Csepel és a vele egy országgyűlési választókerületet alkotó Soroksár 2018-ban az egyik neuralgikus pontja volt az ellenzéki együttműködésnek. A nyilvánosság előtt zajló hosszú huzavona után az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó és az LMP-s Tenk András szó szerint az utolsó pillanatban, napokkal az április 8-i voksolás előtt lépett vissza az Együtt politikusa, Szabó Szabolcs javára. Bár Szabó 42,5 százalékos eredménnyel elvitte a választókerületet a fideszes Németh Szilárd elől, a feszültség később is megmaradt. Az LMP etikai bizottsága a visszalépés miatt másfél évre eltiltotta a párttisztségektől Tenk Andrást, Bangóné és Szabó Szabolcs között pedig máig vannak súrlódások – ez is hozzájárulhatott az önkormányzati választásokhoz kapcsolódó idei egyeztetések megbicsaklásához.
Tavasszal még úgy látszott, sínen van a csepeli ellenzéki összefogás. Április 6-án az MSZP, a Párbeszéd, a DK és a Momentum fővárosi megállapodásának részeként bejelentették, hogy a XXI. kerületben Takács Mónika, a Munkásotthon művelődési ház vezetője lesz a közös polgármesterjelölt. Takács 2014 óta önkormányzati képviselő, az MSZP-frakció tagja, de nem lépett be a pártba. Személyét a budapesti egyezségből akkor még kimaradó Jobbik és LMP helyi emberei is támogatták, ezért volt meglepő, hogy az MSZP júniusban előbb letiltotta a kampányolásról, majd le is cserélték a közös jelöltet a párbeszédes Erdősi Évára.
A jelöltcsere után szállt ki az egyeztetésből az LMP-s Tenk András és a Jobbik helyi képviselője, Pákozdi József – ők a Narancsnak arról beszéltek, hogy a Buckai Szövetség Egyesület színeiben, civilként szeretnének indulni októberben. A Jobbik és az LMP vezetése ettől függetlenül maradna a baloldallal közös indulásnál, amihez új képviselőjelölteket találtak.
A csepeli Momentum viszont augusztus 8-án megtagadta az MSZP és a DK által kidolgozott megállapodás aláírását, elsősorban azért, mert a tervezetben a szocialista frakcióvezető, Szenteczky János szerepelt a kompenzációs lista második helyén. Keddi lapzártánkkor a felek még keresik a kompromisszumos megoldást, az is elképzelhetőnek látszik, hogy a Momentum külön, de a többi ellenzéki párttal koordinálva indít egyéni jelölteket, miközben Erdősi Éva polgármester-jelöltségét továbbra is támogatják. Hogyan jutottak idáig?
Ítéletek
„A NER leváltásának célját próbáljuk összhangba hozni a Momentum alapelveivel, például azzal, hogy nem akarjuk rehabilitálni a 2010 előtti politizálást” – mondja tárgyalási pozíciójuk hátteréről Dukán András Ferenc, a Momentum csepeli elnöke. Az MSZP-vel együttműködnek, de olyasvalakivel nem akarnak egy szavazólapon szerepelni, akit politikai tevékenységével összefüggésben jogerősen elítéltek. Ez amúgy nem központi direktíva, de „erős hangulat” a Momentumban. A hírek szerint a pártnak szerepe volt abban, hogy Hunvald György nem tudott ellenzéki támogatással elindulni Erzsébetvárosban, Donáth Anna Momentum-alelnök, EP-képviselő pedig nemrég úgy nyilatkozott lapunknak a közös polgármesterjelöltekről, hogy „olyan ember nincs a listán, akinek büntetőeljárás vagy olyan korrupciós ügy lenne a háta mögött, ami vállalhatatlanná tenné”.
Szenteczky Jánost, a csepeli MSZP frakcióvezetőjét viszont jogerősen elítélték egy 2010-es rágalmazási ügyben, így a Momentum kezdetektől az ő „hátrább lépését” szabta az együttműködés feltételéül. „Nem azzal van bajunk, hogy valaki csúnyákat mond a Fideszről. De a bíróság megállapította, hogy Szenteczky aljas indokból, hangfelvételeket manipulálva próbálta lejáratni politikai ellenfeleit, ráadásul vagyon elleni bűncselekmények miatt is zajlik ellene eljárás” – mondja Dukán. Szenteczky azonban ma is vitatja a bírósági döntést. „A 2010-es önkormányzati kampányban a csepel.info hecclap nyomtatott változata mocskolta a szocialista jelölteket, aztán kijött egy ugyanolyan kiadvány, csak az a fideszesek ellen. Elkapták a terjesztőket, de arra semmilyen bizonyíték nem volt, hogy én rendeltem volna meg a pamfletet, a bíróság egyszerűen arra jutott, hogy polgármesterjelöltként ez nekem állt érdekemben. Pedig a Jobbiknak is volt polgármesterjelöltje, és a Fidesz is szervezhette direkt így a dolgot, hogy behúzzanak az eljárásba” – mondja az MSZP-s képviselő.
A 2006 és 2010 között a csepeli önkormányzat vagyonkezelő cégét vezető Szenteczky szerint a többi büntetőeljárás is inkább őt erősíti. „A Fidesz több mint 50 feljelentést tett ellenem hűtlen kezelés gyanújával, ezek közül mindössze kettő jutott a bíróság elé: egy lakáskiutalási ügy, amiben maga az érintett alpolgármester mondta el, hogy csak végrehajtottam egy tisztségviselői döntést, illetve egy másik, amiben egy könyvvizsgálói szerződés és egy sportterembérlés jogszerűségét vitatták. Összesen másfél millió forintról van szó, miközben a vagyonkezelő éves költségvetése több milliárdra rúgott. Valószínűleg én vagyok az egyik legjobban átvilágított képviselő az országban” – magyarázza Szenteczky.
Több beszélgetőpartnerünk szerint Szenteczky reflektorfénybe állítása a vádak megalapozottságától függetlenül rosszat tenne az ellenzéki esélyeknek. „2010 után ő lett kikiáltva főbűnösnek, Csepelen azt jelenti Szenteczky neve, amit a nagypolitikában Gyurcsány Ferencé. Ezért segítene, ha a háttérbe húzódna” – mondja Szabó Szabolcs országgyűlési képviselő, aki egy pontig részt vett a helyi tárgyalási folyamatban. Dukán András Ferenc szerint Szenteczky népszerűtlenségét igazolja, hogy a 2010-es polgármester-választáson simán kikapott Németh Szilárdtól, miközben a baloldal Csepelen még 2006-ban, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után is nyerni tudott. Szenteczky viszont a 2014-es önkormányzati választások eredményére hivatkozik, ahol másodikként szerepelt a kompenzációs listán, beleállt a kampányba, és az MSZP-s jelöltek szerepeltek a legjobban az ellenzékiek közül. „Ha pedig a lejáratástól félünk, akkor Dukán András Ferenc ugyanúgy probléma, az Origo az ő hallgatói önkormányzati (HÖK-ös) fizetéséről is cikkezett már” – véli a szocialista politikus.
Ígéretek
Bár a szereplők között kezdettől voltak feszültségek, Csepelen meglepően jól indult a tárgyalássorozat. Az MSZP, a Párbeszéd, a DK és a Momentum már tavaly nyár végén asztalhoz ült, hamar megállapodtak Takács Mónika polgármester-jelöltségében, november–december tájékán pedig az LMP és a Jobbik is beszállt az egyeztetésbe. Takács Mónika azt mondja, személyesen Szenteczky János kereste meg. „Nem ambicionáltam a jelöltséget, de miután eldöntöttem, hogy vállalom, teljes gőzzel láttam munkához. 2014-ben elsősorban azért indultam képviselőjelöltként, hogy a Munkásotthon ügyéhez hozzá tudjak tenni valamit. Az intézmény ellen 2010-ben hadjáratot indított a fideszes vezetés, elestünk az állami és önkormányzati támogatástól. Azt gondoltam, ha a kerületben sikerül leváltani a Fideszt, talán normalizálódhat a helyzet” – magyarázza.
