Interjú

„Nyugalomban tartani a Balkánt”

Maróth Gáspár védelmi beszerzésekért felelős kormánybiztos

Belpol

Haderőreformmal csábította Magyarországra a német mamutcégeket a kormány. A védelmi beszerzésekért felelős kormánybiztost a fegyverkezés okáról, hasznáról és kockázatairól kérdeztük.

Magyar Narancs: Leopard és Lynx páncélosok, Airbus helikopterflotta, hazai gyártású gépfegyverek: néhány eszköz a magyar honvédség nagybevásárlásaiból, amelyeket az elmúlt évben jelentettek be a Zrínyi 2026 program részeként, és amelyeket az ön szervezete, az állami tulajdonú Védelmi Beszerzési Ügy­nökség intézett a hadseregnek. Azt viszont nem tudjuk, hogy mennyit költenének a modernizálásra – a sajtóban 3500 milliárd forintos keretet emlegetnek. Mennyi lesz a haderőreform végső összege?

Maróth Gáspár: Ezt pontosan nem lehet megmondani, hiszen NATO-tagállamként számos fejlesztési kötelezettséget vállaltunk – olyanokat is, amelyek tervezés alatt állnak. Ha a szakma szabályai alapján „húznék fel” egy modernizált hadsereget, akkor a ráköltött forrás nem állna meg a 10 ezer milliárdnál. Eddig mindenesetre nagyot nem hibáztunk, a NATO minősítési rendszerében kiemelkedő értékelést kaptunk a tervezett és a már végrehajtott katonai beszerzések miatt.

MN: Azért megkérdezném újra: mennyibe kerültek a honvédség frissen beszerzett és fejlesztés alatt álló fegyverrendszerei?

MG: Erről nem nyilatkozhatok a törvények szerint. A sajtóban megjelent pénzügyi becsléseket mindenesetre nem cáfoltuk, ezeket veheti irányadónak is. (Lásd erről keretes írásunkat – K. T.)

MN: A Zrínyi 2026 programnál a kormányzati kommunikáció mindig megemlíti, hogy a haditechnika zömét új magyar gyárakban – Kaposváron, Zalaegerszegen, Gyulán – állítják össze, amelyek exportra is dolgoznak. A haderőreform és a fegyvergyártás azonban két különböző történet, még ha együtt is hivatkoznak rájuk.

MG: Nyilván, hiszen a honvédelmi beruházás csak egy projektnek számít. Alapvetően nem is a Zrínyi 2026 miatt nyitottunk a hadiipar felé. Azt láttuk, hogy ezen a területen olyan konjunktúra alakult ki, amit a világ mérnöki fejlesztéseiben élen járó egyetlen ország sem hagy ki a saját ipari szerkezetéből. A kezünkre játszott az a történelmi lehetőség, hogy a német hadiipar nagy szereplői, mint a Rheinmetall vagy az Airbus hosszú évtizedek után megmozdultak, új helyszíneket keresnek. Őrült versenyfutás kezdődött a térség államai között – nem tagadom, ebben a versenyben meggyőző érvünknek számított az országunkban zajló haderőreform.

MN: Az tényleg meggyőzőnek tűnik, hogy a kormány 60 milliárd forintot biztosít a német–magyar tulajdonú Rheinmetall Hungary Zrt. zalaegerszegi Lynx-gyárának építésére, aztán a Magyar Honvédség 2 milliárd euróért vásárol a magyar leánycégtől 218 páncélost.

MG: Ami közel sem pénzszórás. A magyar állam kisebbségi tulajdonos a cégben, osztozunk a bevételeken. Kimondott kormányzati elvárás volt a Védelmi Beszerzési Ügynökség felé, hogy próbáljunk annyi pénzt itthon elkölteni, amennyit csak lehet, forgassuk vissza a befektetett százmilliárdokat a hazai GDP növelésére. A helyi gyártás munkahelyeket, infrastruktúrát teremt, az itt befektető vállalatok iparűzési adót fizetnek. De ami a legfontosabb: ezek a beruházások számtalan magyar kis- és középvállalat számára nyitják meg az utat a lehetséges beszállításra.

MN: Persze, de közben a kormány fizet a Rheinmetall első nagy hazai munkája után. Ha van is bevétel, az az állam egyik zsebéből a másikba vándorol.

MG: A gyár beindulása után komoly külső profitra számítunk, amiből az ország részesedni fog. Ne gondolja, hogy a német Rhein­metall AG-t egy 2 milliárd eurós megrendeléssel el lehetne csábítani, csak ezért nem települnének ide. Mondok egy példát: az Egyesült Államok a közeljövőben körülbelül ötezer darabot vásárolna egy, a Lynxhez hasonló kaliberű gyalogsági harcjárműből. A megrendelésért a Rheinmetall is versenyben van – ők ilyen tételekben gondolkodnak. (Azért a 2 milliárd euró sem kis tétel: a vállalat a saját üzleti beszámolója szerint 2019-ben például 6,22 milliárd eurós forgalmat bonyolított le – K. T.)

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk