Polt Péter legfőbb ügyész éppen az Országgyűlés tavaly őszi ülésszakának befejeztével, 2020. december 17-én tett újbóli indítványt Simonka György mentelmi jogának felfüggesztésére újabb bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt a parlamentnek. A vádhatóság első számú vezetője ekkor tisztában volt azzal, hogy a törvényhozás csak két hónap múlva, 2021. február közepén ülésezik újra, így a kérdés nem kerülhet hamarabb a T. Ház elé. Mivel köztörvényes ügyben tett legfőbb ügyészi indítványról van szó, így előre borítékolható, hogy a parlament az elmúlt három évtized szokásjogának megfelelően egyhangú döntés mellett felfüggeszti Simonka György mentelmi jogát.
Simonka György dél-békési fideszes országgyűlési képviselőt és több tucat társát a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekményekkel vádolja a Fővárosi Törvényszék előtt zajló büntetőperben. A vádirat szerint a keletkezett kár nagysága eléri az 1,4 milliárd forintot. A vádhatóság 2019. augusztus 21-én emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyben 2020 januárjában előkészítő , tavaly októberben pedig rendes tárgyalással megkezdődött a büntetőper, ahol bár a kérdésekre a kormánypárti képviselő megtagadta a választ, de felolvasott vallomásában tagadta a vádakat, és nem értette, miért kell a vádlottak padján ülnie.
Fordulni látszik a kocka
Az ügyészség 2018-ben úgy tudta az eljárásban meggyanúsítani Simonkát, hogy akkor Polt indítványa alapján a törvényhozók egyszer már felfüggesztették a kormánypárti képviselő mentelmi jogát. Sokak akkor nem értették, hogy mindezzel együtt miért nem kezdeményezte a bíróságnál az ügyben illetékes Központ Nyomozó Főügyészség Simonkával szemben kényszerintézkedés, előzetes letartóztatásba helyezését vagy bűnügyi felügyelet alá helyezését. Akkor ezt az ügyészség azzal magyarázta, hogy minden szükséges bizonyíték a rendelkezésére áll, így ilyen lépés kezdeményezésére nincs szükség.
Most azonban fordulni látszik a kocka, ugyanis Simonka mentelmi ügyében Polt Péter újabb, 2020. december közepi indítványa azért született, mert
az ügyészség szerint ahogy Simonka György tudomást szerzett a büntetőeljárás megindításáról, pénzért azt akarta elérni, hogy az egyik őrizetbe vett gyanúsított ne tegyen rá terhelő vallomást, illetőleg hogy az egyik tanú előre megbeszélt tartalmú vallomást tegyen.
„Simonka György cselekménye két rendbeli, vesztegetés hatósági eljárásban bűntettének megállapítására lehet alkalmas, azonban vele szemben csak a mentelmi jogának felfüggesztése esetén nyílik lehetőség a büntetőeljárás lefolytatására” – közölte ekkor az ügyészség. Jogászok egybehangzó véleménye szerint ez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a büntetőeljárást befolyásolni és akadályozni akarta a fideszes országgyűlési képviselő. Ez pedig a büntetőügyben alapesete a kényszerintézkedés elrendelése kezdeményezésének. (Mentelmi jog megszűnése esetén alkalmaztak már kényszerintézkedést: 2010-ben az új parlament felállásával megszűnt a volt MSZP-s Hagyó Miklós mentelmi joga, a politikust a rendőrség azonnal őrizetbe vette.)
A parlament hétfői ülésnapján Simonkáé mellett Tiba István (Fidesz) és Szabó Tímea (Párbeszéd) mentelmi jogának felfüggesztéséről is határoznak a képviselők.
Az ezt követő forgatókönyv akkor lenne világos, ha pusztán büntetőszakmai kérdésről lenne szó, ám itt más, politikai, hatalmi, sőt, parlamenti kétharmaddal összefüggő szempontok is szerepet játszhatnak.
Kell-e, s ha igen, mennyire a Fidesz-KDNP frakciójának a kétharmados többség fenntartásához Simonka voksa? A dél-békési kormánypárti képviselő mellett hasonló nehézségekkel néz szemben Boldog István is, aki ellen tavaly december végén emelt vádat az ügyészség. Több fideszes forrásunk azt közölte, hogy a 2022-es választás előtt a kormánypárt már nem számol kétharmados törvény megvitatásával a T. Házban. Mások szerint a gyorsan változó politikai helyzetben a törvénykezést és a törvényalkotást kreatívan kezelő Fidesz a választással és a választójoggal kapcsolatos törvényeket még módosíthatja, ha úgy érzi, hatalma megtartása veszélyben van. Ezek megváltoztatása viszont kétharmados többséghez kötött, s az ellenzék támogatását ezekhez aligha nyerhetik el.
Jelzésértékű lesz
A kormánypárt kétharmada akár Simonka, akár Boldog nélkül is meglehet, mert a Mi Hazánk Mozgalom és a német nemzetiségi szószóló voksaira bizton számíthatnak. Az elmúlt másfél évben legalább fél tucatszor kerestük Kocsis Mátét, a Fidesz-KDNP frakcióvezetőjét, hogy mi a képviselőcsoport álláspontja Simonka ügyében, de nem kaptunk választ. A frakció eddig nem tett semmit. Azaz, még arra sem kérte meg Simonkát, hogy amíg tisztázza magát a vádak alól, addig üljön a függetlenek közé. Ezzel, érvelnek többen, nem húzta volna tejesen magára a Simonka-ügyet a kormánypárti frakció.
Akár kezdeményez kényszerintézkedést a Központi Nyomozó Főügyészség a bíróságnál Simonka ügyében, akár nem mentelmi joga második alkalommal történő hétfői felfüggesztése után, annak jelzésértéke lesz. Ebből majd következtetni lehet arra is, mennyiben esik szakmai és mennyiben politikai megítélés alá a dél-békési országgyűlési képviselő büntetőügye.