Szenteczky János a folyamat elején arról tájékoztatta, hogy nem szeretne előtérbe kerülni, és nem is kér magának önkormányzati pozíciót. „Én is úgy láttam, hogy Szenteczky miatt túl sokat kellene magyarázkodni, megkérdőjelezhetnék az egész csapat hitelességét és újszerűségét, ezért nem célszerű előretolni” – mondja Takács Mónika. A momentumos Dukán szerint Szenteczky határozottan megígérte nekik, hogy sem egyéniben, sem listán nem fog indulni, „ez volt a nulladik pont, ezek után jóhiszeműen álltunk a tárgyalásokhoz”. Szenteczky viszont úgy emlékszik, az elején éppen abban állapodtak meg, hogy egymás jelöltjeit nem fogják minősíteni, ő pedig csak annyit mondott, hogy nem feltétlenül szeretne képviselő lenni. „Ha a polgármesterjelöltünk nyer, kabinetfőnökként szeretnék dolgozni, de ha veszítünk, és nem tudjuk érdemben befolyásolni az önkormányzat működését, akkor se ülnék be ellenzéki képviselőnek. Amennyiben a fideszes Borbély Lénárd megnyeri a polgármester-választást, viszont ellenzéki többség alakulna ki a közgyűlésben, már látnám értelmét a képviselői munkának” – vázolja a Narancsnak.
A bomba az április 6-i nagy budapesti bejelentés után robbant. „Szenteczkyék összehívtak egy találkozót – mondja Takács Mónika –, amelyen csak az MSZP, a DK, a Momentum, a párbeszédes Erdősi Éva és én voltam jelen. Felvetették, hogy mivel a Jobbik és az LMP nincs benne az összbudapesti megállapodásban, Csepelen sem lesz szükség rájuk. Erre én kifakadtam, hiszen ősz óta együtt tárgyaltunk, és eleve úgy láttam értelmét az indulásnak, ha minden ellenzéki párt támogat.” A Jobbik és az LMP leválasztási kísérlete a Momentumnak sem tetszett, így a három párt és a Szabó Szabolcs körül tömörülő csapat külön tárgyalásokba kezdett. Dukán szerint kidolgoztak egy javaslatot az egyéni körzetek felosztására és egy matematikai képletet a kompenzációs lista pártsorrendjének megállapítására. Ugyanebben a dokumentumban szerepelt egy kitétel, amely kizárta volna, hogy a csepeli önkormányzatban korábban vezető tisztségeket betöltő személyek a jövőben alpolgármesteri posztot kapjanak. Ezt a másik oldalon elég rosszul fogadták, hiszen egyértelműen Szenteczky és a DK-s Horváth Gyula ellen irányult. Dukánék számára mindenesetre egyre világosabb lett, hogy Szenteczky rajta szeretne lenni a közös listán, holott korábban – legalábbis szerintük – ennek az ellenkezőjét ígérte. Az MSZP ráadásul Takács Mónikát is leváltotta; a párt közlése szerint azért, mert elment a momentumos egyeztetésre, és elvben a volt tisztségviselőkre vonatkozó korlátozást is elfogadhatónak tartotta – márpedig ezt a szocialisták árulásként értékelték.
Takács szerint ez inkább csak ürügy volt, már az azt megelőző egy-két hónapban nagy volt a feszültség közte és az MSZP között, arra is megpróbálták rávenni, hogy magától lépjen vissza a polgármester-jelöltségtől. „Ezt nem tehettem meg a választókkal, nehéz volt, de mindenképpen meg akartam várni, hogy a taggyűlés hívjon vissza. Ha az ellenzék veszít, így nem lehet majd az én visszalépésemre fogni, az viszi el a balhét, aki a bajt okozta” – mondja Takács. Szabó Szabolcs érthetetlennek nevezi Takács visszavonását, mint mondja, előkampányt építettek köré, és júniusban egy helyi közvélemény-kutatást is megrendeltek, amely Szabó mögött Takácsot hozta ki a Csepelen a legnépszerűbb politikusként, és legalábbis szoros meccset vetített előre közte és a kormánypárti Borbély Lénárd között. Az új jelölt, Erdősi Éva, túl azon, hogy későn szállt be a versenybe, jóval ismeretlenebb is.
