Pavilonfelújítás állami milliárdokból

Itt úgyse jössz át!

Belpol

Hamarosan megkezdődhet az állami támogatásból megvalósuló Millenniumi Pavilon felújítása Zebegényben. Pár utcányira egy magánberuházás is indulna, már ha a helyiek ezt hagyják – és ez kihathat a pavilon további sorsára is.

A „Dunakanyar gyöngyszeme” – így szokás hivatkozni a Budapesttől körülbelül 70 kilométerre északra található Zebegényre. A községet kettészeli a Malom-patak, jelentős része a Börzsöny oldalában épült meg, ahonnan pazar kilátás nyílik a Dunára és a szemközti Pilisre.

A Millenniumi Pavilon eredetileg Zobel Lajos tervei alapján a városligeti millenniumi kiállításra készült 1895 környékén a dohánygyártást bemutató épületként. Később Ferenc Józsefnek adományozták, aki lemondott róla a főváros javára. Végül az 1920-s években újra felépítették a pavilont Zebegényben, előbb testi fejlődésben elmaradt gyerekek, majd állami gondozottak üdültetésére használták. 2001-ben német magántulajdonba került, az állapota leromlott, majd 2018-ban egy olyan alapítványé lett, amely a személyi összetétele miatt Rétvári Bence országgyűlési képviselőhöz ­köthető. A Családháló Alapítvány több mint 130 millió forintot kapott az államtól az épület megvásárlására, míg egy másik szervezet, a Millenniumi Pavilon Közhasznú Alapítvány a központi költségvetés terhére 2,7 milliárd ­forintból újíthatja fel.

Egy tavaly augusztusi lakossági fórumon parázs vita alakult ki a beruházás körül, mivel hatvan főre szabott parkolót is terveznek, ami előbb-utóbb a forgalom növekedéséhez vezet. A közhasznú alapítvány egyik kurátora, Ulicsák Tamás Ferenc szokolyai vállalkozó szerint buszos érkezéssel „konferenciák, orvostalálkozók” lesznek az épületben. Múlt év végi cikkünk (lásd: A végén még kiegyenesítik, Magyar Narancs, 2022. december 14.) írásakor felhívtuk Ulicsákot, aki elmondta, egy lakos pert indított az építési engedélyük ellen, ezért a projekt elhúzódik.

„A tél beállta előtt”

Ahogyan arról lapunk tavaly beszámolt, az alapítvány megvásárolta a helyi Kenderes Hotelt; az Építészfórum idén nyár elején erről megkérdezte Ulicsákot, aki elmondta, valóban megvették „a több mint 10 évre bezárt, beázott, leromlott állapotban lévő” Duna-parti ingatlant. „Célunk egy 44 fős szálláshely kialakítása, mely a környékre érkező turisták, vendégek vagy akár a Pavilonépületben rendezvényen részt vevő vendégek szállását biztosítja.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.