megmozgatni a fantáziát.
2008-ban a Daimler AG úgy döntött, hogy 800 millió eurós beruházással Magyarországon építi fel új gyárát (részletesen lásd: Mint pusztai förgeteg, Magyar Narancs, 2008. július 24.). Választása azért esett - a gazdaságföldrajzi megfontolásokon túl - Kecskemétre, mert itt állt rendelkezésre a szükséges méretű egybefüggő terület - a több száz hektár opciós jogaival a Best Invest Projekt Hungária Kft., illetve annak ügyvezetője, Kövesdi Ferenc és Krisztina lánya rendelkezett. A Daimler kikötötte: nem alkudozik egyenként a tulajdonosokkal, hanem csakis úgy hajlandó bevásárolni, ha a mezőgazdasági célú földeket az adásvétel idejére ipari területté minősítik, az eladó pedig maga Kecskemét városa lesz. Nagyon gyors és bonyolult szerződéskötési procedúra kezdődött tehát, de végül minden összejött: a 450 hektár - mezőgazdasági művelés alól kivonva, iparterületté átminősítve, az ezért járó összeg az államkasszába befizetve - a Mercedesé lett, a tulajdonosok pedig
akkora összegeket kaptak,
amekkoráról soha még csak álmodni sem mertek. (A Best Invest sztoriját lásd: Öttalálatosa csak annak lehet, aki lottózik, Magyar Narancs, 2009. október 8.)
Ezen a környéken korábban egy hektár - ha egyáltalán elkelt - 400-500 ezer forintos áron cserélt gazdát. A Best Invest ezt nem kevesebb mint 14 millió forintra tornázta fel. A tulajdonosokkal 2000 óta kötött szerződésekben a szokásos ár több mint tízszeresét kötötték ki alapárként, az esetleges efölötti árra pedig 50 százalékos sikerdíjban egyeztek meg. Mintha csak valaki odajönne, és a 18 éves Suzukiért, aminek az ára 200 ezer forint, 3 milliót ígérne, hozzátéve, hogy ha ennél drágábban adja el, annak a fele az övé. Kezet rá - mondanák erre százból százan.
Az adásvételi szerződések aláírása, a föld árának bekasszírozása után azonban a másfél száz tulajdonos közül hét pert indított. Eleinte csupán annyit lehetett tudni, hogy sokallják az általuk megbízott közvetítő - a Best Invest - sikerdíját. Később, miután a bíróság két rendbírságot is kénytelen volt kiszabni a hetek jogi képviselőjére, mert nem tisztázta pontosan a keresetet, azt is mondták, hogy az ekkora méretű sikerdíj a jó erkölcsbe ütközik. Összesen 28 pontban támadták a hajdan kötött szerződéseket. (Lásd: Mondd, mi fáj? Magyar Narancs, 2009. október 29.)
A Bács-Kiskun Megyei Bíróság végül egyetlenegy pontban sem adott nekik igazat. Döntő mozzanat volt, hogy a perbe fogott Best Invest Kft. becsatolta a földtulajdonosokkal kötött szerződések megtámadását eleve kizáró nyilatkozatokat - a felperesek e dokumentumokat ugyanis "elfelejtették" a peranyagokhoz fűzni.
Az ítélet szerint "mindegyik felperes, megerősítve korábbi szerződéses nyilatkozatát, azonos tartalommal kijelentette, hogy hozzájárul a tulajdonszerző tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez. Kijelentette azt is, hogy az ügylet részleteivel tisztában van, egyetért azzal, és a szándékával egyezik, hogy jelen adásvétel része legyen annak a komplex programnak, amely eredményeként a Daimler AG Mercedes beruházás a térségben megvalósul, ezért sem az opciós szerződéssel, sem az elővásárlási igénnyel, sem az ügylethez kötődő egyéb szerződéssel vagy jognyilatkozattal szemben fellebbezést, megtámadást vagy más jogorvoslati igényt nem kíván érvényesíteni, az ilyen igényérvényesítési jogáról lemond".
Czinege Gyöngyvér megyei bíró a polgári per ítéletében azt is kifejtette, hogy a felperesek kérelme azért nem megalapozott, mert egy szerződés - mint a perbe fogott is - a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre, és lényegében bármit tartalmazhat, amiben egyetértenek. Arra pedig, hogy az adott esetben a megállapodás - és annak díjazása - a jó erkölcsbe ütközik-e, az ítélet ezt a választ adta: "A bíróság álláspontja szerint a kivételes, egyedi, a perben érintett nagyberuházás e térségben megtelepedése ugyancsak sajátos és egyedi lehetőségeket teremtett, az egyébként közismerten művelési ágában kisebb értéken forgalomba kerülő szántó ingatlanok értékesítésére. A megállapodások alapján eljárva a megbízott olyan vételárhoz juttatta a megbízóit, melyek reményében a tulajdonosok a szerződés aláírásakor
maguk sem sérelmezték,
hogy az értékesítési ár feletti vételár elérése esetén (600 Ft/négyzetméter) magasabb megbízási díjat köt ki a megbízott."
Feltűnő-e az értékaránytalanság? "A szerződést kötő felek a korábban szántó művelési ágú ingatlanok tényleges forgalmi értékének ismeretében a többleteredményt díjazni kívánták. A megbízó által elért magasabb vételár alapján számítandó, a szerződéskötő felek által kölcsönösen meghatározott díj, a szerződéskötési szabadság polgári jogi elvére figyelemmel, értékelve a közvetítői jogügylet sajátosságait, a rendelkezésre álló adatok alapján nem tekinthető feltűnően értékaránytalannak." A polgári törvénykönyv egyértelműen rendelkezik arról, hogy "a megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidő megnyílta után a szerződést írásban megerősíti, vagy a megtámadásról egyébként írásban lemond". A bíróság mindebből arra a következtetésre jutott, hogy a megtámadás joga a megerősítő lemondó nyilatkozat alapján megszűnt.
Kövesdi Krisztina perbeli vallomásában három magánlátogatást elevenített föl. A mostani felperesek - egykori földtulajdonosok - vizitáltak a Kövesdi-házban néhány héttel azután, hogy átvették a nekik járó pénzt. A vadász - az egyik felperes fia, aki a szerződéskötéskor tanú volt - annyira boldog volt, hogy két nyulat vitt ajándékba Kövesdiéknek. Egy másik partner, aki az idén 80 éves, fiatal élettársával - egykori tanítványával - jelent meg. Tanácsot kérni jött: életében nem látott még ennyi pénzt, mit tanácsol neki az ingatlanos, mibe fektesse - kérdezte. Az első rendű felperes még kacifántosabb helyzetből indított: már korábban kikötötte, hogy postán ne kapjon semmiféle levelet Kövesdiéktől, és a vételárat is személyesen vette föl; látogatásának célja pedig az volt, hogy megtudakolja, mit csináljon ennyi pénzzel, ugyanis az egész ügyletet eltitkolta a családja elől.
Talán véletlen, talán nem: az ítélethirdetésre a felperesek egyike sem jelent meg, sőt, távol maradtak jogi képviselőik is. (Ennek pertaktikai oka is lehet: időnyerés, hiszen a helyszínen nem volt kézbesíthető az ítélet, nem kellett nyilatkozniuk, hogy fellebbeznek-e.)
Kövesdi Ferenc, aki 2000-től lankadatlanul összeszervezte a földtulajdonosokat, a Narancs kérdésére azt mondta: örül annak, hogy ez az ítélet született, de nem örül annak, hogy így meghurcolták. Büntetőügyben a gyilkosok nevének csak a kezdőbetűjét szabad leírni, itt meg hónapokon át rajta köszörülte a nyelvét mindenki, a sajtó - beleértve a gazdasági szaksajtó - otromba melléfogásai, inszinuációi pedig csak olajat öntöttek a tűzre. "A legkönnyebb leírni egy számot, hogy ennyi járt nekem. De kiszámolni, hogy ebből mennyi a 25 százaléknyi áfa, a 16+4 százalékos társasági nyereségadó, mibe kerül, ha a cégben lévő pénzt osztalékként kifizetem - hogy tehát a végén 100-ból még 40 forint sem jut - ahhoz már tényleg szaktudás kéne. Talán van is, csak úgy nem annyira érdekes a történet."
Az ítélet külön is foglalkozik a Best Invest - és személyesen Kövesdi Ferenc - szerepével: "Az volt megállapítható, hogy az I. r. alperes közreműködött, eljárt, tényleges tevékenységet folytatott le annak érdekében, hogy a perrel érintett beruházáshoz összeszervezett terület létrejöjjön, miután - éppen a felperesek szóhasználatával élve - az 'így lekötött ingatlanok csak egészükben, egységes projekt területként voltak értékesek', közvetítői tevékenysége nem vitatható."
Egyelőre nem tudni, a felperesek fellebbeznek-e vagy sem. Az azonban tény, hogy ők heten - Ábel József, Horváth József, Guóth Iván, Sárkány György, Szenes Béla és Szenes Béláné, Katona Éva - összesen, 643 millió forinthoz jutottak. Egy olyan - összesen 45 hektárnyi - területért, ami, ha nincs Kövesdi és nem jön a Mercedes, összesen 20-23 milliót, ha ért.
