Izraeli rakétákat vesz a magyar Hiúzokhoz a kormány

  • narancs.hu
  • 2021. július 14.

Belpol

A védelmi beszerzésekért felelős kormánybiztos a Magyarország számára vásárolt Vaskupola radarrendszert is megnézte működés közben.

Izraeli rakétákkal turbózzák fel a Magyar Honvédség által rendelt, 700 milliárd forintba kerülő Lynx (Hiúz) gyalogsági harcjárműveket: Maróth Gáspár, védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos  Spike irányított páncéltörő rakéták beszerzéséről állapodott meg szerdán Izraelben a rakétákat gyártó Rafael Advanced Defense System Ltd.-vel.

A Spike LR2 típusú tankelhárító rakéták magas röppályát követve felülről támadhatják a páncélozott járműveket, ahol azok a legsebezhetőbbek, hatótávolságuk pedig 5,5 kilométer  lehetföldi kilövés esetében. A rakétatípus optikai kábellel és rádióirányítással is repülhet, és a célterület fölé érve képes arra, hogy akár több lehetséges célpont közül is válasszon.

 Izraeli utazása során Maróth Gáspár ellátogatott Elta vállalat Israel Aerospace Industries (IAI) nevű fegyvergyárába - az Elta üzeme építette ki az izrael légterét védő, híres Vaskupola védelmi rendszert, melyet Magyarország is megvásárolt. Maróth az MTI  tudósítójának elmondta, hogy az IAI szervezésében élőben, műveleti körülmények között figyelik meg a Vaskupola működését, a helyi szakértőkkel pedig pontosítják, hogy itthon milyen műszaki paraméterekre lesz szükség a magyar radarrendszer felállításához.

Magyarország csak az izraeli radarokat szerezte be, a hozzátartozó Tamir- rakétákat nem, a Vaskupola technikáját ugyanis a Magyar Honvédség a korábban megvett, norvég-amerikai NASAMS-rakétarendszerrel fogja párosítani. Utóbbi beszerzésre a Magyar Honvédség – és így az állam – 460 milliárd forintot is költhetett.

Maróth felidézte, hogy a Vaskupola elfogó képességeit az elmúlt hónapokban éles helyzetben lehetett látni – az IAI munkatársai pedig szemléltetésként megmutatták a kormánybiztosnak a Hamasz elleni hadműveletek „tanulságait” is.

 A magyar delegáció izraeli útján megnézte az IAI dróngyártását is, illetve űripari fejlesztésekről tárgyalt. "Reményeink szerint a magyar befektetők izraeli cégekkel közösen fognak belépni az űriparba a következő hónapokban. Ennek a legkomolyabb háttérfejlesztő bázisát láthattuk itt" – mondta a látogatás után Maróth.

Lapunk a kormány által közölt bejelentések, sajtóértesülések és nemzetközi értékbecslések alapján próbálta feltérképezni, mennyit költünk Magyar Honvédség arzenálját fejlesztő Zrínyi 2026 programra. Az ismert adatok szerint Maróth Gáspárék eddig közel 2140 milliárd forint értékben rendelhettek fegyverrendszereket, járműveket.  A Privátbankár úgy tudja, hogy a Honvédség számára rendelt Elta-izraeli radarrendszer több mint 35 milliárd forintba kerülhetett. 

 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.