aJogerős ítélet a békési "tengeriháború" ügyében
Belvíz és aszály
Tavaly tavasszal a Dél-Alföldön majdnem mindent elborító belvíz, később több hónapos aszály sújtotta a mezőgazdaságot. Ez kétségessé tette, hogy a múlt év januárjában és februárjában leszerződött gazdák tudják-e tartani vállalásaikat a Békési Gabona Rt. felé. Az első jelzések augusztus elején érkeztek a cég központjába, a nyilvánosság számára pedig október második felében lett világos, hogy gondok lesznek. Akkor már több száz termelőt - s ezek családjain keresztül ezreket - fenyegetett a nem teljesítés, valamint az emiatti szankciók réme. Hetvenezer tonna tengeriről és sok száz millió forintról volt szó.
"Ez év február 10-én kötött adásvételi szerződésben 100 tonna takarmánykukorica beszállítását vállaltam 2000. december 1-jéig. Előre nem látott okok miatt (gyenge kelés, aszály) közlöm, hogy a jelenlegi helyzetkép alapján a szerződött mennyiséget teljesíteni nem tudom. A várható teljesítés részemről - jó esetben - a szerződött minimum 50 százaléka, amelynek eleget szeretnék tenni. Kérem, szíveskedjen figyelembe venni a fenti indokaimat" - írta 2000. augusztus 8-án Nánási Mihály eleki gazda a Békési Gabona Rt.-nek. Árvai László vezérigazgató szeptember közepén válaszolt: azt kérte a termelőtől, hogy vegye fel a kapcsolatot a területileg illetékes szervezeti egységgel, ahol lehetőség lesz a probléma egyedi kezelésére. Szeptember végén azonban már olyan levelet kapott az eleki gazda - más termelőkhöz hasonlóan - a felvásárló cég vezetőjének aláírásával, amelyben az állt: amennyiben a szerződött árut nem szállítja be, úgy a részvénytársaság érvényesíti kötbérigényét, továbbá a megállapodott mennyiségre és a termelő terhére fedezeti vásárlást hajtanak végre.
Érdek, védelem
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) két helyettes államtitkára, Kovács Zoltán és Kósa Ferenc 2000. október elsején körlevelet adott ki a tárca valamennyi megyei hivatala vezetőjének, miszerint a polgárjogi (adásvételi és termékértékesítési) szerződéseiket az aszálykár miatt teljesíteni nem tudó gazdáknak meghatározott feltételek mellett igazolást adjanak. Vagyis: az aszálykárt a falugazdászoknak kell felmérni, és annak mértékét az előző évek tényszámaihoz viszonyítva százalékosan megállapítani. Igazolást csak 25 százalékosnál nagyobb kár esetén lehetett kiállítani, és rá kellett vezetni, hogy kizárólag adásvételi és termékértékesítési szerződésekkel kapcsolatban használható fel, valamint csak mennyiségi teljesítésekre ad esetlegesen felmentést a termelőknek.
2000-ben az utóbbi száz esztendő legszárazabb nyara volt Magyarországon. "Április 13-ától október elejéig átlagosan alig negyven milliméter eső esett Békés megyében. A kukorica talpon megszáradt, termés gyakorlatilag nem volt" - érzékeltette a helyzetet Karsai József battonyai gazda.
Ezek után nagy érdeklődés jellemezte azt a tavaly október 18-i eleki termelői fórumot, amelyen a Békési Gabona Rt.-vel szerződött gazdák érdekvédelmi szervezet alakításáról döntöttek. A háromfős testület vezetését Karsai Józsefre, az országos mezőgazdasági demonstrációs bizottság elnökére bízták, aki az alacsony felvásárlási árak miatti 1998-as tiltakozó akciójáról, a búzaégetésről híresült el. A fórumon elfogadott petícióban sérelmesnek nevezték a felvásárló cég gazdasági erőfölénnyel való visszaélését, amelynek eredményeképp a felvásárlási ár mindössze fele a piaci árnak. Az aszály okozta rossz termés miatt ugyanis egy tonna kukorica ára az év második felére a korábbi 17 ezer forintról 33-34 ezerre emelkedett. A gazdák nem tudtak belenyugodni, hogy aki előre leszerződik, kevesebbet kap, aki "beszédül az utcáról" a felvásárlóhoz, az meg többet. Árvai László, az rt. vezérigazgatója többször jelezte: év elején nem lehetett pontosan belőni a termést és az árakat, másrészt arra emlékeztetett, hogy a piacgazdaság legfőbb ismérve az, hogy a szerződéseket mindenki betartja. Cáfolta a gazdasági erőfölényt, mondván, hogy cégének a Dél-Alföldön 10 százalékos piaci részesedése van.
A gazdák azt kérték a cégtől, hogy október 24. és 26. között fogadja küldöttségüket, és a kialakult árfeszültséget kompromisszumokkal oldják. Hozzátették: az aszály vis maiorként értékelhető, hiszen nem termett még annyi kukorica sem, ami fedezné a termelési költségeket. Mindez - áll a levélben - perek sorozatát indíthatja el a részvénytársaság ellen. Végül kilátásba helyezték: ha a cég elzárkózik a tárgyalástól, akkor demonstrálni fognak a székháza előtt.
