Jogerősen pénzbüntetésre ítélték Gulyás Mártont az ÁSZ székházának összefestékezéséért

  • narancs.hu
  • 2024. december 19.

Belpol

A festékező aktivistáknak 1,7 millió forint kártérítést is fizetnie kell az ÁSZ-nak. 

2018 januárjában Gulyás Márton – jelenleg a Partizán főszerkesztője –, akkor a Közös Ország Mozgalom tagjaként más aktivistákkal narancssárga festékkel öntötte le az Állami Számvevőszék (ÁSZ) épületét az V. kerületi Apáczai Csere János utcában, hogy az ellen tiltakozzanak, hogy az ÁSZ nagy összegekre büntette az ellenzéki pártokat. 

Az ügyben 2020-ban emelt vádat az ügyészség, Gulyásra felfüggesztett börtönbüntetést kértek, más aktivistákra pénzbüntetést. Eredetileg 13 aktivista ellen indult eljárás műemlék épület megrongálásának bűntette miatt, számuk aztán néhány fővel csökkent.

A Népszava most azt írja, az ügyben múlt hónap november 7-én – tehát az eset után majdnem hét évvel – hozott jogerős ítéletet a Fővárosi Törvényszék. A bíróság bűnösnek találta az aktivistákat, az egyik érintett, Megyaszai Sándor elmondta, hogy Gulyás Márton 250 ezer forintos pénzbüntetést kapott, társait a bíróság egy évre próbára bocsátotta. Megyaszai elmondása szerint Gulyásnál súlyosbító körülményként vették figyelembe, hogy neki korábban már volt egy hasonló esete. Az elmarasztalt aktivistáknak egyetemlegesen fizetniük kell az ÁSZ felé közel 1,7 millió forintos kártérítést, a bíróság felé 101 ezer forint illetéket, továbbá 512 ezer forint bűnügyi költséget. 

A per során az aktivisták ártatlannak vallották magukat, arra hivatkoztak, hogy csak a véleménynyilvánítás alkotmányos jogával éltek. Akciójuk során szándékosan könnyen lemosható vízbázisú festéket használtak. A festéket az ÁSZ emberei valóban gyorsan eltávolították az épületről. Az ügyben eljáró szakértő azonban azt állította, hogy a burkolat pórusaiban megmaradtak a festék nyomai. A tiltakozók tehát állagváltozást okoztak, az ÁSZ pedig állítása szerint több mint 6 millió forintot költött a megrongált műemlék épület helyreállítására.

Megyaszai Sándor attól tart, az a veszély még nem múlt el, hogy az ÁSZ polgári peres eljárásban megpróbálja behajtani rajtuk a 6 millió forintos helyreállítási költség és az 1,7 milliós kártérítés közötti különbözetet.

Gulyás csak annyit mondott a lapnak, hogy a büntetést az ÁSZ felé már megfizették, a további költségeket és illetékeket pedig hamarosan megfizetik. Az egykori Közös Ország Mozgalom tagjai és szimpatizánsai körében tartott belsős gyűjtésük során mostanra már több mint ötvenen járultak hozzá a büntetés kiegyenlítéséhez: nekik ezúton is köszönetét fejezte ki.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.