A szombathelyi zöld-fehér klubot, a Haladás Vasutas Sport Egyesületet épp száz éve, 1919-ben alapították – ám a 100. születésnap rémálomba illő lett. A ma Szombathely-Haladás néven működő focicsapat kiesett az első osztályból, s az azt működtető kft. akkora adósságot görget, hogy helyszíni szemlénk idején az is kétséges volt, elindulhat-e a másodosztályban. Volt sansz a megyei III. osztályra is, ahol szégyenszemre mindent a nulláról kellett volna kezdeni a 16 milliárdos, új stadionban – merthogy másfél éve Szombathelyen átadtak egy ilyet is.
Tamás szíve a Haladásé, ő menne a falumeccsekre is szurkolni; még a keresztneve megváltoztatásához is ragaszkodik, nehogy „feszkó legyen” a véleményéből. Az ugyanis van neki. Szinte kibukik belőle, mennyit hibáztak itt az elmúlt években. „Ez nemcsak a tavalyi szezonról szólt, itt az elmúlt négy évet rontották el, szakmailag is. A klubvezetés felelőssége ez. Ha csak a játékosokat nézem, az milyen, amikor úgy igazolsz le valakit, hogy nem láttad játszani?
Vagy amikor a tavaly kieső csapatok védőit igazoljuk le kezdő bekknek? De megtörtént, hogy jobbhátvédet játszattak balszélsőként, és hogy egy hónap alatt három edzőnk volt. Káosz lett, és vele együtt nőtt a külföldi játékosok száma. Ami pedig a gazdasági oldalt illeti, hát, ott szerintem pár ember tudja, hogy mi történt valójában, a többiek csak találgatják.”
A „gazdasági” oldalról, a finanszírozás problémáiról és a tavasszal a csapat felett lebegő csődveszélyről a Haladás B középnek határozott elképzelése van. Ezt tavasszal meg is osztották a nagyvilággal. A Haladás Labdarúgó Kft. a pletykák szerint ekkor már több százmilliós adósággal küzdött, a szurkolók pedig a kft.-t tulajdonló céget, a HALMILL Team Tanácsadó Kft.-t tették felelőssé, annak is a tulajdonosát, a szombathelyi múltú, egykor népszerű és elismert játékmestert, Illés Bélát. Egy márciusi estén a 90-es évek rigmusa, az „Illés Béla a legnagyobb király!” helyett már ez zúgott meccs közben: „Illés Béla, tedd vissza a pénzt, tedd vissza a pénzt, tedd vissza a pénzt!”
|
Aranykor és ősbűn
Ha a szombathelyi foci (és egyéb sportok) kusza helyzetét akarja megismerni valaki, két személybe botlik minduntalan. Az egyik Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt – róla még lesz szó –, a másik pedig az MTK korábbi válogatott játékosa, Illés Béla.
Illés előbb 2007-ben egy akadémiát hozott létre Szombathelyen, majd ugyanebben az évben a korábbi csapattárs Halmai Gáborral közös cégükkel, a HALMILL-lel kisebbségi tulajdonosként a városi focicsapatba is beszálltak. A többségi tulajdonos egészen 2015-ig az önkormányzat volt, és ezt a nyolc évet aranyérem nélküli aranykorként emlegetik a városban.
A csapat ugyanis 2008-ban – többévnyi másodosztályú vergődés után – újra feljutott az NB I-be, hogy egy év múlva már bronzérmet ünnepeljen. Ez volt minden idők legjobb bajnoki eredménye, és még az UEFA-kupában is mentek egy kört. „Fiatal, saját nevelésű játékosok, nem túl nagy költségvetés, akarás és küzdés” – nosztalgiázik egy másik szurkoló.
Egybehangzó vélemények szerint a fordulópont 2014-ben érkezett el, amikor – állítólag „felső utasításra” – az akkor még fideszes vezetésű város úgy döntött, többségiből inkább kisebbségi tulajdonos lesz, s ezzel átengedi a helyet az Orbánnal jóban lévő Illéséknek, csinálják tovább ők a műsort. A helyi – akkor még kisebbségben lévő – baloldal ma ezt tartja az ősbűnnek, a jobboldal viszont azt mondja: utólag könnyű okosnak lenni, akkor még nem tudhatta senki, hogy micsoda gödörbe kerül a klub évek múlva.