A Békési Gabona Rt. nem fogadta a termelők tárgyalóküldöttségét; arra hivatkozott, hogy mindenkivel külön-külön szerződött, így az egyeztetéseket is ekképp célszerű bonyolítani.
Személyiségi jog
A fórumról készült felvétel egy másolata eljutott a Békési Gabona Rt. békéscsabai, majd az Agrograin Rt. budapesti központjába. Ennek tanúsága szerint Karsai kijelentette: az Agrograin fondorlatos úton szerezte meg a békéscsabai cég többségi tulajdonát, amit később azzal tetézett, hogy a parasztok véréből építenek márványpalotákat a fővárosban az Agrograin vezetői. Karsai egy korábbi esetre hivatkozva azt is ecsetelte, hogy a budapesti felvásárló cég szerinte tetszőlegesen bánik a termény minőségi meghatározásával: egyszer például olyan szigorú minőségi követelményeket fogalmaztak meg a búzával szemben, hogy az egyik búzaszemre Vermes András, míg a másodikra Daróczi Lajos képét, "a harmadikra pedig a zsidó zászlót" kellett volna még odafesteni. (Előbbi kettő az Agrograin vezére és helyettese.) Végül azt tanácsolta a jelenlévőknek, ne adják kukoricájukat a Békési Gabonának. A kijelentések miatt később perek indultak. A nagy nyilvánosság előtti személyiségi jogi per ma is tart, míg a cég anyagi károkozásra hivatkozó 34 millió forintos igényét a bíróság tárgyalás nélkül elutasította.
2000. október végére némileg módosultak az álláspontok. Karsai azt hangoztatta: az alacsony áraknak az is oka, hogy az év elején a föld alapú támogatás megadását szerződés megkötéséhez kötötték. Sajtótájékoztatóján a termelők érdekvédelmi szervezetének elnöke megjegyezte: a Békési Gabona Rt. - partnereit megtévesztve - a terményértékesítési szerződést adásvételinek nevezte el. A kettő között - főként a szankcionálási lehetőségek miatt - döntő különbség van. A termelők szerint termékértékesítési szerződést kötöttek a társasággal, így az aszály miatti nem teljesítés nem jogosítja fel a céget, hogy a kötbér megfizetésére kötelezze őket, és érvényesítse velük szemben a fedezeti vásárlást. Ekkor a gazdák fő követelései közé tartozott az is, hogy az év elején kötött 17 ezer forint tonnánkénti árat az rt. emelje a piaci árakra. Nánási Mihály felvetette: a földművelésügyi tárca miért csak szeptember 30-án hirdette ki a piaci intervenciós árakat, holott azok összegét a februári szerződéskötéskor tudni kellett volna.
"Áruhiány és spekulációs okok miatt emelkedett drasztikusan a kukorica ára. Ezt az év elején nem lehetett látni, szerződéskötési kényszer pedig nem volt" - jelentette ki Árvai László válaszként a fentiekre. Vélekedése szerint az áralkunak a szerződéskötés előtt van létjogosultsága. Kompromisszumos javaslatot is tett a békéscsabai cég: ha a termelők beszállítják azt a kisebb mennyiségű kukoricát, ami - a belvíz és az aszály ellenére - megtermett, akkor nem érvényesítik velük szemben a kötbért. Árvai jelezte: a történtek miatt szeptembertől a szabad piacon kellett vásárolni kukoricát - az év eleji leszerződött árnál jóval drágábban -, hogy saját kötelezettségeiket teljesíteni tudják, s ennek következtében több száz millió forintos vesztesége keletkezett a társaságnak.
A gazdák azonban továbbra is a társaság székháza előtti tüntetéssel fenyegetőztek, és a cég normális működését megbénító akciókat is kilátásba helyeztek. Az előbbire sor került, az utóbbira nem.
A székház előtt
A Kossuth rádióban tavaly november közepén két békési gazda és Vermes András, az Agrograin első embere vitázott egymással. Vermes csalással vádolta meg a gazdákat; szerinte megtermett a kellő mennyiség, de a termelők "különféle papírokat" hozva azt bizonygatják, hogy ötszázalékos volt a termés, miközben a szárítókban ott a kukorica. Példaként felhozta: a gazdák rosszabbul járnak, ha a megtermett kisebb mennyiséget magasabb áron eladják másnak, mert a velük szemben érvényesítendő fedezeti vásárlás nagyságrendje ennek másfélszerese lesz. Vermes szerint kétség sem férhet ahhoz, hogy ezekben az ügyekben a választott bíróságok első ítéletei 2000 karácsonya előtt megszületnek, és ünnepi "ajándékként" ott díszelegnek majd a gazdák fenyőfái alatt.