Esélyek
A jobbikos Pákozdi József is Takács visszahívása miatt adta fel a tárgyalásokat az ellenzékkel. „Takács Mónikát tisztességes, becsületes embernek ismertem meg, erre hazugságokra hivatkozva leszedték a polgármester-jelöltségről” – mondja Pákozdi. A politikus az önkormányzati választáson a szigetszentmiklósi Buckai Szövetség színeiben szállna ringbe a polgármesteri székért, és azt mondja, a civilek mind a 12 egyéni körzetben megpróbálnak képviselőjelöltet állítani. Mivel a Jobbik vezetősége bennmaradt az ellenzéki egyeztetésben, letiltották Pákozdit a párt képviseletéről, aki a jelenlegi ciklus szeptember 26-i utolsó képviselő-testületi ülése után ki fog lépni a Jobbikból. A Buckaiba a Jobbik budapesti viszonylatban kifejezetten erős csepeli alapszervezetéből csak egy ember követte, és ment vele Tenk András is, aki szintén kilépését tervezi pártjából, az LMP-ből, mert a pártvezetés ott is az ellenzéki együttműködést támogatja. „A csepeli közgyűlésnek még sosem volt párthoz nem kötődő civil tagja, ezen szeretnénk változtatni” – mondja terveikről Tenk.
Fordulatot hozott a tárgyalásokba az EP-választás is: Csepelen a DK 22,5, a Momentum 13, az MSZP–Párbeszéd kevesebb mint 9 százalékon végzett, így a DK és a Momentum tárgyalási pozíciója erősödött. Míg a DK-nak korábban a kompenzációs lista második helye nézett ki, most az elsőre tart igényt, a Momentum pedig az eredeti kettő helyett négy egyéni körzetre kapott ajánlatot, bár az egyikben nem saját politikusát, hanem a korábbi Együtt-tag Csendes Imrét indítaná. Ez gáláns ajánlatnak tűnik, de Dukán András Ferenc szerint az MSZP–DK-féle megállapodástervezetben nem az általuk kért körzeteket osztották a Momentumra, „ahelyett például, ahol én indulnék, megkaptuk a legnehezebben nyerhető körzetet”. A fő töréspont azonban mindenképp Szenteczky befutó listás helye.
A felek közötti maradék bizalom is elveszett, úgy tudjuk, a kérdés a múlt hét végén a helyi szereplőktől magasabb szintre, a budapesti egyeztetések vezetői elé került. A momentumosok eljátszottak a koordinált indulás gondolatával: három helyen ők állítanának jelöltet, kilenc helyen a többi ellenzéki párt, miközben Erdősi Éva polgármester-jelöltségét mindkét csapat támogatná. Szenteczky János nem lelkesedik ezért az ötletért, szerinte nagyon nehéz lenne elmagyarázni a választóknak, és azt sem lehetne kikerülni, hogy „a Momentum minket lőjön” a kampányban. Az MSZP ezért a harmadikért cserébe átengedné a lista második helyét a Momentumnak, Szenteczky személyéhez viszont ragaszkodnak. Lapzártánkkor végső döntés erről az ajánlatról még nem született, pedig vészesen közeleg augusztus 26., az ajánlásgyűjtés kezdőnapja.
A bizonytalanság nyilván nem kedvez az ellenzéki esélyeknek. „Az országgyűlési választások előtt is sokáig vita volt Csepelen, de volt ellenzéki kampány és jelenlét is – mondja Szabó Szabolcs –, most másfél hónapja lényegében nem történik semmi, miközben a Fidesz és Borbély Lénárd gőzerővel kampányol közpénzen kihelyezett tájékoztató tábláikkal. Vagyis helyzeti előnybe kerültek, amit nehéz lesz ledolgozni.”