„A NER-foci 2014 után egyre inkább átszabta a kereteket, egyre nagyobb lett minden. Volt abban ráció, hogy a város ebben többségi tulajdonosként nem akart részt venni” – jobboldali forrásunk itt arra utal, hogy a milliárdos taopénzek, az egyre inkább egy-egy politikushoz vagy helyi oligarchához köthető, állami szponzorációval felhizlalt, milliárdos büdzséjű focicsapatok új helyzetet teremtettek. Immár csak olyan pénzek birtokában lehetett beszállni az első osztályba, amelyek pár évvel korábban is irreálisnak tűntek. (A jóindulatú értelmezések szerint Illésék valójában azért „buktak el”, mert nekik nem álltak rendelkezésre olyan „csapok”, amelyek másoknak igen – de ez csak a jóindulatú megközelítés.)
Addig, amíg az önkormányzat többségi tulajdonában állt, a fociklub éves költségvetése 300–400 millió forint volt; ez a 2015-ös váltás után két évvel a triplájára emelkedett, s jelenleg is meghaladja az egymilliárdot. A váltás évében lett a Haladás névadó szponzora a Swietelsky, a hazai közbeszerzések egyik komoly nyertese – ez évi közel 300 millió forintot jelentett évente.
Az osztrák cégcsoport egyik magyar leányvállalatának (Vasúttechnika Kft.) ügyvezetője Homlok Zsolt volt, akit 2016-ban menesztettek posztjáról; Szombathelyen elég meredek történetek keringenek arról, hogy miért, és hogy miért „csak” menesztették. Homlok ezután saját vállalkozásba kezdett, majd 2017-ben beházasodott Mészáros Lőrinc családjába: ekkor lett a felcsúti milliárdos veje. És kitartó, egyre gazdagodó üzlettársa; Szombathelyen pedig megkerülhetetlen sportbáró.
A bolgár csatár
Az Illésék által tulajdonolt Haladás Labdarúgó Kft. működéséről az önkormányzat a nyilvános adatokon túlmenően jóformán semmilyen érdemi tájékoztatást nem kapott. Ezt Koczka Tibor fideszes (mára a kormánypárttal konfliktusba került) alpolgármester is megerősíti a Narancsnak. „Úgy volt az önkormányzat kisebbségi tulajdonos az elmúlt években a cégben, hogy teljes rálátása nem volt a cég számaira.”
|
A helyi MSZP-s Horváth Attila ezt fűzi hozzá: „Könyörögni kellett Illéséknek, hogy avassanak be jobban a cég ügyeibe, ahol mi nemcsak kisebbségi tulajdonosok vagyunk, de évi 50 millióval támogatjuk is a működést. Azt nem tudtuk, hogy ezzel a pénzzel mi lett, hogy konkrétan mire fordították. Játékosfizetésre? Stadionbérletre? Edzőtáborra? Beleömlött a nagy kalapba, és elköltötték.”
A tájékoztatásra azért is szükség lett volna, mert a bajok nem idén kezdődtek. A klub saját tőkéje 2016-ban még 71 millió forint volt, ez egy évvel később már mínusz 198 millióra, 2018-ra pedig mínusz 390 millióra csökkent. Az üzemi eredmény is tragikusan alakult: a 2016-os 13 millióról 2017-re mínusz 300 millióra zuhant, de 2018-ban is mínusz 193 millió lett. Idén év elején pedig már 400 milliós adósságról szóltak a hírek – benne 80–90 milliós NAV-tartozásról –, és arról, hogy a fizetések is hónapokat csúsztak.
Illésék a bajokért a körülményeket okolták: kevesebb támogatáshoz jutottak az MLSZ-től, kiszállt a névadó szponzor, az új stadionért (erről mindjárt bővebben) is fizetni kell. Koczka alpolgármester erre azt mondja, hogy minderről, azaz az alacsonyabb támogatásról „már lehetett tudni korábban is. Lehetett volna alkalmazkodni hozzá. Ennek ellenére költöttek többet, mint amennyijük volt”. A nyilvános adatokból az is kiderül, hogy a költségek közel 80 százaléka bérre, személyi juttatásra ment, a vezetők, alkalmazottak és a játékosok fizetésére.
„A tavalyi katasztrofális ősz után csoda kellett volna a bennmaradáshoz, annyira utolsók voltunk. El kellett volna engedni az egészet, készülni a másodosztályra, rendbe tenni a klubot anyagilag, hiszen már az előző évben is rosszul álltak. Erre vettünk még öt-hat új játékost. Bulgáriából állítólag 160 millióért hoztunk egy csatárt. Hogy tud egy több száz milliós mínuszban lévő cég előkapni ennyi pénzt? Miért nem rendezi a tartozását?
Az MLSZ miért hagyja ezt? Hadd kérdezzem meg: ilyen anyagi helyzetben hogyan volt mersze ezt megcsinálni a klubnak? Ez miért nem jogi kategória? Alighanem arra számítottak a Béláék, hogy történik valami csoda, bennmaradunk, százévesek vagyunk, valahonnan lesz pénz, a város kimenti őket, és minden megy tovább. Mint a mesében” – mondja ingerülten városházi forrásunk. Aki nem véletlenül emeli fel a hangját. A kormány által iderakott, s kis csúszással 2017 novemberében átadott új stadion hatalmas extra költséget okoz az önkormányzatnak, ráadásul egy sor újabb konfliktushoz vezetett.
Funkcionális csőd
A városban az idén politikai fordulat is történt: a „rabszolgatörvény” év eleji vitája után a Fidesz-többséget biztosító civil képviselő, Molnár Miklós összeveszett a kormánypárti városvezetéssel. A történtek után az addigi ellenzéknek (MSZP, DK, LMP, Jobbik) lett számbeli fölénye a testületben. Ott jártunkkor az is világos volt, hogy az elszállt sportköltségek, a stadion üzemeltetése körüli hercehurcák elégedetlenséget szülnek a városban, ami a jelenlegi ellenzék győzelmi esélyét növeli majd ősszel. Szombathely sportéletét nem könnyű átlátni – mégis csak így érthetjük meg az egész várost felzaklató politikai konfliktusokat.
Illésék fociklubja, mint láttuk, önálló vállalkozás, míg a legtöbb más sportág (tájfutás, súlyemelés, birkózás stb.) egyesülete a „nagy” Haladás, a HVSE. Ennek a klubnak Homlok Zsolt (a Mészáros-vej) az elnöke. Külön egyesület az önkormányzat támogatását élvező SZKKA (Szombathelyi Kézilabda Klub és Akadémia) is, mely az első osztályba feljutott női kézilabdacsapat gazdája. Az új stadiont és a vele együtt felépített sportcsarnokot a focisták, a HVSE szakosztályai és a kézisek is használnák. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű és nem olcsó mulatság – ahogy az új létesítmény felépítése sem volt az.
|
Az eredeti, 2014-es terv szerint 9,6 milliárdból építették volna meg, a végösszeg 15,4 milliárd lett. De ez a legkevesebb – a fő gond az volt Koczka Tibor szerint, hogy „mi a sportkomplexumhoz nem adhattunk semmilyen instrukciót”. Az építkezés alatti két évben folyamatosan téma volt a stadion a közgyűlésben. Az építtető, illetve a terület és az épülő létesítmény végső tulajdonosa az önkormányzat volt (és mint látni fogjuk, az mind a mai napig); tulajdonjogát egy önkormányzati projektcégen keresztül gyakorolja. A Haladás Sportkomplexum Nonprofit Kft. koordinálta és felügyelte az építkezést (a kivitelező a később névadó szponzor Swietelsky lett). Csakhogy ez a cég – forrásaink szerint – megközelíthetetlen volt, és nemcsak az ellenzéki politikusok számára.
A mai bajok egy része az üzemeltetéssel, illetve a sportcsarnok kialakításával kapcsolatos. „Két éven át folyamatosan mondtuk, hogy üzemeltetőt kell találni a létesítménynek, vele együtt kellene a tervezést és a kivitelezést lefolytatni. Nem így történt. Azt mondták, ne aggodalmaskodjunk. Az átadón még nem volt üzemeltető, és utána se jelentkezett senki, annyira elrontották a kialakítást” – meséli egy forrásunk.
Egy ekkora, évi 400–500 millió forintból fenntartható létesítmény esetében az átadás után kezdődik a hosszabb meccs: be kell lakni, rentábilissá, élővé kell tenni. „Nem volt itt felelős hozzáállás. Megtervezték, átadták, majd távoztak, de hogy mi lesz utána a stadionnal, nem érdekelte őket. Maga építtetne házat úgy, hogy nem mondhatja meg, melyik szoba mekkora legyen, és hol legyenek a konnektorok? Itt valami ilyesmi történt” – füstölög egy szakértő, akinek van fogalma arról, hogyan lehet stadiont üzemeltetni Magyarországon.
Jó példaként említi a debrecenit: ott a stadion földszintjére üzlethelyiségeket terveztek, ezeket ma sportdiagnosztikától fitneszteremig számos vállalkozás bérli. „Szombathelyen minden ilyen szempontot kihagytak. Ott áll ez a létesítmény egy 15 ezres lakótelep közepén, de nincs benne egy kiadható helyiség sem, nincs étterem, konditerem, bowlingpálya, semmi. Az egész csak viszi a pénzt. Ha rendre 9 ezer fős telt ház lenne 5000 forintos jegyekkel, akkor talán rentábilis lenne. De hát ettől nagyon messze vagyunk, pár ezren mennek meccsre, jobb esetben.”
Mindez nem feszélyezte a város fideszes polgármesterét, Puskás Tivadart, amikor azt mondta a megnyitón: a stadiont azért kapta a város, mert „jól viselkedett”, a közpénzmilliárdokból épült létesítményt pedig a Jézuska hozta. Hende Csaba, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője hozzátette: nem kell aggódni, az új stadion fenntartása ugyanannyiba fog kerülni, mint a korábbié.
Már akkor tudta mindenki, hogy ez parasztvakítás. A korábbi létesítmény üzemeltetése évi 200–300 millióba került, a mostanié 500 millió körül lehet – ezért sem sikerült üzemeltetőt találni. A közbeszerzésre jelentkezők állítólag vázolták, hogy mennyi támogatást kérnek hozzá, de a város akkor elzárkózott. Ezért, jobb híján, a városi cég lett, illetve maradt az üzemeltető; ezt egy érettségivel rendelkező helyi fideszes káder vezeti. A hiányzó százmilliókat tavaly a város tette hozzá, illetve a központi költségvetés, hiszen egy ilyen szép stadion minden magyar érdeke.
Elfoglalt stadion
Az új stadion bérleti díjat kér a Homlok Zsolt-féle HVSE-től, illetve Illésék focicsapatától – a város pedig arra is külön támogatást ad, hogy a csapatok ki tudják fizetni a stadiont üzemeltető városi cégnek a díjat. Magyarán az egyik zsebéből teszi a másikba a pénzt. A focicsapat például kapott plusz 75 milliót tavaly csak erre a célra, de ez is kevés volt. „Leírhatatlan az örömünk az új stadion megépülése kapcsán. Sajnos az önkormányzat az ezzel kapcsolatos kiadásainknak csak egy részét támogatja.
Szombathely városa tavaly 75 millió forinttal támogatta a stadionbérlést és 50 millióval az üzemeltetési költséget. Ám ez nem volt elég a stadion fenntartási költségeire, így a futballklubnak még megközelítőleg (újabb – N. G. M.) 100 millió kiadást jelentett a stadion” – nyilatkozták Illésék idén áprilisban. Azaz a fociklub szerint mélyrepülésük egyik oka az új stadion.
Hasonló szellemben nyilatkozott Tóth Miklós, a klub ügyvezetője (és korábbi játékosa) is a Narancsnak: „A stadionüzemeltetés növelte a költségeinket, mi fizetjük a mérkőzésrendezés összes költségét, hangosítás, takarítás, biztosítás, jegyeladás költségei, víz, villany, catering. Továbbá mi fizetjük a karbantartási díjakat, mi tartjuk rendben a füves pályát, öntözzük, nyírjuk, műtrágyázzuk, gondozzuk.” Végül mégis azt mondja Tóth: „Szombathely egyik új látványossága lett a stadion, óriási előrelépés ez a régihez képest, egyelőre mindennek örülünk.”
De a stadion nem csak az önkormányzat és a fociklub viszonyát mérgesítette el. A stadion melletti, azzal együtt épített sportcsarnokot bérlő HVSE ugyanis lényegében einstandolta az épületet. Homlok Zsolt egyesülete a szakosztályai számára reggeltől estig kibérelte a létesítményt az önkormányzati cégtől. A csarnokot viszont az SZKKA női kézisei is szeretnék használni – csakhogy ezt a sportkomplexum nem teszi számukra lehetővé.
|
Egyszerűen nem engedik be őket, jóllehet a közgyűlés határozatot hozott arról, hogy a kézilabdások is edzhetnek ott, s az önkormányzat fel is szólította erre a saját cégét. Biztonsági őrök vigyázták a rendet ott jártunkkor, mi sem jutottunk be. A stadion bérleti díjára a kormány májusban 300 millió forintot utalt ki – ezt a pénzt azonban nem a város, és nem is Illésék kapták, hanem a HVSE, Homlok Zsolt egyesülete.
500 millió – de honnan?
Nem véletlenül írunk ennyit a legfelsőbb körök bizalmát élvező Homlokról – ő lehet a szombathelyi foci jolly jokere is. Minden arra utal, hogy hamarosan ő foghatja össze a szálakat.
Július végén – ekkor még fenyegetett a megyei bajnokságba való lecsúszás réme – Illésék a közgyűlés elé járultak, és 150 millió forintot kértek a cég helyzetének a rendezésére. Az MLSZ ugyanis tartozással rendelkező csapatnak nem ad licencet, vagyis játékengedélyt; bár azt, hogy Illésék mínusza mennyi volt, pontosan nem tudni.
„Az volt az érv, ha nem adunk, akkor meghal a foci a városban, mehetünk vissza a megye háromba. Ez volt a taktikájuk, hogy jól ránk ijesztenek” – mondja az egyik képviselő. A szombathelyi közgyűlés a cég átvilágítása és más feltételek mellett hajlandó lett volna a mentőövre, ebből viszont Illésék nem kértek. Ezután olyan történt, amin még mindig csak pislognak Szombathelyen.
A hatalmas adósságokkal küzdő klub egyszer csak előkapott a hírek szerint 500 millió forintot – és láss csodát, a múlt hét közepére meg is lett a licenc! „Fejőstehénnek tekintették eddig az önkormányzatot. Most pedig kiderült, hogy a fejőstehén nélkül is van élet” – magyarázza a szocialista Horváth Attila.
„Senki nem tudja, honnan jött a pénz” – mondják egybehangzóan forrásaink, akik szerint az bizonyulhatott döntő érvnek, hogy „nem lehetett ezzel a stadionnal a megyei osztályba dobni minket”. És még abban sem lehetünk biztosak, hogy valóban létezik ez a pénz – de úgy látszik, a magyar fociban minden lehetséges. Városházi forrásaink azt kevéssé tartják elképzelhetőnek, hogy Illésék más érdekeltségeikből csoportosítottak volna át több száz milliót, mondjuk kölcsön formájában – inkább a Mészáros Lőrinccel együtt gazdagodó Homlok Zsoltot sejtik megmentőként. Aki nemrég egyértelművé tette, megvenné Illéséktől a fociklubot és a HVSE-be olvasztaná.
Ez pedig érdekes kísérlet lenne. A 300–400 milliós költségvetésű civil egyesületnek kellene benyelni az egymilliárdos céget, annak komoly tartozásaival együtt – ez az elemi logika szabályai szerint nemigen lehetséges. Illés mindenesetre már jelezte: eladná a klubot, a 2007-ben alapított akadémiához viszont ragaszkodik. Nem csoda: az mfor.hu 2017-re vonatkozó összesítése szerint a felcsúti „csodaistálló” mögött az Illés Akadémia volt a második helyezett, a hat év alatt összeszedett 2,8 milliárd forintnyi taotámogatásával (a felnőttklub ezen kívül is még több tízmilliós taopénzt kap évente). Az pedig igazán sajnálatos, hogy az Illés Akadémia neveltjei az elmúlt években nemigen váltották meg a világot.
Megkérdeztük minderről Mészáros Lőrinc vejét, és arról is, véletlenül nem ő-e a fociklub tényleges tulajdonosa. Megkérdeztük Illéséket is a pénz eredetéről. Választ egyik helyről sem kaptunk. Megkérdeztük az MLSZ-t, kitől, milyen igazolást kaptak a több száz milliós tartozás rendezéséről; ők a klubhoz irányítottak minket. Megkérdeztük azt is, miképp lehetséges, hogy a Haladás komoly tőkehiánnyal játszhatott az első osztályban. Választ erre nem kaptunk – hallgat a magyar foci.
Mindeközben e pillanatokban is újabb, nagyszabású létesítményt húznak fel közpénzből Szombathely határában: egy új, állami futballakadémiát; a már működő és többmilliárdnyi taót bevonzó Illés-féle intézmény mellé. Ennek 6 milliárd forint lesz az ára – amiből persze akár 10 is lehet. A kivitelezést épp Homlok Zsolt nyerte el: úgy tűnik, akár nyer az ellenzék ősszel, akár nem, Homlok és a mögötte állók még sokáig megkerülhetetlenek lesznek a város életében. Az építkezés területe pont ott kezdődik, ahol az Illés Akadémia véget ér – egy hatalmas, virágokkal borított, gyönyörű réten.
Amit hamarosan betonnal öntenek fel.
(A szombathelyi sport és politika összefüggéseinek megértéséhez nélkülözhetetlen forrást biztosítottak a két helyi portál, a nyugat.hu és az ugytudjuk.hu anyagai. A cégadatok az Optentől származnak.)