Új érvek nem hangzottak el a tavaly november 28-ai kukoricás demonstráción sem, amikor több száz termelő vonult Békéscsaba belvárosában a Békési Gabona Rt. székházához. Ott éles szóváltásba keveredtek a biztonsági emberekkel, akik végül bemenekültek az épületbe. A cég vezetése a tiltakozó levelet nem volt hajlandó átvenni, miközben Karsai József arról beszélt az utcán, hogy nemcsak olaj-, hanem gabonamaffia is létezik. A battonyai gazda megjegyezte: elmennek Vermes András budai villája elé is tüntetni. Árvai László vezérigazgató a demonstrációra reagálva kifejtette: "A szerződésmódosítási szándékot tettekkel és nem tüntetésekkel kell bizonyítani."
A történtek és az ebből eredő veszteség miatt 2000. december 21-ére rendkívüli közgyűlést hívott össze Budapestre a Békési Gabona Rt. többségi tulajdonosa, az Agrograin Rt. Ismertették, hogy a kukoricafelvásárlás nem teljesítése miatt 350 milliós veszteség érte a céget, s ha ezt a pénzügyi lyukat 2001. május 31-ére nem sikerül betömni, akkor tőkeemelést hajtanak végre a békéscsabai cégnél. Vermes András a termelők ellen hamarosan induló perekről beszélt, amelyhez hozzáfűzte: kétsége sincs, hogy ezeket megnyerik. A vitás kérdések eldöntésére nem nevezte illetékesnek a Békés Megyei Bíróságot. Leszögezte: szó sincs arról, hogy ne adásvételi szerződést kötöttek volna partnereikkel. Az Agrograin-vezér érvelése arra épült, hogy az aszály miatt a termés 35 százalékkal maradt el a tervezettől, ám a leszerződött mennyiségnek csak a 15 százaléka érkezett be hozzájuk.
Bekapcsolódott az ügyészég
Az idei év első hónapjaiban perek százai indultak a felek között; ezek közül még csak néhány zárult le, amelyekben a bíróságok a felvásárló cégek javára döntöttek.
Időközben az ügybe bekapcsolódott a Békés Megyei Főügyészség is. Rajnainé Hugyecz Ilona főügyészhelyettes érdeklődésünkre elmondta: a felmerült gondokkal kapcsolatban tavaly ősszel panasz érkezett az agrártárcához, amelyet továbbítottak a Legfőbb Ügyészségre. A vizsgálatot az illetékes Békés Megyei Főügyészségre bízták; a gyulai székhelyű vádhatóság ekkorra már több információval rendelkezett e kérdéskörben.
Rajnainé Hugyecz Ilona kifejtette, hogy áttanulmányozva a felek között létrejött és adásvételinek nevezett szerződést, valamint annak általános szerződési feltételeit megállapította: az elnevezés ellenére nem adásvételi, hanem termékértékesítési szerződésről van szó. Emellett tisztességtelennek találta az általános szerződési feltétel egyik pontját, amely jogtalan előnyökhöz juttatja a felvásárlót a termelővel szemben. Ezért közérdekre hivatkozva polgári peres eljárást kezdeményezett az ügyészség a Békési Gabona Rt. ellen.
A Békés Megyei Főügyészség a Békéscsabai Városi Bíróságon első fokon elvesztette a pert. 2001. április 10-én aztán - mondhatni - felemás módon hozott jogerős döntést a másodfokon eljáró Békés Megyei Bíróság: az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, azonban az indoklás egyik fontos elemét megváltoztatta. A bíróság a főügyészség keresetével ellentétben az általános szerződési feltételekben foglaltakat nem találta tisztességtelennek, és megállapította, hogy azok a felvásárló cégnek és a vele szerződött termelőknek egyenlő feltételeket biztosítottak. Az elsőfokú bíróság határozatával szemben a megyei bíróság viszont nem adásvételi (mint elnevezése), hanem mezőgazdasági termékértékesítési szerződésnek minősítette a Békési Gabona Rt. és a gazdák között létrejött egyezséget. E módosítás okán a gazdák csak akkor kötelesek szerződésszegés címén fizetni, ha ők tehetők felelőssé a nem teljesítésért; márpedig sokuknak van igazolása az aszály pusztításáról az FVM Békés megyei hivatalától.
Az ítélet után Karsai József győzelemről beszélt, hiszen termékértékesítési szerződésnek minősítette a létrejött jogügyletet a bíróság; ezt a megyei főügyészhelyettes is komoly eredménynek nevezte. Árvai László, a Békési Gabona első embere azt olvasta ki az ítéletből, hogy a kereset elutasításával a nem teljesítő termelőkkel szemben érvényesíthetik követeléseiket.
A Népszabadság múlt heti számában Vermes András azon meggyőződésének adott hangot, hogy tavaly megtermett a megfelelő mennyiségű kukorica, ám 1-1,1 millió tonnát a termelők "eldugtak" a felvásárlók elől. Erre reagálva Karsai József megjegyezte: megközelítően sincs Magyarországon akkora tárolókapacitás, hogy ezt meg lehetett volna tenni.
Bod Tamás
